Digitális rezsicsökkentés jön, vagy állami mobilszolgáltató?

Digitális rezsicsökkentés jön, vagy állami mobilszolgáltató?

Utolsó frissítés:

Szabó M. István Szerző:

Szabó M. István
Szabó M. István

A piac által reálisnak tartott áránál jóval drágábban megvásárolt Antenna Hungáriával (AH) valami nagyot akarhat gurítani a kormány. Lehet kulcsa a rezsiharc más területre kiterjesztésének, de akár annak is, hogy a hamvaiból feltámassza az állami mobilszolgáltató egyszer már végleg eltemetett ötletét.

Két nappal azután, hogy Piller András, az Antenna Hungária (AH) vezetője a DigitalHungary oldalán megjelent interjúban azt válaszolta a cég eladásával kapcsolatos aktuális kérdésre, hogy akár az is "benne van a pakliban", hogy az állam lesz a vevő, az állam tényleg megvette az AH-t. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) erről szóló közleményében tudatta, hogy a vételár 55,9 milliárd forint, és a céget május 30-ával a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kizárólagos tulajdonában álló Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) tulajdonolja. "A kormány döntése összhangban van a hazai közművagyon újbóli köztulajdonba történő helyezésével, illetve a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiával" – nyilatkozta Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója. E mondat értelmének, egymáshoz és az érintett területhez fűződő viszonyának, és főként a várható következmények találgatása azóta is tart.

A NISZ vezérigazgatója ugyan az állami vásárlást azzal indokolta, hogy "az országos földfelszíni és műholdas televízió- és rádióműsor-szórás, illetve -szétosztás nemzetstratégiai szempontból is különös jelentőségű", a kormány tévépiaci elképzelései valójában egyáltalán nem lettek világosabbak. Ahogy az egyik érintett cégnél summázták: "ebből még minden lehet, mert egyelőre az irányokat sem látni tisztán". Az azonban bizonyos – tették hozzá –, hogy a versenyszférában nem szerencsés egy állami háttérrel rendelkező szereplő felbukkanása, mivel az ilyen vállalkozás "képes és hajlamos lehet a piaci racionalitástól függetleníteni magát". Magyarán szólva: nem úgy beárazni a termékeket, ahogyan azt a piac egyébként elvárná.

 Túlértékelt, túl is fizetett portéka?

Mint azt az AH állami bevásárlásával kapcsolatban a múlt héten megírtuk, az rég nem volt titok, hogy az állam pályázik a cégre. Ennek logikus magyarázata is van: az állam így akarhat továbbra is hatással lenni az országos kereskedelmi tévékre – mivel e ráhatást a tavaly befejezett digitális átállással igazából elveszítette. Mivel az állam frekvenciáival gazdálkodó médiahatóság (NMHH) a digitális sugárzási jogokat az AH kezébe adta, mely már évekkel ezelőtt szerződött e témában a nagy csatornákkal, az AH megszerzése lehet e szándék szülötte.

Az Antenna Hungária adótornya a Széchenyi-hegyen
©

Hogy ez önmagában ér-e 56 milliárd forintot, nem tudni. Egy, korábban az AH iránt érdeklődő multicég munkatársa elárulta, náluk úgy látják, hogy az állam egyértelműen drágán vette meg a céget. Ez azonban azt is bizonyítja – tette hozzá –, hogy az AH valamiért megért ennyit az államnak. Azt, hogy mennyivel a piaci értéke felett kelt el a cég, egy másik forrástól tudjuk. A médiahatóság korábbi időszakában e területre is rálátó szakember azt állítja, hogy bennfentes információi szerint a cég reális értéke 35 milliárd forint körül lehet, igaz, az alkudozás végig magasabb árszinten zajlott.

Az AH tavalyi árbevétele 20 milliárd forint körül alakult, az eredményességét nézve pedig – ismét a fent említett Piller-interjúra hivatkozva – az állítható, hogy a cég értékcsökkenéssel korrigált üzemi eredménye (EBITDA) hétmilliárd forint körül alakult, ez mintegy 15 százalékos növekedés a korábbi évhez képest. Ezt alapul véve, az elsődleges befektetői vélemény is 35 milliárd forint körülire árazza be a céget, és befektetési szempontból azt kifejezetten kockázatosnak tartja, hogy az EBITDA több mint nyolcszorosát fizette ki az állam az AH-ért, mivel a határt hat-, legfeljebb a hétszeres EBITDA-nál húzzák meg.

