Szépen megerősödött a forint a héten, köszönhetően a múlt heti brüsszeli fordulatnak, amikor az Európai Bizottság zöld utat adott a magyar IMF-EU hitelkeretről szóló tárgyalásoknak. A befektetők annyira bíznak az IMF-tárgyalások megkezdésében, hogy egyre kevésbé tartják kockázatosnak a magyar állam fizetőképességét: szerdán az év eleje óta először 500 bázispont alá csökkent a CDS-felárunk (ami a magyar államadósság-törlesztésre kínált biztosítás ára).

Ez még mindig nagyon magas, de a januári riasztó rekordjainkhoz képest már jelentős a javulás. A fordulatnak köszönhetően jóval olcsóbban kapott pénzt az állam is: a hosszú, több éves lejáratú állampapírok például több mint egy százalékponttal alacsonyabb hozammal keltek el csütörtökön, mint egy hónapja.

Hűvös az IMF

Pedig az IMF-tárgyalások kezdetét még nem látjuk, a megállapodás megkötését pedig még kevésbé. Az IMF csütörtökön azt üzente, örül a magyar kormány és az EU közötti fejleményeknek, de egyelőre nincs tervben, hogy mikor jön Magyarországra a Nemzetközi Valutaalap szakértői delegációja. Ehhez ugyanis még meg kell születniük a jegybanktörvényhez szükséges módosításoknak. Az igazgató ezzel tulajdonképpen megismételte az IMF múlt heti, hűvös álláspontját.

Fellegi Tamás szerint is csak a törvénymódosítások után lehet elkezdeni a tárgyalásokat

MTI / Soós Lajos

A Nemzetgazdasági Minisztérium a múlt heti fordulat után azt ígérte, hogy néhány héten belül megszületnek a szükséges törvénymódosítások. A megállapodást ugyanakkor Fellegi Tamás kicsit odébb tolta, ugyanis azt mondta, a nyári szünet miatt valószínűbbnek tartja, hogy ősszel egyeznek meg a hitelkeretről. A kormány IMF-főtárgyalója azt is mondta, hogy a kormány nem akar lehívni pénzt a nemzetközi hitelkeretből, mert az nem lenne piaci finanszírozás. Ez igaz, ugyanakkor a piaci finanszírozás a jelenlegi állampapírhozamainkkal sokkal drágább az IMF pénzénél.

Átfazonírozott bankadó?

A héten a befektetők ismét elbizonytalanodhattak a kormány gazdaságpolitikájában is. A Fidesz rendkívüli frakcióüléséről olyan információk szivárogtak ki, amelyek azt is jelenthetik, hogy a miniszterelnök és a kormány nem tartja magát a második Széll Kálmán-tervben kijelölt, a piacokat megnyugtató irányhoz. Orbán Viktor ugyanis az ülésen azt mondta, hogy a bankokra vetné ki a 2013-tól  tervezett pénzügyi tranzakciós illetéket, és szeretné megakadályozni, hogy a pénzintézetek ezt áthárítsák a lakosságra.

Ennek még pontosan az ellenkezőjét írta a kormány az EU-nak egy hete elküldött második Széll Kálmán-tervben, és azzal számolt, hogy az új terheket a lakosság és a vállalatok viselik. Ha végül az lesz, amit a miniszterelnök mondott, akkor a pénzügyi tranzakciós illeték csak egy átfazonírozott bankadó lesz, ami megkérdőjelezi az új adónem értelmét.

A "Matelcsy" még nagyon zavaros

Matolcsy György szerint a mobiladó, amelyből idén 30, jövőre már 52 milliárd forintos bevételt tervez a kormány, még változhat a bevezetéséig. A rendkívüli frakcióülésen az hangzott el, hogy havonta 10 percnyi beszélgetés adómentes lenne, hogy az idősek és a szegényebbek telefonhívásait ne sújtsák adóval. A nemzetgazdasági miniszter szerint havonta 700 forint lenne egy személynek a telefonadó mértéke, de arra számítanak, hogy a telekommunikációs cégek versenye miatt az előfizetési díjak amúgy is csökkennek, így a jelenlegihez képest nem is kellene többet fizetniük a lakosoknak.

Rohamtempó

Túry Gergely

Eközben egész héten rohamtempóban dolgoztak a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone szakemberei, hogy megtalálják azt a megoldást, amivel rávehetnék a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), hogy elvesse a percenként kétforintos mobiltelefonadó tervét.

Az NGM azt kérte a szolgáltatóktól, hogy készítsenek listát az ügyfelek telefonálási szokásairól. A cégeknek péntekig kellett letenniük a javaslataikat, az NGM pedig a jövő héten vinné a kormány elé a részletes tervezetet. Bár ez volt az utolsó találkozó, a hvg.hu információi szerint este úgy álltak fel a felek az asztaltól, hogy a kormányzati szándék és a szolgáltatók elképzelései több ponton sem közeledtek egymáshoz. Kiderült, hogy a kormányzatnak továbbra is az a határozott álláspontja, hogy maradjon az eredeti percalapú elképzelés. A szolgáltatók, elsősorban a Telenor és a Vodafone azt szorgalmazták, hogy előfizetőalapú legyen az új  teher. A kormány azonban lesöpörte a javaslatot az asztalról. Az új két forintos adót várhatóan szeptemberben vezetik be, percalapon, és nem terheli áfa.

