Vértes András, a kutatóintézet elnöke hangsúlyozta, hogy az előrejelzést március 18-án zárták le, így az értelemszerűen nem tartalmazza az elmúlt néhány nap eseményeit, illetve ezek hatását. A GKI az idén 3,5 százalékos inflációval, a beruházások 5 százalékos visszaesésével, 3 százalékos GDP arányos, eredményszemléletű államháztartási hiánnyal és a lakossági fogyasztás 4 százalékos visszaesésével számol. Szerinte az idei év végéig a jegybanki alapkamat 8,5-9 százalék közé csökkenhet, míg a forint árfolyama a második félévben az euróval szemben a 280-as szint közelében stabilizálódhat. Sürgetőnek nevezte az euró bevezetését, amelyre 2012-13-ban lehetnek meg a szükséges feltételek.

Vértes András szerint a Magyarországról alkotott kép rosszabb annál, mint amit a gazdaság tényleges helyzete indokolna. Példaként említette az államháztartás alacsony GDP arányos hiányát, illetve azt, hogy bár az államadósság Magyarországon a legmagasabb a régióban, de a következő két évben a durván emelkedő nyugat-európai átlagnál alacsonyabb. Magyarország külső finanszírozási igénye GDP arányosan ugyan a legnagyobb a visegrádi országok között, de alatta marad a balti országokénak.

A vezérigazgató szerint a G-20-aknál az államadósság az idén elérheti a GDP 90 százalékát, jövőre pedig bőven 100 százalék felett lesz. Magyarország külföldi adósságszolgálata az export 12-13 százalékát teszi ki, alig több mint felét a lengyelének.

Vértes András hangsúlyozta: Magyarország kényszerpályára került, a külső és belső egyensúly javul, de a gazdaság recesszióban van. A GKI számításai szerint a költségvetési törvényhez képest jelentős, 400-450 milliárd forint lehet a bevételkiesés. A múlt hét csütörtöki állapot alapján 300-350 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel számoltak, és 3 százalékos GDP arányos államháztartási hiánnyal.

Akar László, a GKI csoport vezérigazgatója azonban azt sem zárta ki, hogy a bevételkiesés ennél magasabb lehet, amely akár pótköltségvetés készítését is jelentheti.

Vértes András elmondta azt is: idén biztos, hogy nő az államadóság GDP-arányos rátája, de, ha „jól csináljuk”, akkor ez a devizatartalékolás ára, ami az ország biztonságos finanszírozását jelenti.

A belső kereslet növelésére nagyon csekély a mozgástér, de jó lenne, ha folytatódnának a jegybanki likviditásbővítő akciók, és ha az Európai Központi Bank befogadna kelet-európai valutákban denominált papírokat is a repo ügyletekben - mondta.

A GKI előrejelzése szerint a reálkeresetek az üzleti szférában 1, a költségvetésiben 6-7 százalékkal csökkennek, a megtakarítási hajlandóság pedig jelentősen nő, a GDP 5 százalékára. „Mindez paradox módon azt jelenti, hogy a több mutatóban sereghajtónak bizonyuló Magyarország az európai középmezőnybe kerül” – összegezte a GKI elnöke.

A magyar gazdaság teljesítmény-visszaesése kisrészt a 2008. évi növekményt hozó agrárágazat kibocsátásának átlagos időjárás esetén természetes (GDP-ben mérve mintegy 10 százalékos) mérséklődésének, de főleg a magágazatok (az agrárium és a közszolgáltatások nélkül tekintett gazdasági ágak) már 2008-ban elkezdődött visszaesése elmélyülésének következménye.

Az ipar bruttó termelése várhatóan 10-15 százalékkal esik vissza. Az építőiparban 2009-ben folytatódik a csökkenő termelési trend: a lakásépítés és a vállalati beruházás mérséklődik, az egyetlen növekvő területet az EU által társfinanszírozott fejlesztések jelenthetik.

A mezőgazdaság GDP-termelése a 2008. évi csúcs után mintegy 10 százalékkal, termelési volumene 15 százalékkal csökken 2009-ben. Az áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye éves átlagban 8-10 százalékkal csökken. A távközlésben stagnálás valószínű.

A pénzügyi és ingatlanszektor világszerte a recesszió fő áldozata. A magyar pénzügyi intézmények a válságban közvetlenül alig érintettek, de a közvetett negatív hatások jelentősek: növekedésük lassul, jövedelmezőségük romlik, bár stabil marad.

A magyar ingatlanpiacon korábban sem alakult ki buborék, de a kemény hitelfeltételek és bizonytalan perspektíva miatt ez a szektor is visszaesés előtt áll.

A külkereskedelmi forgalom csökken, volumenben az export 9 százalékos, az import 10 százalékos visszaesése várható.

A beruházások 2009-ben 5 százalékkal csökkennek a recesszió, a hitelforrások hiánya (illetve irreálisan drága volta), valamint az EU-források nehézkes lehívása miatt. A felhasznált fejlesztési célú EU-támogatások összege a 2008. évi 1,5 milliárd euróról 2009-re 2,5 milliárdra emelkedik.

A vásárolt fogyasztás 5 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal, az ebben nem szereplő gépkocsi-értékesítés ennél is sokkal nagyobb mértékben esik vissza. A magyarok bel- és főleg külföldi utazásai is jelentősen visszaesnek.

A foglalkoztatási folyamatok némi késéssel követik a termelést. A munkanélküliség az év végére 8,9 százalékra nő, éves átlagban 8,7 százalék körül várható. A foglalkoztatottság mintegy 3,5 százalékkal mérséklődik, miközben a termelékenység is csökken.

A bruttó keresetek évek óta jellemző, 8 százalék körüli dinamikája 2009-ben radikálisan, körülbelül 2 százalékra lassul. A versenyszektorban 4 százalék körüli emelkedés, a költségvetésiben 3 százalék körüli mérséklődés várható, ami összességében a reálkeresetek 2-3 százalékos csökkenését jelenti. Az üzleti szférában 1-2 százalékkal, a közszférában 6-7 százalékkal esnek a reálbérek. A lakosság reáljövedelme 1,5-2 százalékkal csökken.

A fogyasztók megtakarítási hajlandósága látványosan emelkedik részben a növekvő hiteltörlesztés, a hitelek nehéz hozzáférhetősége és költségesebbé válása miatti kényszer következtében, részben a magas betéti kamatok miatt. A GDP-arányos megtakarítási ráta legalább 5 százalékra emelkedik.

A recesszió következtében alacsony világpiaci energia- és nyersanyagárak, valamint a csökkenő kereslet tovább mérsékli a hazai inflációt. A GKI éves átlagban 3,5 százalékos, év közepén 2,5 százalékos, az év végén pedig 4,5 százalék körüli árindexszel számol. Az átlagosnál gyorsabb lesz az áremelkedés a háztartási energia, az élelmiszerek és kissé a szolgáltatások körében – áll a GKI elemzésében.

A forint euróhoz viszonyított árfolyama a 2008. december végi 265-ről március elejére 317-re gyengült. A forint árfolyamát nem a fundamentumok, hanem a gyakran irracionális várakozások vezérlik a GKI elemzői szerint. A kutató intézet 2009 végén 8,5-9 százalék közötti alapkamatra számít. A forint tendenciájában fokozatos erősödés mellett 2009-ben éves átlagban 290-es, a II. félévben 280-as forint/euró árfolyamnál stabilizálódhat.