Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eurózóna napról napra mélyülő válsága miatt a hét leginkább várt eseménye a csütörtök-pénteki EU-csúcs volt, melyen Európa állam- és kormányfőinek arról kellett döntenie, hogy rábólintanak-e arra a javaslatcsomagra, melyben a Merkel-Sarkozy-páros a hétfői találkozójukon megállapodott.
Mint kiderült, Európa két vezető politikusa egy olyan új alapszerződést szeretett volna a 27-ek számára, melyben szigorú szabályokkal rákényszerítik az országokat arra, hogy a költségvetéseiket tartsák egyensúlyban, építsenek adósságféket a jogszabályi rendszerükbe, a költségvetésük strukturális hiánya (vagyis amikor nem vesznek figyelembe egyszeri, a költségvetést torzító hatásokat, például, amikor állami bevétellé teszik a magánnyugdíjpénztári vagyont) ne haladja meg a fél százalékot, három százalékos deficitnél pedig automatikus szankciók lépjenek életbe stb..
A csúcs egyet eldöntött: a fiskális politika ilyen szintű feladását Nagy-Britannia elutasítja így 27-es körben ez a kezdeményezés biztosan nem tud megvalósulni, a nem euróövezeti tagállamok pedig végül kivétel nélkül úgy döntöttek, hogy először megkérdezik a parlamentüket, mit szólnak hozzá. A britek kimaradásával eldőlt, hogy bármilyen megállapodás születik, azt az uniós szerződéseken kívüli kormányközi egyezmények keretében szentesítik. A most csatlakozók pedig nem tettek mást, mint vállalták: részt vesznek egy ilyen értelmű megállapodás előkészítésében.
Káoszkommunikáció minden szinten
Első olvasatban azonban nem volt egyértelmű, hogy pontosan mely országok bólintottak rá a tervre. És még talán másodjára sem.
Orbán: Megmondtam. Mit is?
MTI / EPA
A hajnali híradások egyenesen arról szóltak, hogy Nagy-Britannia mellett Magyarország is nemet mondott, ami különösen azért volt furcsa, mert előzőleg azt lehetett tudni, hogy a 27-ek megállapodásában vagyunk érdekeltek. Ez lényegében egyet jelentett volna azzal, hogy mi az euróból nem kérünk - hiszen a britek is ezt teszik már mióta. Orbán végül némi spéttel egy sajtótájékoztatón a magyar álláspontot lehorgonyozta azon országok mellett, akik a szuverenitást érintő kérdésben parlamenti felhatalmazáshoz kötötték a támogatást.
A kormányfő ezen túlmenően azzal is indokolta az „időt kérek”-et, mert az sem derült ki, hogy azokra az országokra is egyből érvényesek lennének-e a szigorú fiskális követelmények, melyek nem eurótagok, vagy ezek a kötelmek csak az euró bevezetésével válnának kötelezővé. Szavaiból inkább arra lehetett következtetni, strukturális átalakítások közepén tartó, növekedéshiányos gazdaságok számára a költségvetési politika ilyen szintű megkötése nem szerencsés.
A csúcs összességében inkább csalódást keltő volt az elemzők számára, mert szerintük nem oldja meg a jelenlegi válságot. Ez pedig inkább azt valószínűsíti, hogy a Standard and Poor’s-t más hitelminősítő is követni fogja az euróövezet tagállamainak leminősítésével. Leginkább még annak tudtak a szakértők örülni, hogy megállapodás született az EU és az IMF között az utóbbi technikai segítségnyújtásáról az adósságválság nyomán szükségessé váló tűzoltásokban.
Újratervezzük a költségvetést
Az EU-csúcs idején jöttek ki a hazai gazdaság harmadik negyedéves adatai is: ebből kiderült, hogy a magyar gazdaság gyakorlatilag recesszióban van, amit egyedül a mezőgazdaság teljesítménye mentett meg, és bizakodásra legfőbb ipari- és exportpartnerünk, Németország növekedési kilátásai sem adnak sok okot. Orbán – feltehetően nem teljesen függetlenül az uniós megállapodás körüli kommunikációs zavaroktól – még Brüsszelben bejelentette, hogy Magyarország azonnal megkezdi a jövő évi költségvetés átdolgozását – fél százalék alatti növekedési várakozásnak és gyengébb euróárfolyamnak megfelelően. A miniszterelnök a szombaton felvett, de csak vasárnap este leadott interjújában beszélt az egyik legfontosabb részletről: már nem másfél, hanem legfeljebb fél százalékos növekedéssel számolnak jövőre. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a Matolcsy-féle Nemzeti Növekedési Tervet félretették, annak megvalósítását ugyanis arra találták ki, ha egy százaléknél nagyobb növekedési mértéket akarnának elérni. A költségvetési terv átdolgozásának részleteit csak hétfőn árulja majd el a kormányfő.
