A megbeszélésre érkezve az osztrák Josef Pröll például kijelentette, hogy a tranzakciókat sújtó illetékre szükség van, míg szlovák kollégája, Ivan Miklos egyértelműen ellene foglalt állást. Megismételték viszont a tanácskozás résztvevői, hogy egyetértenek a bankadó bevezetésével, a pontos részletek kidolgozása azonban még hátravan. Több tagország már bevezetett vagy hamarosan bevezet bankadót.

A hitelminősítőkre vonatkozó szabályozásról a házigazda Belgiumot képviselő Didier Reynders úgy vélte, abban előre kell lépni. A lengyel Jacek Rostowski viszont úgy nyilatkozott, "elvont ötletnek" tartja az ügynökségek megbírságolási lehetőségének megteremtését. A minősítőknek sokak szerint felelősségük volt abban a piaci idegességben, amely például tavasszal megnehezítette Görögország helyzetét a konszolidációs program kidolgozásában.

Kérdés azonban, hogy milyen szinten nyúlhat az unió ezekhez az ügynökségekhez, amelyek függetlenségét aligha érheti csorba, különben a piacok bizalma irántuk is csökkenne. Az Európai Bizottság júniusban javaslatokat tett a hitelminősítők jobb felügyeletére, de ezek sorsáról még nem született döntés. A végrehajtó szerv egyebek között azt javasolta, hogy az értékpapírpiacok felügyeletével megbízott uniós hatóság kapjon kizárólagos felügyeleti jogkört az EU-ban bejegyzett hitelminősítők fölött.

A bizottság főként azt szeretné elérni, hogy növekedjen a minősítők tevékenységének átláthatósága és a verseny, kiegyenlítődjön lehetőségük az információhoz való hozzáférésben. A pénteki brüsszeli találkozó résztvevői üdvözölték a gazdasági növekedés visszatértét, de több miniszter rámutatott, hogy még számos kockázattal kell számolni.

Több résztvevő óvatosan méltatta a további konszolidáció céljából bejelentett írországi és portugáliai intézkedéseket, ugyanakkor néhányan azt is fontosnak tartották, hogy a jövőben az euróövezeti országok próbáljanak elébe menni a nehéz helyzeteknek időben tett megfelelő intézkedésekkel.