Matolcsy György már nem egy, hanem másfél millió új munkahelyet, teljes foglalkoztatást és a munkanélküliség felszámolását akarja elérni 2020-ig. A nemzetgazdasági miniszter szerint ez már el is kezdődött, hiszen 120 ezerrel nőtt a munkavállalók száma hazánkban. A baj csak az, hogy döntő többségük közmunkás, és ez az államnak nagyon sokba kerül. Matolcsy Györgynek mégis meggyőződése, hogy ha a piac nem teremt munkahelyet, akkor az államnak kell, így jövőre még több, 300-400 ezer közmunkás lesz, az ideinek másfél-kétszerese.

Fontos lépés a teljes foglalkoztatottság felé a kormány 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akcióterve is, ami olyan ösztönzést jelent a munkáltatóknak, hogy „átüti a vasbetont” – véli a miniszter. Bár ez a legbizonytalanabb pontja a jövő évi büdzsének, abban is teljesen biztos, hogy a programhoz szükséges pénz meglesz a tranzakciós illetékből és az állampapírok kamatának csökkenéséből.

Túlzott optimizmus

Pedig egyelőre úgy tűnik, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték jó nagy része, mintegy 110 milliárd forint nem fog befolyni a büdzsébe. Ezt ugyanis a kormány a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) szedné be, az Európai Bizottság viszont emiatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Hogy az MNB-t nem sikerül megadóztatni, Matolcsy György is valószínűsítette a héten, így helyette valószínűleg másnak kell majd befizetni a kiesett összeget.

Matolcsy György a parlament plenáris ülésén

Túry Gergely

Valószínűleg túl optimista a miniszter abban is, hogy az állampapírok kamatcsökkenéséből vár jelentős megtakarítást. Elemzők szerint ugyanis nem sokat spórolhat az állampapírokon. Ráadásul Matolcsy György az IMF-megállapodástól várja azt, hogy a piaci bizalom erősödése miatt csökkennek majd a kamatok, viszont azt is mondja, hogy bárhogy alakulnak a tárgyalások a nemzetközi szervezetekkel, a munkahelyvédelmi akcióterv mindenképpen benne lesz a büdzsében. Így azonban a megállapodásra még nem nagyon lehet számítani.

A nemzetgazdasági miniszter csütörtökön végül előállt egy magyarázattal arról is, miben gyökerezik az optimizmusa. A Heti Válasznak írt cikkében hosszan elemzi, hogy a kormány nem logikátlanul, csak szokatlanul cselekszik, és éppen ez a siker titka.

Mi lesz az IMF-megállapodással?

Annyi biztos, hogy az IMF-tárgyalásokat is elég szokatlanul kezeli a kormány. Múlt héten a miniszterelnök bejelentette, hogy nem kell az IMF-hitel olyan feltételekkel, amit a nemzetközi szervezetek támasztottak. Csakhamar kiderült azonban, hogy az úgynevezett IMF-lista, amire a miniszterelnök gondolhatott (és valószínűleg a kormánypárt közvetítésével jutott el a Magyar Nemzethez), több pontján hamis. Ezt követően a héten Orbán Viktor már arról beszélt a parlamentben, hogy az Európai Unió betegségei miatt kell és lesz is IMF-megállapodás.

Varga Mihály a héten azt mondta, a tárgyalások októberben folytatódhatnak, ami azt jelenti, elhúzódik az újrakezdés a korábban ígért szeptemberi időponthoz képest. Egyelőre még az októberi dátum is kérdéses. A héten ugyanis Gerry Rice, az IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója közölte, nincs még időpontja a hivatalos tárgyalások folytatásának.

Szaporodnak az elbocsátások

Miközben a gazdaságpolitikában tart az ingadozás, a reálgazdaságban úgy tűnik, mélyül a válság és szaporodnak a tömeges leépítések. A Dunaferr 800 fős elbocsátása csak a kezdet volt, a héten a Flextronics is 600 fős leépítést jelentett be Zalaegerszegen. A zalai településen ötezer embert foglalkoztat a cég, és tavaly decemberben már volt egy közel ezer fős létszámú leépítés, majd idén tavasszal egy újabb közel 600 fős. A szingapúri székhelyű elektronikai vállalat Magyarországon körülbelül tízezer embert foglalkoztat.