Lenne a TV2 helyében?

Azt, hogy a vevőnek mi ebben az üzlet – pláne, ha a tulajdonosról tudni lehetett, hogy szabadulni szeretne a vállalkozástól –, azt kívülről ma lehetetlen megállapítani. Ha az érintett területen egy helyre rendezzük az összes állami szereplőt, az látható, hogy az AH műsorszórós ügyfeleinek zöme állami cég (mint például az MTI, az MTVA). Így az állam számára lehet az kifizetődőbb, hogy az eddig külsős AH-nak fizetés helyett saját magának fizessen – vagyis a műsorszórási díjakat az egyik zsebéből a másikba tegye. E logikán túl azonban ott van a TV2 és az RTL Klub (vagy akár a Class FM) műsorszórási ügye is, és ebben a megvilágításban már az is előkerül, hogy az állam – az AH-val az oldalán – képes lehet-e a saját érdekeit jobban szem előtt tartani, és adott esetben az ügyfelek életébe a korábbiaknál jobban belenyúlni.

Például úgy, hogy a rezsicsökkentés kottáját e területre átültetve, csökkentsék a tévé-előfizetési díjakat. Önmagában az AH állami tulajdonba vétele nem tudja ezt előidézni, ennek oka azonban leginkább a magyar televíziós piac szerkezete. A háztartások legalább 60 százalékában a kábelszolgáltatók valamelyike "viszi" a tévécsatorna kínálatot, és miközben a "tányéros tévé" is jelentős piaci szelet, s csak a háztartások 12-15 százaléka használja a digitális átállást követően kínált állami megoldást, a MindigTV-t. (Aminek viszont csak egyik része ingyenes, mert a MindigTV Plusz csomagért már fizetni kell.) 

A digitális rezsicsökkentést egyszerűbb volna a szabályozáson keresztül, az NMHH-ra támaszkodva levezényelni – ahogyan azt az energiaszektorban az energia hivatal is megtette. Kérdés, hogy a rendeleti úton, illetve a fogyasztói költségek egy részének a piac többi szereplőire hárítása Brüsszel ellenében menne-e. Az EU ugyanis e területen következetesen versenysemleges regulákat ír elő. A lakossági tévédíjakat azonban – ha bonyolultabban és közvetetten is – az állami AH-n keresztül sem lehetetlen elérni.

A TV2 vezérlőjében
©

"Nem nagyon érezném most jól magam az RTL Klub és a Sanoma vezetése helyében" – utalt arra az egyik nagy piaci szereplőnél dolgozó forrás, hogy elméletileg milyen lehetőségek állnak az állam előtt ennek eléréséhez. Az állami AH a kormányközeli kapcsolatokkal gyanúba keveredett TV2-t és szatellit csatornáit (mint a Super TV2, Fem3, Pro4) példának okáért képes lehet előnyösebb helyzetbe hozni a riválisoknál. Ez ugyan valószínűleg nem történhet direktben az EU piacsemlegességet követelő műsorszórási regulái miatt, de el lehet mozdítani ebbe az irányba a rendszert. Ehhez elég, ha a TV2 érdekeltségei jobban érvényesülhetnek a MindigTV kínálatban, mint a riválisok. Ez pedig például úgy érhető el, hogy a TV2 nem kér pénzt az átadott tartalomért, mert a keletkező bevételi lyukat a hirdetési oldalon – pláne: garantált az állami, illetve állami céges reklámokon keresztül – képes lehet ellensúlyozni. A helyzet ráadásul éppen kedvező: a két új multiplexnek (digitális műsorszóró hálózatnak) köszönhetően a MindigTV csatornakínálatát rövidesen további 25 csatornával bővíthetik. Ez – pláne ingyenes csatornákkal – lehet a fogyasztói mozgás katalizátora, ahogyan az is, hogy az árakat lefelé nyomja.

