Szabó M. István
Szabó M. István

Egyik napról a másikra a felére esett a nagyvárosi 4G szolgáltatáshoz elengedhetetlenül szükséges 1800 MHz-es frekvenciasáv pályázati kiírásban szereplő minimumára. A legjobban ez a Magyar Telekomnak kell, így nekik jöhet ez a legjobban. Utánanéztünk, mi lehet a háttérben.

Május végén az NMHH honlapján meghirdette az új frekvenciahasznosítási pályázatát, melyen a digitális átállással „felszabadított” 800 MHz-en, illetve a 2,6 GHz-en lévő frekvenciasávok mellett az NMHH által korábban el nem adott 900, 1800 és 26 ezer MHz-es sávdarabkák használatára lehet ajánlatot tenni. Ahogyan azt korábban megírtuk, a teljes csomag a médiahatóság elképzelései szerint legalább 104 milliárd forintot hoz majd a költségvetés konyhájára, a másik oldalon pedig a végül nyertes pályázók 2034-ig megkapják a mobilinternet gyorsításhoz szükséges frekvenciák használati jogát. A tavaly november óta előkészítés alatt álló pályázatra alig fél évvel azt követően kerül sor, hogy úgy tűnt, a mobilszolgáltatók végre több mint százmilliárd forintért megvehették a békéjüket.

Hirtelen felezték az árat

Az új pályázatra a jelentkezési határidő június 16., az eredményhirdetésre pedig – az ígéret szerint – már másnap sort kerítenek. Az előkészületek és a pályázatírás mindhárom szolgáltatónál gőzerővel, teljes hírzárlat mellett zajlik. Az Origo.hu főszerkesztőjének múlt heti elbocsátása körül kirobbant botrány azonban – melynek részleteiről bővebben itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt is olvashat – a frekvenciapályázat eddig árnyékban maradt részletére világít rá.

A Népszabadságban múlt pénteken a Magyar Telekom és Lázár János feltételezett egymásra hatásáról megjelent cikkben, mellékszálként épp csak megjelent: milyen furcsa ívet vett április közepén az NMHH az 1800 MHz-es frekvencia díja, az ugyanis az egyik napról a másikra leárazódott. Márpedig az elmúlt héten nyilvánosságra kerültek tükrében ennek az is lehet az olvasata, hogy az NMHH – vagyis: közvetve a kormány – hirtelen valamiért kedveskedett a Telekomnak. Azért neki, mert míg a 800 MHz-re mindhárom szolgáltató ácsingózik, az 1800-ra viszont leginkább a Telekomnak fáj a foga.

©

Tény, hogy az 1800 megahertzen kiosztható 15 MHz-nyi frekvenciaspektrumot a pályázati kiírás csak 7,6 milliárd forintos minimáláron hirdette meg, jóllehet, korábban ezt a tortaszeletet majdnem a duplájára árazták be. A pályázaton csomagokért lehet indulni, így a pontos megfogalmazás az, hogy az 5 megahertzes szeleteket tartalmazó csomagok korábban, egyenként 5,3 milliárd forintra voltak belőve – ami a pályázat kiírásában már a felére, 2,65 milliárdra ment le.

Azt, hogy emögött volt-e háttéralku, vagy sem, nem tudni, hivatalos indoklás mindenesetre nem volt. Így legfeljebb furcsa lehet, hogy míg a médiahatóság eddigi minden pénzt igyekezett kifacsarni a frekvenciaértékesítésből, most nem ehhez tartotta magát. Azt ugyan egyelőre nem lehet megmondani, hogy a legalacsonyabb árhoz képest az ajánlatok milyen árat jelölnek majd meg, de nagy esély van arra, hogy a Telekom így, a startvonalat „árleszállítva”, jóval olcsóbban juthat hozzá a szükségesnek vélt csomagjához, mint alig fél éve a Telenor.

