Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke szerint amíg 10-12 százalékos kamatozású, alacsony kockázatú megtakarítások között válogathatnak a befektetők a jegyek lejáratakor, nem lehet jelentősebb beáramlásra számítani az alapok esetében.

Temmel András, a BAMOSZ főtitkára szerint a tőkepiacot az elmúlt félévben hektikus folyamatok jellemezték, de már vannak pozitív jelek. Úgy vélekedett: a nehezén már túl van a tőkepiac, "intenzív korrekciók" zajlottak le, ami a hozamokban is megmutatkozik. Kiemelte: a befektetők bizalma a tavalyi utolsó hónapok drasztikus visszaesése után is megmaradt, az első félévben a visszaváltások többségben voltak, de egyes alapok esetében visszaáramlást is tapasztaltak.

Az első félévben az ingatlanalapokon kívül csak a garantált alapokból volt jelentős pénzkivonás az első félévben (80, illetve 93 milliárd forint) ami azt jelenti, hogy továbbra sincs pánik az ügyfelek körében.

A korábban jelentős vonzerőt gyakorló garantált alapok az időszak vesztesei - mondta Temmel András -, mert tavaly járt le a korábban indított konstrukciók jelentős része, és sokan inkább bankbetétbe tették a pénzüket. A főtitkár azonban abban bízik, hogy a trend megfordul majd, ehhez azonban vonzó múltbéli hozamadatok szükségesek.

Az ingatlanalapok esetében túlnyomórészt a tavaly novemberi felfüggesztés után adott megbízások realizálódtak, ugyanis azokat a hosszabb visszaváltási idő miatt az idén teljesítették az alapkezelők.

Az első félév nyertesei a pénzpiaci és a részvényalapok voltak, amelyekbe 27, illetve 19 milliárd forint áramlott be, az utóbbiak esetében a kisbefektetők kihasználták a beszállási lehetőséget.

Az alapok teljesítményét értékelve Temmel András elmondta: a részvényalapok szép hozamokat értek el (a részvénytúlsúlyos alapok átlagos teljesítménye az első félévben 14,9 százalék, a tiszta részvény alapoké 10,6 százalék volt), a származtatott (7,8 százalék), a rövid kötvény (4,7 százalék) és a pénzpiaci alapok (4 százalék) is jól teljesítettek, a hosszú kötvényalapok ugyanakkor nulla körüli eredményt értek el.

Szalai Sándor elmondta: az ingatlanalapokkal kapcsolatos extrém mozgástól eltekintve a lakossági pénz nem nagyon mozog, inkább csordogál kifelé, a pénzbeáramlás az intézményi keresletnek köszönhető. A magánnyugdíjpénztári pénzáramlás évi 300 milliárd forint, a befektetési alapkezelők által kezelt pénztári portfolióban a devizakitettség 29 százalék, amit a vagyonkezelők a hatékonysági szempontok miatt befektetési jegyeken keresztül érnek el (közvetlenül drágább lenne megvásárolni a részvényeket, egyéb értékpapírokat), ami keresletet generál.

A befektetési alapok szabályozásáról a BAMOSZ elnöke elmondta: a jogalkotóval való első egyeztetések szerint egyetértés van abban, hogy a jelentős jogszabályi reformra szükség van.

A létrejövő alapok esetében alapvetően UCITS-alapú szabályozást szeretnének, ami már minden uniós tag közép-kelet-európai országban működik. Ehhez az EU direktíváinak szabályaihoz kell illeszteni az alapokat. Ahhoz is fűződnek érdekek, hogy őrizzük meg a nemzeti jellegzetességeket, hiszen 408 olyan alapunk van, amelyek nem UCITS formában működnek - mondta az elnök. Példaként a garantált alapokat említette, amelyek nem lehetnek UCITS-alapok, mert az UCITS-szabályozás szerint azt alap betéteinek 20 százalékát lehet egy pénzintézetnél elhelyezni. (Az UCITS-ok egy úgynevezett „európai útlevél” előnyét élvezik, amely – bejelentési kötelezettség mellett – lehetővé teszi, hogy az EU bármely tagállamában felkínálják az UCITS-okat magánbefektetőknek, miután egy tagállamban engedélyezték őket.

Egy másik, az ügyfelek számára is érzékelhető változás az ernyőalapok megjelenése lehet a hazai piacon. Magyarországon most különböző befektetési alap sorozatokat lehet indítani, ami jó lehetőség arra, hogy ezeket különböző devizanemekben és különböző árazásban árulják, de a mögöttes befektetési portfolió ugyanaz. Az ernyőalapok lényege, hogy van egy nagy alap, különböző részportfoliókkal.