A kapuvári húsgyár dolgozóinak demonstrációja

Túry Gergely

Kapuváron a négyszáz embert foglalkoztató húsgyár állt le, és a dolgozók szerint a gyulai húsgyár is veszélyben van. A kapuvári húskombináttal kapcsolatban egyébként komoly pénzügyi visszaélések gyanúja merült fel, és a kormány kiemelt jelentőségű vállalattá nyilvánította a céget, hogy megvédje a csődeljárástól. A borús képet ugyanakkor valamelyest árnyalja, hogy az IBM viszont 180 fővel bővítette munkavállalói számát Székesfehérváron.

Még drágább az életünk

A rossz gazdasági helyzet mellett a lakosságnak Európa legmagasabb inflációjával kell megbirkóznia: az általános mutató augusztusban elérte a 6 százalékot. Az alacsony jövedelműek jártak a legrosszabbul, számukra ugyanis 6,6 százalékos a pénzromlás üteme, és ők veszítettek a legtöbbet a személyi jövedelemadó-rendszer átalakításával is. Viszont ma már mindenkinek, még az adóváltozások tavalyi nyerteseinek, a családoknak is csökken a reáljövedelme. A helyzet a következő időszakban ennél valószínűleg csak rosszabb lesz, az élelmiszerek ugyanis nagyon megdrágulhatnak a nyári szárazság miatt. A kenyér már szeptemberben 15-20 százalékkal drágul a Magyar Pékszövetség bejelentése szerint.

Jövőre viszont valószínűleg nem lesz nagy béremelés. Jóllehet Orbán Viktor a béremelések kormányának nevezte saját kabinetét a héten, egyúttal hangsúlyozta, hogy a gazdaságnak kell megteremtenie a szükséges forrásokat. A miniszterelnök kijelentése mögött az áll, hogy a kormány és a munkaadók megállapodtak, utóbbiak támogatják a munkahelyvédelmi akciótervet, de jövőre legfeljebb a hivatalos infláció mértékével emelkedhet a minimálbér.

Történelmi lépések

A héten a német alkotmánybíróság megkegyelmezett az eurónak: rábólintott az eurózóna állandó segélyalapjában, az Európai Stabilitási Mechanizmusban (ESM) való német részvételre. Ettől a döntéstől függött az eurózóna túlélése rövid távon. A német alkotmánybírósság nyolc bírájának arról kellett döntenie, hogy az ESM, illetve a fiskális paktum összeegyeztethető-e a német alkotmánnyal. A fiskális paktum akkor is életbe léphetne, ha a német alkotmánybírák azt elkaszálják, miután ehhez a 17 tagállamból elég 12-nek a támogatása. Az ESM-nek viszont Németország az egyik oszlopa és csak akkor indulhat el, ha az alaptőkét adó tagországok legalább 90 százaléka saját jogrendjébe illeszti az ESM szabályrendszerét. Németország nélkül pedig az ESM nem tud felállni. Eközben lehet, hogy mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió is. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso évértékelő programbeszédében egy olyan víziót vázolt fel, mely alapján a jelenleg 27 tagú közösség elindulhat egy valódi föderáció, a teljes politikai, gazdasági és monetáris integráció irányába.

Az Egyesült Államokban is történelmi lépésre szánta el magát a jegybank szerepét betöltő Fed és bejelentette harmadik monetáris gazdaságélénkítő programját, egyszerűbben fogalmazva újra beindította a pénzpumpát. A döntés ezúttal azért különleges, mert nem szabott időbeli korlátot, és addig folytatja a pénznyomtatást, amíg a munkaerő-piaci helyzet nem javul. A hír pozitívan hatott a piacokra, és akár még arra is lehetőséget teremthet a következő időszakban, hogy a magyar kormány tovább húzza az IMF-megállapodást.