A nagyvárosi gyors mobilinternethez feltétlen szükséges 1800 MHz-es csomagért a norvégok úgy fizettek mintegy 7 milliárd forintot (a cég által használt frekvenciák használathosszabbítási csomagjának részeként), hogy az csak 2022-ig érvényes. És bár az egyelőre csak játék a számokkal, de ha a Telekom a felkínált mostani pakk kétharmadát megveszi – ahogyan azt iparági források valószínűsítik – közel a minimális árhoz, akkor akár a piaci rivális által fizetett összeg harmadáért is megszerezheti azt.

A Telenor nem indulhat

A Telenor indulását az 1800 MHz-es szeletért iparági szabályozás, az úgynevezett frekvenciasapka előírás tiltja meg. Ennek lényege, hogy egy frekvenciatartományban egy szolgáltatónak ne lehessen 40 százaléknál nagyobb tortaszelet a birtokában. Ez a szelet 1800 MHz-en 30 MHz-es spektrumot jelent – ennyije van a Telenornak, ergo ők nem pályázhatnak.

Úgyis nagy verseny lesz?

„Sok minden elmondható a magyarországi frekvenciaárakról, de ekkora ár-eróziót nehéz volna szakmai érvekkel alátámasztani” – véli egy, a frekvenciapályázati előkészítésekre jó ideje rálátó, érintettsége miatt azonban névtelenséget kérő szakmai forrás. Azt mondta, számára nem is kérdés, hogy „a háttérben erről a felek megállapodtak”. Arra a kérdésre, hogy ez NMHH számára miért lenne jó, azzal érvelt, hogy ha összességében megkapja a több mint 100 milliárdot a hírközlési hatóság, akkor az számukra kevésbé érdekes, hogy melyik szeletért mennyit fizetnek. De az egyik helyen elért árcsökkentés így lehetővé teszi, hogy más részt drágábban adjanak el.

Vagyis az A-csomag (melyben a 800 MHz-re lehet ajánlatot tenni) így magasabb ajánlatot kaphat, és így lehet, hogy a Telekom végül majd ugyanannyit fizet, mintha nem lett volna az árleszállítás, jobb pozícióban lehet viszont az A-csomagért, és egyben olcsóbban le tudja dolgozni azt a hátrányt, amit a „korábbi időszakban összeszedett azzal, hogy a Telenorhoz hasonlóan nem vett nagyobb szeletet 1800 MHz-en” -– magyarázta.

Amikor a mobilszolgáltatók felől informálisan rákérdeztek az NMHH-nál az árminimum-csökkentésre, akkor – ugyancsak nem hivatalosan – azt a választ kapták, hogy a minimumár csak porhintés, és nem számít, mert „úgyis nagy lesz érte verseny”. Ez az érvelés azonban két ponton is sántít. Egyrészt: ha nagyobb versenyre számít a médiahatóság, akkor miért nem az a logikusabb lépés, hogy az állami vagyont eleve magasabb árról indítva hirdetik meg, ha biztosan lesz rá vevő? Másrészt pedig: mivel a Telenor nem adhat ajánlatot az 1800 MHz-es sávra, a nagyobb versenynek a sok tekintetben teljesen más utakat kereső Vodafone és a hagyományosan a legnagyobb és a legóvatosabban lépkedő szolgáltató, a Telekom között kellene zajlania.

©

Telekommunikációs szektorból származó vélekedések szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a háttérben valahogy kialkudható a 15 MHz-es tortaszelet mindkét versenyző számára megfelelő felosztása. Ez a Telekom javára jelentene 2:1 arányú bevásárlást, de ez – az árak minimális közelében tartása miatt – a Vodafone számára is megfelelő lehet. Ha így lesz, akkor mindketten milliárdokat nyerhetnek ezen a Telenorral szemben.

(Az éles árverseny és az árleszállítás összefüggéssel kapcsolatban az is felvethető, hogy ha a 800 MHz-ért mindhárom szolgáltató a nulláról indul, de a frekvencia az országos 4G-hálózat építéséhez számukra elengedhetetlenül szükséges, akkor miért ne lenne itt a versenytársak közt verseny? És ha lesz, akkor a 800 MHz esetében a korábbi, minimálár-leviteli logika hogy, hogy nem érvényesült?)

