A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) és az erdélyi Krónika szerdai számában egyaránt beszámol a tisztségviselő sajtóértekezletén elhangzottakról. Herman Rosner szerint az átalányadó bevezetése óta drámaian sok céget számoltak fel Kovászna megyében: májusban 413 háromszéki cég függesztette fel ideiglenesen a tevékenységét, egy hónap alatt négyszer több, mint tavaly egész évben. Ugyancsak az év ötödik hónapjában 41 vállalkozást végleg felszámoltak, míg az elmúlt évben összesen csak 31-et.

Az üzletember rossznak nevezte az átalányadóról szóló kormánydöntést, szerinte az elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat érinti hátrányosan. A megszüntetett vagy felfüggesztett cégek többsége korábban kevés alkalmazottat foglalkoztatott, de eltartotta a tulajdonos családját. Az ilyen típusú vállalkozások képezik a gazdaság jelentős részét, válság idején ezeket támogatni, nem hátráltatni kell – vélte Rosner.

Emlékeztetett: a kis- és középvállalkozóknak nem adott semmit az állam, míg a privatizált cégekre jelentős vagyont hagyott hátra, abban bízva, hogy jól gazdálkodnak majd vele. Szerinte legtöbbször valamilyen érdekek mentén adták magánkézbe a vállalatokat, majd ócskavasként értékesítették a gépeket, és több tízezer munkanélkülit akasztottak az állam nyakába. Rosner emiatt javasolja, hogy az e vállalatok tulajdonában lévő ingatlanvagyont leltározni kellene, és meg lehetne állapítani az utána járó kötelező adózási szintet.

Fizessenek tehát azok a milliomosok, akik a magánosításból gazdagodtak meg, de nem teljesítették a privatizáció során vállalt kötelezettségeket! – ez a kamarai elnök szemlélete. Ezeknek a milliomosoknak az ingó és ingatlan vagyonát kell felbecsülni, és egy meghatározott kulccsal megadóztatni – javasolja a közgazdász. Ha a tönkretett magánosított vállalatokból meggazdagodott üzletemberek eladják helikoptereiket és luxusautóikat, befizethetik az adót. Így a válságban az államnak nem kell a kis- és közepes vállalkozásokat csődbe vinnie – vélekedett Herman Rosner.