Az MNB elnöke - egyébként megszokottnak semmiképpen sem nevezhető módon - négy magyarországi nagybank távozását jövendölte a napokban. Matolcsy György már-már kártékonynak nevezte a szóban forgó négy, amúgy magántulajdonban lévő pénzintézet itteni tevékenységét, mondván "nem hiteleznek ezek a bankok, nem segítik a magyar gazdaságot".

A Magyarországon jelen lévő osztrák érdekeltségű pénzintézetek egyike-másikának távozását egyébként nemcsak a jegybank elnöke pedzegette, a londoni Fitch Ratings hitelminősítő szűk két hete írt arról, hogy a belpolitika és a bankszektorra háruló költségek alakulásának függvényében most első ízben fontolóra vehetik a teljes kivonulást.

Amennyiben egy bank befejezné itteni tevékenységét - ami egyébként korántsem olyan egyszerű és kézenfekvő döntés, illetve folyamat, mint az első pillantásra látszhat -, sok más mellett egy sor olyan kérdés is felvetődik, amelyek megválaszolására vélhetően a bank szolgáltatásait igénybe vevő ügyfelek a leginkább kíváncsiak. E kérdésekre Kovács Zoltánnal, a Benks független pénzügyi tanácsadó ügyvezető igazgatójával keresük a válaszokat. A szakember egy ilyen kialakult helyzetet nem banki példával, hanem egy albérleti szerződéssel szemléltetett, ahol a lakás tulajdonosa ugyan megváltozik, de továbbra is a bérlő marad a lakásban.

Elsőként kézenfekvő a kérdés:  mi fog történni az ügyfelekkel, a szerződésekkel, megszűnnek, vagy át/megveszi őket egy másik bank?

"Igazából egyetlen lehetőség képzelhető el, és van egy nem reális megoldás is" - mondja a szakember. A reálisan elképzelhető lehetőségnél az adott bank/pénzintézet értékesti a portfolióját (ügyfél állományát; hitelállományát; betétállományát)  - egyben vagy részekben. Ez a megoldás képzelhető el, de azért tudni kell, hogy a mai magyar piacon nehéz olyan vevőt találni, aki megfelelő árat fizetne.

Nem reális, de elméletileg lehetséges a jogutód nélküli megszűnés is, ami nagyon hosszú procedúra, hiszen a bankoknak jellemzően hosszú távú kötelezettség vállalásaik vannak, amiket le kellene zárniuk. Továbbá ez reputációs szempontból is furcsa lenne, hiszen a legtöbb esetben nagymúltú külföldi pénzintézetek leányvállalatairól szólnak a Kovács Zoltán szerint egyébként  nem megalapozott híresztelések.

MTI / Marjai János

Az első, sokkal inkább valószínűsíthető esetben mennyiben lenne biztosítva a folyamatosság például a számlavezetéssel, és más szolgáltatásokkal kapcsolatban?

A magyar bankrendszer történelmében már a gazdasági válság előtt is történt számos felvásárlás, összeolvadás. Külföldi példa is számtalan van. Elmondható, hogy egy ilyen konverziós folyamatban bármilyen banki termék és szolgáltatás tekintetében biztosított a folytonosság.
 
Kötelező-e átlépni az átvevő bankhoz, vagy távozhat az ügyfél és szabadon kereshet másikat?

Bankváltás szinte bármilyen termék esetében lehetséges, és nemcsak tulajdonosváltás esetén, hanem bármilyen egyéb esetben is. A bankok piacán is folyamatos a verseny és a termékfejlesztés, így ajánlott is, szakember segítségével, rendszeres időközönként - legalább két évente - megvizsgálni aktuális banki termékeinket. Legyen szó bankszámla váltásról, vagy hitelkiváltásról, az ügyfelek többsége nem is sejti milyen nagy havi költséget takaríthat meg alacsonyabb banki költségek, vagy havi törlesztő részletek révén. Érdemes díjmentesen dolgozó banki független tanácsadók véleményét kérni, mivel nekik minimálisan három egymással versengő ajánlatot kell adniuk az ügyfeleknek.
 
Mi lesz a betétekkel, befektetésekkel, a hitelekkel, lízingekkel, folyamatban lévő ügyletekkel (például hitelkiváltás, adósságrendezés)? Mi történik a biztosítási szerződésekkel, hogyan lehet használni a kibocsátott, de „kivonuló” hitel- és bankkártyákkal? A „kivonuló” banknál meglévő kiemelt, prémium státusz  "átmethető" az átvevő pénzintézethez?

Ezek a kérdések erősen összekapcsolódnak, hiszen terméktől függetlenül az ügyfelek szerződései érvényben maradnak. Ezeken módosítani csak a szerződésben is rögzített időintervallumonként, illetve feltétekkel lehet. A portfoliót megvásárló pénzintézetnek az a célja, hogy az jól teljesítsen, aminek érdekében meg kell tartani a jó ügyfeleket, és visszaállítani a fizetési képességet a problémás esetekben, így várhatóan fokozatosan fogják a saját árazásukhoz, üzletpolitikájukhoz „alakítani” a „megvásárolt” ügyfeleket.

Ugyanez vonatkozik az ügyfél szegmensi „besorolásokra” is, hiszen minden banknál eltérőek ugyan a prémium- és egyéb ügyfélstátuszokhoz tartozó „követelmények”, de nincs szó óriási eltérésekről. Nagyon fontos továbbá, hogy a szabályozó környezet már nem teszi lehetővé az egyoldalú szerződésmódosítást csak abban az esetben, ha ez az ügyfél számára nem jelent negatív változást. Amennyiben mégis, akkor az ügyfeleket erről a pénzügyi felügyelet által meglehetősensigorúan szbályozott módon - írásban, 60 nappal korábban - előre ki kell értesíteni, hogy lehetősége legyen a bankváltásra.