A hvg.hu információi szerint a kormány a tárgyalásokon lényegében arra az egy módosításra volt hajlandó, hogy az eddig rászorultsági alapon hangoztatott, havi 10 percnyi adómentességet tegyék általánossá, és minden fogyasztó kapja meg ezt a kedvezményt. A magánszemélyek 700, illetve a cégek 2500 forint feletti mentességi szintjéből nem engedtek, noha a szolgáltatók együttesen jelezték, hogy ez a paraméterezés a piaci adatokra és a felhasználói szokásokra vetítve inkább a kedvezmények komolytalanságát tükrözik vissza. Ugyanis a többség jellemzően kevesebbet telefonál, vagyis a mentességi szint nem sokat jelent majd.

Korán lehet költségvetés és jön az e-útdíj

A piacokat megnyugtató információ lehet viszont, hogy Orbán Viktor arra kérte a képviselőket, a jövő évi költségvetés sarokszámait már a parlament nyári szünete előtt fogadják el. Ez jelentheti azt, hogy a kormány már június 22-én szeretné elfogadtatni a sarokszámokat, amikor az EU pénzügyminiszteri tanácsa dönt arról, hogy visszavonja-e a magyar kohéziós források túlzottdeficit-eljárásban eldöntött felfüggesztését. Ha a kormány elfogadott számokkal érkezne Brüsszelbe, az erősíthetné a hitelességét.

Eközben a kormány a jelek szerint elkezdte tervezni a használatarányos elektronikus útdíjat: 2013. július 1-jétől a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművekre vonatkozna az új teher. A személygépkocsik és autóbuszok a jelenlegi e-matricás rendszerben maradnak, ezekkel a járművekkel önkéntesen lehet majd átállni legkorábban a bevezetés után fél évvel.

Matolcsy Györgynek és Németh Lászlóné fejlesztési miniszternek 214 milliárd forintot kell összeszednie a rendszer bevezetésére és 10 éves üzemeltetésére, ugyanakkor a kormányzati számítás szerint egy évtized alatt ezt tízszeresen meghaladhatja a maximális díjbevétel. Jövőre viszont fél év alatt csak 75 milliárd forint többletbevétele lesz a büdzsének.

Megtámadta a pénztárakat és a bankokat az állam

Megint nekiment a pénztáraknak Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök volt nyugdíjvédelmi megbízottja. Elkészült ugyanis a magánnyugdíjpénztárak vizsgálatáról szóló jelentés, mely szerint több felelőtlen intézkedés hatására a pénztártagok átlagosan megtakarításaik ötödét veszítették el a magánkasszáknál. Selmeczi szerint az együttesen 850 milliárd forintos felesleges kiadás úgy áll össze, hogy ebből mintegy 150 milliárd forintot jelentett a magánnyugdíjpénztárak feleslegesen magas kiadásai miatt jelentkező működési költség, és hozzávetőleg 700 milliárd forintot ad az elmaradt hozam.

A nyugdíjvédelmi megbízott azonban az MTI tudósítása alapján csak arról nem tett említést, hogy az elmaradt hozamokért nem hibáztathatók a pénztárak, ugyanis törvény szabta meg nekik, milyen arányban fektethetnek például részvénybe és mennyit állampapírba. A parlament közvetlenül a 2008-as válság kitörése előtt szabta meg, hogy a kasszák a korábbinál nagyobb arányban tegyenek pénzt részvénypiaci befektetésekbe. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal három büntetőfeljelentést tett az ügyben a legfőbb ügyésznél. Az egyik pénztárat például - a Magyar Nemzet értesülései szerint - azért vádolják, mert a vagyonkezelési díjai 2008-2010 között magasabbak voltak a piaci átlagnál.

A Gazdasági Versenyhivatal a bankoknak ment neki a héten: a HVG értesülése szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) munkatársai meglepetésszerűen jelentek meg a Nemzetközi Bankárképző Központban, s foglaltak le olyan elektronikus adathordozókat és dokumentumokat, amelyeken a bankok közös adatbázisát, az úgynevezett BankAdat rendszert tárolják. Ha a versenyhivatal információs kartellnek minősíti a hitelintézetek 2000 óta működtetett közös adatbázisát, bankadónyi pénz folyhat be bírságként az államkasszába. A vizsgálat tavaly ősszel indult, amikor Rogán Antal bejelentést tett a versenyhivatalnál, hogy a bankok feltehetően összejátszottak, amikor megemelték azoknak a forinthiteleknek a kamatát, amelyekre a devizaadósságukat kedvezményesen végtörlesztő adósoknak szükségük lehetett.