A még a Bajnai-kormány időszakában bevezetett szuperbruttósítás lényege, hogy a bruttó bér után fizetendő személyi jövedelemadó, valamint az adójóváírás alapjába az eredeti bruttó bér mellett a munkaadó által megfizetett tb-járulék (27 százalék) is beleszámít. 2012-ben ennek a járuléknak már csak a felét kell figyelembe venni, így a bruttó bér 127 százaléka helyett 113,5 százaléka után kell adót fizetni. 2013-ban pedig a program szerint teljes egészében megszűnik a bruttósítás. A konvergencia program az ennek következtében kieső állami bevételeket az alkalmazotti adójóváírás szűkítésével tervezi ellentételezni, noha ez nem szerepel a 2012 és 2013 évi szabályokat is rögzítő hatályos adótörvényben. A szigorítás révén 2012-ben összesen mintegy 180 milliárd (bár a legutóbbi kormányzati megnyilatkozások szerint csak 140 milliárd), 2013-ban pedig mintegy 230 milliárd forintos megtakarítást várnak. Ezzel gyakorlatilag megszűnne az adójóváírás intézménye – írja a GKI blogja.

Az egyes jövedelmi szintek adóterhelésének reális vizsgálatához többek között a jövő évi adó-jóváírási szabályok ismeretére lenne szükség. Ezzel kapcsolatban azonban a „megtakarítandó” összeg kivételével jelenleg még nem áll rendelkezésre információ. Egyelőre ismeretlen, hogy mekkora jövedelemig jár a maximális összeg (s az mekkora lesz), illetve hogy mekkora jövedelem lesz a jogosultság felső határa.

Az adójóváírás havi maximuma 2011-ben a korábbi havi 15,1 ezer forintról 12,1 ezer forintra csökkent. A maximális adójóváírást jelenleg a legfeljebb havi bruttó 180 ezer forintot keresők tudják igénybe venni, bruttó 260 ezer forintos havi jövedelem felett pedig a lehetőség teljesen megszűnik. Amennyiben a jelenlegi adójóváírás szabályok nem változnának és a minimálbér is változatlan maradna, az ún. „a felezett szuperbruttó” alapra való áttérés 2012-ben változatlan bruttó jövedelem mellett átlagosan kb. 3%-kal emelné a nettó jövedelmet.

Például a havi bruttó 100 ezer forintot keresők 2,2 ezer forinttal (2,9%-kal), a bruttó 200 ezer forintot keresők 4,3 ezer forinttal (3,2%-kal), míg a bruttó 300 ezer forintot keresők 6,5 ezer forinttal (3,5%-kal) több nettó bért kapnának. Azonban azokban a jövedelmi kategóriákban, amelyekben az adójóváírásnak hatása van, annak drasztikus csökkentése egyben a nettó jövedelmek csökkenését okozza. A bérek – ezen belül a minimálbér – emelésével e negatív hatás részben vagy egészben elvileg ellensúlyozható, ha a munkaadók készek és képesek erre.

Az állami bevételek 140 milliárd forinttal történő növelése (s ezzel az adójóváírás azonos csökkentése) például lehetséges úgy, hogy a magánszemélyek havi bruttó 180 ezer forintos jövedelemig egységesen 4,5 ezer forintos adójóváírásra lesznek jogosultak, az ennél magasabb jövedelemmel rendelkezőknél pedig megszűnik az adójóváírás. Ebben az esetben a minimálbér nettó értékének megtartásához kb. 12%-os emelésre lenne szükség. A bruttó 100 ezer forintot keresők esetében az adójóváírás ilyen mértékű csökkentése az szja-változások kedvező hatásával együtt is kb. 7%-os nettó csökkenést okozna, aminek a kompenzálása kb. 8,5%-os bérfejlesztést igényelne.
A változások nyertesei és vesztesei, a növekvő differenciálódás és a vállalatokra hárított béremelési kényszer okozta feszültségek tehát hasonlóak lesznek az ideihez. Ugyanakkor az adóváltozás miatti vállalati bérfejlesztés iránti igény nagyobb lehet az ideinél, aminek a vállalatok széles köre aligha tud majd megfelelni.