Van más opció is

A televíziós piac jelenlegi helyzetére azonban az állami tulajdonú műsorszóró másképp is veszélyt jelenthet. Ha az állami vagyonkezelő abból a megfontolásból fizetett jóval többet az AH-ért, mert úgy véli, némi átalakítás után a mostaninál több pénzt is kisajtolhat a szektorból, akkor elméletileg erre is adott a lehetőség. A mintát egy éppen most zajló pilot projektből lehet kölcsönözni. A Chello Central Europe (CCE) tartalomszolgáltató médiavállalat (ami többek közt a Film Mánia, a Spektrum, a Sport1, Sport2 és az MGM csatornát biztosítja a nézők számára) C8 néven kreált egy promóciós mixcsatornát. Ez a hetente frissített "adás" ingyenes a nézők számára, de a CCE perkál az AH-nak a műsorszórásért. (A C8 éppen a napokban került be a DIGI, a Magyar Telekom, a MinDig TV és a UPC kínálatába.) Az AH-nak, ha ez tetszik, állami cégként (elvileg) szerezhet olyan kormányzati hátszelet, amivel a CCE-hez hasonló tartalomszolgáltatókat ráveszik arra, hogy a C8-hoz hasonlóan, ingyenes tartalmat adnak be "a közösbe". Ezzel pedig végeredményben a jelenleginél sokkal jobban ki lehet tömni pénzzel az AH-t.

Mindezek mellett azonban nem érdemes szem elől téveszteni, hogy a franciák mindenképpen szabadulni akartak az AH-tól. Ennek oka lehet a piaci alapon működő, földfelszíni digitális műsorszolgáltatás jövőjével kapcsolatos aggályok is. Kulcskérdés, hogy mit fog ez a cég 3-5 év múlva csinálni, ha a netes "tévés" tartalomfogyasztás méretei és elterjedtsége egyértelművé teszik: a műsorszórás kikerül a nemzeti fennhatóság alól.

Még nem félnek a mobilszolgáltatók

Az Antenna Hungária állami kézbe vétele kapcsán először a bitport.hu mutatott rá arra, hogy az AH-nak ma az állam a legfontosabb megrendelője, így állami tulajdonba kerülése lehetőség arra, hogy a műsorszóró infrastruktúra-rendszerben költségoptimalizálást hajthasson végre, valamint – áll az NFM közleményben – "az állami és közigazgatási feladatok kiszolgálását is megvalósítsa". Az AH ugyanis az országos földfelszíni műsorszórási feladatok mellett telekommunikációs szolgáltatóknak hosting és karbantartási szolgáltatásokat nyújt, illetve van egy nagy sebességű, az egész országot lefedő digitális, mikrohullámú gerinchálózata is. A hwsw.hu tette hozzá ehhez, hogy az AH többek közt a hazai Vodafone-nak, Telenornak, illetve az Invitelnek is dolgozott, szolgáltatott, sőt, ma is üzemeltet mobil bázisállomásokat, és transzportszolgáltatást végez az iparági szereplők számára.

Ennél fogva az állami tulajdonú AH nem csupán a televíziós szolgáltatókra lesz hatással. A mobilcégek azonban – jelenleg legalább is – nem tartanak az AH-tól. Egészen pontosan attól, hogy az AH a másik állami tulajdonú céggel, az országos lefedettségű átviteli és távközlési hálózattal rendelkező MVMNet-tel összebútorozva riválisuk lehet. (Az MVMNet az MVM elektronikus hírközlési leányvállalata, mely az országos távközlési gerinchálózatának a villamosenergia-rendszer rendszerirányítási szükségletein kívüli kapacitásain kínálja a távközlési szolgáltatásokat 2012 márciusa óta kormányzati és üzleti ügyfelek számára.)

Cél a 800 MHz?

Kapásból ez egészen biztosan nem megy, és ennek a legfőbb oka, hogy az MVMNet március közepén hozzájutott ugyan egy komoly méretű, 450 MHz-es frekvenciacsomaghoz, de ez (plusz az AH) önmagában még kevés a szolgáltatási piacon való megjelenéshez. Az komoly lépésnek számít ebbe az irányba, hogy az MVMNet mögé egy műsorszóró gerinchálózat is kerülhet (az AH országos lefedettsége jelenleg 99 százalék feletti), de ez még mindig csak egy része a leendő szolgáltatónak. Ahhoz még szükséges – akár az AH vételi árának többszörösét is jelentő beruházásként – az infrastruktúra végpontjainak kiépítése, és a használatához szükséges berendezések beszerzése, telepítse is. Márpedig jelenleg a világon nem gyártanak tömegével 450 MHz-re berendezéseket, készülékeket, ami az árat felfelé hajtja, a beszerzési időt pedig nyújtja.