Mire jó az 1800?

Noha az új frekvenciapályázattal kapcsolatban sokat emlegetik a televíziózás digitális átállásával felszabadított, és most először licitálható 800 MHz fontosságát, arról még néhány évig biztosan nincs szó, hogy az 1800-as sáv már ne lenne kapós. Utóbbi frekvenciasáv ugyanis egyenesen „szexi megoldás” a mobilinternet gyorsítására és infrastrukturális beruházásokból látványos eredmények felmutatására éhező telkószolgáltatók számára. A nagyvárosok területileg sokkal gyorsabban lefedhetők, ott koncentráltan vannak az ügyfelek, és így az 1800 MHz a kulcs a nagyvárosi 4G szolgáltatáshoz. Ennek az is az oka, hogy a 800 MHz-es hálózat kiépítése mellett olyan készülékeknek is meg kell jelenniük, és el kell terjedniük, amelyek ezen a frekvencián működnek – miközben az 1800 MHz használata minden mai mobiltelefon számára evidencia.

Ki van kivel – ki ellen?

A három mobilszolgáltató helyzete nehezebb, mint bármikor korábban. A 2010 óta eltelt időszakban főként az NMHH-val, illetve a kormány negyedik mobilszolgáltatóval kapcsolatos elképzelései és a szektorra kivetett különadók egységes frontot hoztak létre a három cég között. Aztán a kurzus végére a cégek külön-külön is bemerészkedtek a kormányzati különalkuk utcájába, aminek – azzal, hogy az állam hármójuk egymás közti viszonyába is belepiszkált – az az eredménye, hogy a cégek kölcsönösen úgy érzik, nem lehet tudni, hogy valójában melyik cégnek mi is a szándéka.

Az biztos, hogy a Telekom stratégiai együttműködéséhez hasonlóra a Telenornak és a Vodafone-nak is futotta, (sőt a Vodafone Magyarországnak és a Telekom anyavállalatának, a Deutsche Telekomnak arra is, hogy Orbán kormányfői újrázásához gratuláló levelet küldjenek). A felmelegített kapcsolatoknak az érdekérvényesítésben, lobbizásban lehívható elemeit a cégeknél megkérdezett szakemberek összességében úgy határozták meg, hogy „az államtitkárokig viszonylag könnyűvé vált összeköttetést találni”. Az egyik szolgáltatónál azt is elmondták, hogy a stratégiai partnerségnek az a legnagyobb hozadéka, hogy „ezután végre tudtunk már kivel tárgyalni”, mivel korábban erre se volt lehetőség. Ám hiába építettek közvetlen vonalat az NFM-be, a választás után a kormányon belüli átrendeződés, vagyis az, hogy e területet is leginkább Lázár János vonja magához, mindenkit új utak keresésére ösztönöz.

Ma még placebo a 4G

Az országos 4G-s mobilszolgáltatáshoz szükséges 800 MHz díja azonban magas – és ez akkor is igaz, ha a mobilszolgáltatóknak soha nem lehet olyan árat mondani, amire ne a „drága” lenne az első reakciójuk – árulta el egy, korábban a szabályozásban dolgozó, magas rangú tisztviselő. Ezzel együtt is elgondolkodtató, hogy mivel jár az, ha a cégek a jelenlegi viszonyok között belehajszolják egymást (és saját magukat) az erőltetett fejlesztésekbe.

4G

A negyedik generációs vezeték nélküli szolgáltatás igazi evolúciós ugrás (lesz) az adatátviteli sebességben, a mobilinternet-forgalomban és a telefóniában. Az 5-15 megabites másodpercenkénti letöltési sebességet (Mbps) biztosító mobilinternet már elérhető a nagyvárosok többségében bármilyen okostelefonnal. A 4G limitje 100 Mbps.

