A hét számunkra legnagyobb visszhangot kiváltó fejleménye, hogy az Európai Bizottság a kohéziós támogatások egy részének felfüggesztéséről szóló korábbi javaslatát visszavonta. Ez azt jelenti, hogy Brüsszel elfogadja, az újabb kiigazító csomagnak köszönhetően a deficit 2012-ben és 2013-ban is három százalék alatt marad, így nem kerül sor 495 millió euró befagyasztására.

A konvergenciaprogram ellenőrzéséhez csatolt jelentésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a magyar gazdaságban most is benne vannak a fenntarthatatlanságból eredő bizonytalanságok, amivel egyébként a kohéziós pénzek visszatartását is indokolták, és ha ez nem változik, akkor a retorziót is bármikor újra napirendre vehetik. A kormány a nyertes ügyet egybekötötte a kabinet félidei eredményeinek hozsannájával, valamint azzal, hogy egy újabb nemzeti konzultáció keretében megkérdezze az országot az előtte álló gazdasági teendőkről.

MTI / Illyés Tibor

A vonatkozó kérdőíveket kedden már el is kezdték kézbesíteni. Az elfogott postából kiderült, a 16 kérdéses totóban nincs túl sok olyan ötlet, melyekkel kapcsolatban Orbánék nem kötelezték volna el magukat már valamilyen irányban. Így az akció inkább utólagos önigazolásnak és politikai píárnak tűnhet, semmint őszinte tanácskérésnek. A felvetések közül több azért sem volt meglepetés, mert a több rádió- és tévéműsort is végigturnézó Orbán már a kipostázás előtt elkotyogott néhányat. Így például elejtette, hogy támogatná az átmeneti válságadók újracsomagolásával az érintett szektorok tartós pluszadóztatását, és szólt a kis cégeknek szóló átalánydíjas adózás lehetőségéről, valamint a válságrégiókban az adómentes vállalkozási zónák kialakításáról. Célként pedig újra elhangzott, hogy meg kell teremteni a jóléti alapú helyett a munkaalapú gazdaságot és újra kell iparosítani az országot (bármit jelentsenek is ezek). A foglalkoztatottak számát pedig ötmillióra kell felduzzasztani a jelenlegi 3,8 millióról, ami meglehetősen ambiciózusnak tűnik – hacsak a feketén dolgozókat nem számítjuk bele.

Szavazás - elhalasztva

Míg azt, hogy az Európai Bizottság felfüggeszti a kohéziós pénzek visszatartását, már több jelből ki lehetett következtetni, a hitelkérelemről szóló EU/IMF-tárgyalások megkezdése még mindig kétesélyes. Ehhez a kulcs – mint már november óta tudjuk – a jegybanktörvény módosítása lenne. A kormány jónéhány kérdésben már meghátrált, a legfontosabbakban (monetáris tanács bővítése, harmadik alelnök kinevezése) azonban állítólag csak szóbeli kötelezettséget vállalt. (Eszerint Simor András elnöki mandátumának lejártáig nem élne a törvény adta lehetőségével.) Ez azonban nagyon is kevés lehet a hivatalos tárgyalások megkezdéséhez. Ahogy a jegybankelnök is utalt rá: nemcsak az alapszerződésből fakadó feltételeket fogalmazhat meg az EU, hanem olyanokat is, melyek szerinte a hitel visszafizetését biztosítják.

A parlamentnek mindenesetre hétfőn kellene végszavaznia a jegybanktörvény módosításáról. De a nemzetgazdasági miniszter pénteki, a lényegi kritikákat figyelmen kívül hagyó módosítója azt vetítette előre, hogy az IMF nemet fog mondani a tárgyalásokra. Márpedig egy nyilvános „nem” azonnal a mélybe taszítaná a forintot és végképp fenntarthatatlanná növelné az államkötvényhozamokat. Különösen olyan időkben, amikor Európa a görög válságtól és a spanyol bankok csőd közeli helyzete miatt pánikol. Matolcsy módosítója elég is volt arra, hogy látványosan gyengüljön pénteken a forint. Feltehetően ennek tudható be, hogy egy nappal később Varga Mihály IMF-főtárgyaló arra kérte Rogán Antalt, a Fidesz új frakcióvezetőjét, hogy a nemzetközi kritikákra tekintettel intézkedjen a végszavazás elhalasztásáról.

