hvg.hu: Ön tudja, mi történik a magyar kormány és az IMF között?

Timothy Ash: Ez a történet tipikusnak nevezhető. Az efféle kommunikációval is hozzájárult a magyar kormány ahhoz, hogy az országot kiszámíthatatlannak tartják a külföldi befektetők, és ennek nyomán elzárkóznak az új beruházásoktól, tőkét vonnak ki és nem vesznek magyar kötvényeket. Van persze sok más ok is, de ez is egy ok. Képtelenség, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a kormányuk között nincs tisztességes kommunikáció, hogy a jegybankot a jelek szerint nem vonták be a tárgyalások előkészítésébe, nem is informálták az egyébként nagy jelentőségű fejleményekről. Higgye el, ez rontja a jó hírek értékét.

hvg.hu: De ettől még jó hír a tárgyalások megkezdése?

T. A.: Persze, hogy az. Aki olvassa a magyar helyzetre vonatkozó okfejtéseimet, az tudja, szinte könyörögtem a magyar kormánynak, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az IMF-fel. Sajnos, csak későn ismerték fel ennek szükségességét, így most rosszabb körülmények között teszik meg ugyanazt, amit fél évvel, egy évvel ezelőtt sokkal jobb feltételek mentén megtehettek volna.

hvg.hu: Visszatérve első kérdésemhez: tudja-e, hogy mit akar az egyik és mit akar a másik oldal? Beszélt az IMF-es forrásaival?

T. A.: Nincsenek bennfentes információim, ha meg lennének, akkor pláne nem nyilatkoznék erről önnek. Viszont a csütörtökön kiadott hivatalos tárcaközlemény – még ha annak kissé komikus is a megszövegezése – elárulja, hogy a magyar kormány biztosítást (flexible credit line) akar kötni az IMF-fel. Ha ez sikerülne, akkor azt győzelemként adhatná el ország-világ előtt. Ilyen megállapodásért cserébe nincs előzetes feltétel, amelyet a biztosítottnak, ez esetben az érintett országnak teljesítenie kell. Korábban Lengyelország, Mexikó, Kolumbia élhetett ilyen lehetőséggel.

Timothy Ash szerint a magyar kormány eljátszotta hitelét

Horváth Szabolcs

hvg.hu: Nekünk sikerülni fog?

T. A.: Ez vágyálom. Az IMF nem fog kötni ilyen megállapodást Magyarországgal, mert ahhoz országuk gazdasági-pénzügyi helyzete, államadósságának és költségvetési hiányának a GDP-hez viszonyított aránya nem megfelelő. Magyarország külföldi megítélése eleve romlott az elmúlt időben – éppenséggel annak a kormánynak a kiszámíthatatlansága miatt, amely most a jobb adósoknak járó kedvezményeket akarná igénybe venni. Reálisabb cél, hogy a kormányuk elérje a már szigorú feltételek teljesítéséhez kötött elővigyázatossági hitelkeretre (precautionary credit line) vonatkozó megállapodást. Ez esetben nagyon fegyelmezett és kiszámítható politikát kell folytatni, mert 1-2 éven belül nem hívható le IMF-pénz. Viszont stabilitást jelez a piacok felé. Nagyon nehéz helyzetbe lavírozta magát a magyar kormány, mert csak olyasmit alkudhat ki az IMF-fel, amire korábban azt mondta, hogy „ilyet mi nem csinálunk soha többé”.

hvg.hu: A megadás jele ez egy szabadságharc végén? Fel kell esetleg adni a válságadókat, le kell mondani a végtörlesztésről?

T. A.: Valószínűleg igen. De csak a magyarországi kommunikációban jelent ez valamiféle megadást. Józan gondolkodás alapján nyilván nincs itt szó semmiféle szabadságharcról. A piacok kiszámíthatóságot vártak az utóbbi hónapokban a kormánytól, és mivel ezt nem kapták meg, elfordultak a magyar állampapíroktól, a forinttól. Ezáltal csak romlott a gazdaság helyzete. Ezért nem a külföld a hibás. Azt gondolom, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban arra koncentrált, hogy legyenek bűnbakok, akikre mutogatni lehet. Az IMF-et kinevezték bűnbaknak – alaptalanul. Ez súlyos hiba volt és most meg kell fizetni egy az ország szempontjából buta kommunikációnak az árát.

hvg.hu: Az IMF-megállapodás nyomán erősödhet a forint, az állampírok hozama csökkenhet?

T. A.: A forint árfolyamának esése két-három héttel ezelőttig a nemzetközi piaci trendekkel volt összefüggésben. Ezt követően azonban megkezdődött a magyarországi okokkal magyarázható esés, amely zuhanásba csapott át. Ennek kellett bekövetkeznie, hogy a miniszterelnökük rászánja magát a fordulat megtételére. Minél szigorúbb, egyértelműbb az új IMF-megállapodás, annál jobban fog teljesíteni a forint. Szerintem az euróval szemben gyorsan visszaállhat a 300 forintos vagy annál is erősebb szintre. De csak rövid távon vagyok e tekintetben magabiztos. A következő hónapokat az európai bankok körüli óriási probléma határozza meg.

hvg.hu: El tudja képzelni, hogy a kelet-európai országok el kezdik államosítani – az európai banki krízis begyűrűződése ellenében – az akár külföldi tulajdonban lévő bankokat?

T. A.: Részleges államosítások igenis reálisak lehetnek. Ez esetben a piacok nem lesznek szükségszerűen negatívak, mert a befektetők megértik, hogy bankmentés az igazi cél.

hvg.hu: Más államosítások, például a Molban való magyar állami részvétel drasztikus megemelése?

T. A.: Ez számomra és minden külföldi elemző, befektető számára talány. Nem értem, miért volt erre szükség? Maga érti?

hvg.hu: Nemzeti érdekből, nemzetbiztonsági érdekből. Hogy az oroszok ne kontrollálhassák a nemzet energiaellátását, szólt a hivatalos magyarázat.

T. A.: Ezt az érvet „nem veszem be”. Az oroszok nem a Molon keresztül fogják, ha ugyan akarják, ellenőrizni a magyar energiaellátást. Nem szólva arról, hogy a miniszterelnökük nemzetközi figyelmet keltő módon közeledik Oroszországhoz. Miről beszélünk? A magyar nemzeti érdek – ha logikusan és az ország gazdasági stabilitása szempontjából vizsgáljuk a témát – az, hogy a pénzt, a „cash”-t benntartsuk a kasszában. Ilyen drámai helyzetekben egy állam nem részvényeket vásárol, hanem a nagyobb pénzeket tartalékolja, hogy ha kell tüzet tudjon oltani, és hogy – például most – jobb pozícióból tárgyalhasson a hitelezőkkel, konkrétan az IMF-fel.