Az atomenergiainfo.hu híradása szerint a floridai Levy megyébe, két 1000 MW-os blokkokkal megálmodott atomerőműépítési szerződést felbontotta a Duke Energy a Westinghouse-zal. A 24,7 milliárd dollár értékű szerződés pikantériája, hogy a Westinghouse 2016-ban el is indulhatott volna a két új nukleáris blokkal, mert a reaktorok építésére és működtetésére szóló engedély iránti kérelmet még 2008. július 30-án beadták az USA Nukleáris Felügyelő Bizottságához (NRC), ám az mind a mai napig nem hozott döntést.

Bizonytalan költségmegtérülés miatt elnapolva 

Az eredetileg 14 milliárd dollárra tervezett költségek is elszálltak, ma már 19-24 milliárd dollár közé tervezhető ugyanaz a beruházás - Fukusima után ugyanis a
 floridai törvényhozók is szigorítottak, az áremelkedés azonban az állam nukleáris megtérülést szabályozó törvényének szigorítását is magával hozta. A Duke Energy a szerződés felmondásáról szól közleményében is utal erre: a szabályozási késlekedést és a floridai törvények szigorítását említi - és azt, hogy ez utóbbi miatt a költségmegtérülés bizonytalanná vált.

Minden ízében gigantikus projekt

MTI / Szigetváry Zsolt

Az NRC 2014 második feléig biztosan jegeli a kérelem elbírálását. A helyzetet kommentáló Sterling Ivey,a Duke Energy szóvivője azt mondta, továbbra is úgy gondolják, hogy a terület alkalmas egy komplex nukleáris beruházásra. De Levyben valószyínűleg csak akkor kezdődhet meg ez a beruházás, ha a gazdasági helyzet változni fog a következő tíz évben.

Pont ekkorát álmodnak Paksra 

A szakértők szerint még csak el sem szállt beruházási költségekkel kapcsolatban érdekes hazai párhuzam, hogy a Paks II prokjekt kapcsán is ez a 2*100 MW tűnik az ideális méretnek. E mellett tette le a voksát az orosz Roszatom mellett legutóbb a dél-koreai Kepco is, amikor a nagykövetségen keresztül jelezte: kész két ilyen reaktorral működő atomerőmű akár kulcsra kész megépítésére.

Az új paksi atomerőmű projektet nukrejárként hivatkozó szakértőket éppúgy, mint a nyilvánosságért perre menni is hajlandó szakmai-civileket a várható beruházási költségek érdeklik a leginkább. Az ezzel  kapcsolatban a hazai sajtóban ma is gyakorta hivatkozott 3000 milliárd forintos keretszámítás azonban ugyanúgy 2008-ból, még a gazdasági válság és a japán atomerőmű katasztrófa előttről származnak, mint a fenti, floridai.

Az éves magyar GDP többm int 10 százalékát jelentő projekt árát 2009-ben kalkulálta Felsmann Balázs, korábbi gazdasági minisztériumi államtitkár, aki a hvg-hu-nak adott interjújában már jelezte: ezek az árak azóta több tényező miatt is jelentősen megemelkedhettek. Floridában háromezerről ötezermilliárdra.