Az egyik nagy mobilszolgáltatónál a szakemberek a helyzetet úgy értékelték, hogy az még nagy talány, hogy az állam által összehordott részek miként és mennyire konvertálhatók, használhatók fel a 800 MHz-es, illetve a 4. generációs mobilszolgáltatáshoz, de "az elképzelés nem teljesen képtelenség, viszont sokba fog kerülni". Ugyanakkor – hívták fel rá a többen is a figyelmet – az AH államivá válása újabb lépésként is értelmezhető azon az úton, aminek végén egy állami mobilszolgáltató kiépülése áll. "Ha a távlati terv az, hogy a televíziós műsorszórás digitális átállásával felszabadult 800 MHz-es frekvenciát is az állam szerezze meg, akkor az AH megvétele logikus, ebbe az irányba tett lépésnek tekinthető" – magyarázta egy telekommunikációs szakember.

A mobil adatátvitelben komoly szerepet szánnak a 800 MHz-es frekvenciacsomagnak, és bár e terület meglehetősen befektetés-igényes, az NMHH tervei szerint az idén a koncessziós jogok meghirdetése 100 milliárd forintnál több bevételt is hozhatnak az államnak. Ha ez az összetolt MVMnet és AH cég kezébe kerül, az már a három nagy mobilszolgáltató komolyan veendő riválisává emelheti az államot. (Ráadásul nem csak a 800 MHz vár gazdára, de a tavaly megbukott állami mobilszolgáltatótól az államra visszaszálló 900 és 1800 MHZ-es pakk is újra eladósorba kerülhet.)

A telekomszektorban mostanra kialakult helyzet ráadásul ennek is kedvez (amennyiben az állam hajlandó akár százmilliárdokat befektetni a rendszer kiépítése érdekében). A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone ugyanis tavaly októberben több mint 100 milliárd forintot fizetett ki a már meglévő, vagy időközben megszerzett 900 és 1800 MHz-es frekvenciacsomagjaik megtartásáért, így valamennyiük befektetésre fordítható kerete korlátozott. (Igaz azonban, hogy akár a 800 MHz-es pakkok nélkül is képesek lehetnek évekig, bármilyen reálisan jelentkező fogyasztói igény kielégítésére.)

©

Félhet az Invitel és a Telekom?

Akármi is az állam végső célja az AH megvételével, sokat mondó önbizalomra utal, hogy mindezt még azelőtt meghirdette, hogy a vétel valójában megtörténhetett volna. Nem figyelt fel rá senki, de ettől még a 2014 február első napjaiban elkészült nemzeti infokommunikációs stratégia vezetői összefoglalójának utolsó pontjában pontosan jelezték, hogy mi következik. "Az MVMNet Zrt. jelentős hálózati kapacitása, a 450 Mhz-es tartomány használatba vétele, a műsorszórási kapacitás megteremtése, az Idomsoft Zrt. a fejlesztői bázis erősítése érdekében mind-mind az erős és hatékony állam megvalósításának irányába mutatnak".

Ez a mondat nem csak azért érdekes, mert az MVMNet március közepén nyerte el a 450 MHz-es frekvenciát, az AH-ra utaló "műsorszórási kapacitás megteremtése" kitétel pedig csak néhány napja realizálódott, hanem azért, mert az Idomsofttal (a közigazgatási, állami internetes informatikai fejlesztések csúcs állami cége) kiegészülve ez a saját, állami kézben működtetett e-governmentre, illetve az üzleti internetes szolgáltatás megépítésére utal. Ennél fogva az is reális olvasata az AH állami megvételének, hogy mivel a mobiltelefon piacon a hangalapú adatforgalomban a piac telített, a leendő, összeboronált állami cég is a mobil adatforgalom, illetve a céges (állami, önkormányzati) internetszolgáltatások területén keresi a maga boldogulását. Ezzel pedig gyorsan akár a kis- és közepes vállalkozások internetszolgáltatójának tekinthető Invitelnek, illetve a nagyvállalati internetszolgáltatóként működő Magyar Telekom (volt T-Systems) konkurensévé is válhatnak.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!