A 4G jól hangzó, innovációt és fejlődést, mobilinternetes adatátviteli gyorsítást sugalló hívószó, amely azonban egyáltalán nem biztos, hogy megtérülő befektetés Magyarországon. Ennek oka az, hogy 4-5 év, mire beérik a technológia, addig csak kiadást jelent, bevételt alig, és ha megvan, akkor is csak úgy válhat kifizetődővé, ha tömegek szabadulnak rá, és nem érik be kevesebbel, mint 4G-vel.

A helyzet faramucisága talán így érzékeltethető a legjobban: a Vodafone jelenleg úgy versenyképes a riválisaival, hogy a hálózata egyáltalán nem 4G-képes, bármilyen agresszív is marketingstratégiája. Üzletileg ugyanakkor lehet, hogy ésszerűbb kimaradni a 800 MHz-ért induló licitálásból, mivel azt jelenleg a telefonon megjelenő, kis „4G” ikonon túl nem jelent semmit a felhasználónak – úgy értve, hogy az ügyfél nem fizet érte, így a szolgáltatónak abból, hogy kiépít egy százmilliárdos 4G-s hálózatot (is) nincs külön pluszbevétele.

©

Jelenleg mindhárom cégnél azt (is) mérlegelik, hogy mekkora veszteségük származhatna abból, ha nem indulnának a pályázaton a 800 MHz-ért. Azt mérlegelik, hogy mekkora arculatvesztéssel járna bevallani: nem építenek országos lefedettségű 4G-hálózatot. A különböző iparági források szerint leginkább az várható, hogy egyik szolgáltató sem ilyen bátor, noha műszakilag volna mód arra, hogy 4G nélkül is kihúzzák addig, amíg az évtized végén az EU-ban kötelezően megnyílik a 700 MHz-es sáv – és megint mindent újraír a piacon.

Erőltetett menet

Amennyiben mindhárman szereznek 800 Mhz-en frekvenciát, akkor erőltetett tempóban a hálózatépítés is megkezdődik. Ez viszont a szolgáltatási díjak emelését hozza majd magával. Mert kétség ne legyen, a tavaly ősszel befizetett 100 milliárd forint frekvenciadíj és az elmúlt időszakban bejelentett szolgáltatói áremelés között eléggé direkt az összefüggés. A megszerzett új területek beépítésének költségei is megjelenjenek majd a fogyasztói árban – akkor is, ha az előfizető éppen ezt nem preferálja.

Ahogy azt Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnöke mondta lapunknak a kormánnyal kötött megállapodással kapcsolatban:  "Annyit világosan kimond a megállapodás, hogy hajlandóak vagyunk többet befektetni, ha megfelelő feltételeket teremt ehhez a kormányzat. Ők azt vállalták, hogy hajlandóak gondolkozni a feltételek kedvezőbbé tételén. Ha ebben lesz változás, akkor több befektetés is lesz”. Nos, a kormány láthatóan már döntött. A fogyasztói árak helyett az állami bevételek maximalizálásra koncentrál. Ebből egy dolog nem lesz: olcsó mobilinternet.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson. A közösségi oldalon plusz tartalmakat is talál!

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Traktorral fogalmazta meg gondolatait a Brexitről egy brit gazda

Traktorral fogalmazta meg gondolatait a Brexitről egy brit gazda

Az egyik legjelentősebb magyar emberi jogi folyóirat nem szemlézi többé az Alkotmánybíróság döntéseit, mert az „a hatalom szolgálatába szegődött”

Az egyik legjelentősebb magyar emberi jogi folyóirat nem szemlézi többé az Alkotmánybíróság döntéseit, mert az „a hatalom szolgálatába szegődött”

Megismételhetik a polgármester-választást Jászberényben

Megismételhetik a polgármester-választást Jászberényben

A friss Nobel-díjas, aki nem engedi, hogy előirják neki, ki legyen

A friss Nobel-díjas, aki nem engedi, hogy előirják neki, ki legyen

Ilyen fejetlenséget is ritkán látni választás után

Ilyen fejetlenséget is ritkán látni választás után

62 ember meghalt, amikor bomba robbant egy mecsetben Afganisztánban

62 ember meghalt, amikor bomba robbant egy mecsetben Afganisztánban