Ennek a lépésnek az elkerülhetetlenségére már rég felhívták az elemzők a kabinet figyelmét. Úgy látszik, Orbán megvárta a harmadik negyedéves számokat. A Nomura bankház mindenesetre nem túl sok jót jósolt Magyarországnak: 2012-ben kritikus évre lehet számítani és a finanszírozási nehézségek és a recesszió le fogja sodorni az országot a tervezett pályáról.
Fellegi bedobta a törölközőt
A hét vezető hazai eseménye, hogy eldőlt, ki távozhat elsőnek a második Orbán-kormányból: Fellegi Tamás fejlesztési miniszter ugyanis csütörtökön felajánlotta lemondását. Indoklása szerint azért, mert a minisztériumi munkát nem tudta volna összeegyeztetni az IMF-tárgyalásokon való részvétellel. Kétséges, hogy tényleg ez volt-e az ok, felmerült az is, hogy sokán támadták, több területen sem tudott áttörést elérni, és hogy összeveszett az orbáni holdudvarral.
Fellegi távozik, meg nem is
MTI / Kovács Attila
Az már csak hab a tortán, hogy Orbán Viktor pénteken Brüsszelben tagadta, hogy beszélt volna Fellegi Tamással a lemondásáról, holott Fellegi maga említette, személyesen szólt a kormányfőnek, illetve Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő is megerősítette ezt. A lényeg: Fellegi kormánybiztosként is elláthatja a nemes feladatot, hogy nem-Matolcsyként védje a matolcsyzmust.
Bár Orbán csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az IMF-től elég lenne 4-5 milliárd dollár, a Portfolio.hu szerint a kormány valójában 10-15 milliárd eurós segítségre számít, és az sem lenne baj, ha az csak elővigyázatossági készenléti hitelmegállapodáson alapulna, melynek feltételeit hasonlóan kellene megtárgyalni, mint 2008-ban.
Az adóssággát csak egy későbbi kormány kezét köti
Mindeközben Magyarország halad tovább az unortodoxia országútján, bár nem olyan lendületesen, mint korábban. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, miután pár nappal korábban bemutatta a Magyar Növekedési Tervet, kénytelen volt elismerni, hogy a Terv hatása mégsem lesz elég gyors, már ami az államadósság csökkentését illeti. A miniszter javaslatára ugyanis négy évre felfüggesztenék az új alaptörvénynek azt a pontját, amely alapján a költségvetés semmi esetre sem növelheti az államadóságot.
Matolcsy a hét közepén sajtótájékoztatót is tartott, ahol először ejtett szót arról, hogy az MFB-t összesen 180 milliárddal tőkésítik fel, és egyeztetnek a jegybankkal arról, hogy állami kötvényvásárlással és jelzáloglevél-felvásárlással segítse a hitelezési aktivitást és a gazdaság élénkítését. A Magyar Nemzeti Bank elnöke erre azzal reagált, hogy szerintük a monetáris politika a kiszámíthatóság fenntartásával, az árak és a pénzügyi stabilitás biztosításával tud hozzájárulni a gazdaság kilábalásához. De ha a forint alapú hitelezés megindul, akkor Simor András szerint megfontolják a jelzáloglevél vásárlási program újrandítását.
Egyszerű államtól a tíznapos matricáig
Cséfalvay Zoltán a héten bejelentette, hogy elindítják az Egyszerű Állam Programot, amely arra hivatott, hogy csökkentse a bürokráciát és gyorsabbá, egyszerűbbé tegye a cégek számára az adminisztrációt, az adózást, a foglalkoztatást, vagy éppen a közbeszerzési pályázatokon való részvételt. A kormány arra számít, hogy ezzel 500 milliárd forintot spórol meg az állam.
A nagy dérrel-durral bejelentett „tereljük vissza a rokkantnyugdíjasokat a munkaerőpiacra”-akció azonban biztos, hogy nem úgy fog megvalósulni, ahogy azt a kormány elképzelte. Nyilvánvalóan a tervezettnél kevesebben állhatnak újra munkába, a felülvizsgálatok is csak jövő tavasszal kezdődnek el, az 56 évesnél idősebbeknek pedig nem is kell kérvényezniük azt.
És nem utolsósorban: nem alhatnak nyugodtan az autósok sem, vége a kedvező árú balatoni hétvégéknek, megszűnik ugyanis a négy napos autópályamatrica. A kormányt úgy tűnik, nem érdekli, hogy ez volt a legnépszerűbb. Az autósok kénytelenek lesznek megvenni a tíz naposat, vagy autópálya helyett a főutakat választani. Hacsak nem válnak azok is fizetőssé. Ahogy arra is van esély, hogy a mobilvásárlásból jusson extra jövedelemhez az állam.