Miközben az euróövezet és az Európai Unió egyben tartására Brüsszel összehangolt szerkezeti reformokat, egységes bankfelügyeletet, (a kockázatok ellenére az egyre többek által sürgetett) eurókötvényt, valamint a költségvetési politikák legmagasabb szintű összehangolását szorgalmazná, a magyar kormány a még erősebb Európában minden eddiginél nyíltabban a nemzeti érdek elleni támadást látja. „Az EU birodalmi központosítása, tehát Brüsszel további megerősítése a gazdasági felemelkedéshez szükséges önrendelkezés elvételét jelentené a magyar államtól, ami nem érdekünk” – írta heti publicisztikájában Matolcsy.

Barroso: Na, ezt ne!

AP / Virginia Mayo

A kormányfő mindezt azzal überelte, hogy egy konferencián elmondott beszédében kendőzetlenül bevallotta, hogyan kívánják elhitetni a nemzetközi szervezetekkel, hogy a törekvéseiket osztják, miközben annyira nem. (A diplomácia "táncrendje" miatt az elutasítást úgy kell előadni, "mintha egyébként barátkozni szeretnénk" – mondta  kormányfő.) Azt, hogy a jövőt érintő fiskális kérdésekben Európa mennyire megosztott, jelzi az is, hogy az amúgy eurótag Szlovákia magyar mintára rendkívüli, emelt szintű bankadót vetne ki, ami miatt az Orbán-kormányt Brüsszel támadta. Ugyanakkor az EU-nak a szintén eurótag írek miatt most nem kell aggódniuk: a népszavazásukon ugyanis a fiskális paktum átment.

Jogszabályok - visszavonva

Alig két héttel azután, hogy elfogadták a telefonadót, Rogán javaslatára máris módosították: így az adó idei havonként maximális összege magánszemélyeknek és cégeknek is időarányosan csökkent. A felezés azonban kisebb hatású lesz, mint ami a mértékéből következne, miután olyan magas volt az eredeti kormányjavaslatban szereplő felső korlát (700-, illetve 2500 forintról csökkent a maximum 400-ra, illetve 1400-ra), hogy a felhasználói szokásokat figyelembe véve azt a telefonálási mennyiséget kevesen használják ki. Közben rohamléptekkel alakítják át a telefontársaságok a csomagjaikat, és a Telenor után a Vodafone is bejelentette, emel a díjain.

Pénteken Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere benyújtott a nyugdíjtörvényhez egy javaslatot, amiből az derül ki, hogy a hatályos törvények szerint 2013-tól módosuló nyugdíjszámítási szabályok mégsem lesznek érvényesek: vagyis nem változik a nyugdíjszámítás alapja (marad a nettó kereset a bruttó helyett) és nem változnak a szorzószámok sem. Jó hír azoknak, akik pénztártagok maradtak, hogy a módosító végérvényesen kimondja, 2010 szeptembere után is 100 százalékos állami nyugdíjra jogosultak, mivel a nyugdíjjárulékot ők is teljes egészében az államnak fizetik be.

Tarlós: mondok egy számot

MTI / Koszticsák Szilárd

Közben a héten a magyar gazdaság töpörödését jelző adatok láttak napvilágot: míg a munkanélküliség a dübörgő közmunka ellenére bentragadt 11 százalékon, a beruházások volumene egy év alatt majdnem kilenc százalékot zuhant vissza, derült ki a KSH jelentéseiből. Czomba Sándor foglalkoztatásügyi államtitkár a fiatalok munkába állításának ösztönzésére fiataloknak szóló csökkentett minimálbér-javaslattal állt elő – ami némileg ellentmond Orbán a gazdasági konzultációban is visszaköszönő minimálbér-emelési elképzeléseinek.

Heti esemény volt még, hogy Tarlós István nevesítette, mennyi bevételt remélne a főváros a dugódíjból (15-30 milliárd), az árfolyamgát június elsejétől mindenki számára elérhetővé vált azok között, akiket a törvény megnevez, de eddig a bankoknál a sorukra vártak. Újabb részletek láttak napvilágot az Origón a földbérlet-pályázatok körüli gyanús döntésekről, melyek azt igazolják, hogy sok esetben olyan Fidesz közeli emberek nyertek, akik korábban nem is foglalkoztak gazdálkodással. És azt is megírtuk, hogy a szakképzésről szóló törvény (melynek végszavazását a héten szintén eltolták) nem egészen olyan duális képzést valósít meg, mint ami Németországban él, és amit példaként hoztak fel.