A héten friss jelentéssel rukkolt elő a jegybank, eszerint az államadósság a második negyedévben a GDP 85,1 százalékra kúszott fel. A hvg.hu megírta, hogy ezzel az ellenséggel nem bírt a kormány, ám Orbán Viktor kormányfő, illetve később a jegybank is elmagyarázta, hogy miért nem magas az államadósság. (A témával e héten bővebben foglalkozott a HVG hetilap is.)

Megy az adok-kapok az oroszországi szankciók ügyében. Az oroszok bezártak négy Mekit, elszállhat a palládium ára, eközben pedig a nyugati – így a magyar – autógyárak is egy esetleges importtilalom alá kerülhetnek. Az uniós, így a magyar agrárexportnak ugyanakkor csúnyán keresztbe tesz Putyinék élelmiszembargója, Magyarország napi 70 millió forintot veszít. Az oroszok viszont lazítanak a szankciókon, mivel egyes termékeknél komolyan megugrottak az árak, ráadásul nem is tudják azokat egyszerűen beszerezni.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az ősszel dől el, hogy az autós devizahitelekre kiterjed-e majd a forintosítás. Ismertetése szerint 150 ezer devizaalapú autóhitel van, az euró-, illetve svájcifrank-alapú, még élő autós devizahitelek összértéke 162 milliárd forint. Varga hangsúlyozta, hogy egy lakás- és egy autóhitel között társadalmi, szociológiai szempontból nagy a különbség. A miniszter ezzel Lázár János csütörtöki nyilatkozatára reagált, melyben a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy a Kúria kimondta, a bankok szerződései tisztességtelenek, így az autóhiteleseket éppen úgy meg kell menteni, mint az ingatlanhiteleseket.

Újabb ingatlant vett az MNB, az Index ugyanis arról írt a héten, hogy a jegybank nemrég 450 millió forintért megvásárolta a Budapest V. kerületi Kálmán Imre utca 20. szám alatti épületet, az IPOSZ korábbi székházát, és odaadta azt saját, újonnan felállított oktatási-tudományos alapítványa, a Pallasz Athéné Domus Scientiae Alapítványnak. A HVG és az Index korábban arról írt, hogy a jegybank egy tiszaroffi kastélyt vásárolt, illetve megvették az Eiffel-irodaházat is, előbbit 415 millióért, utóbbit feltehetően tízmilliárdos összegért.

Drasztikusan zsugorodott a legális cigarettapiac – írta a Világgazdaság csütörtöki száma. Idén az első fél évben 3,6 milliárd szál cigarettát értékesítettek, míg 2012-ben 6,2 milliárdot ugyanebben az időszakban. Azt írják, hogy júniusban például 701 millió szál cigaretta fogyott el legálisan, ami 300-400 milliós visszaesést jelent a korábbi évekhez képest.

Interjút adott Simor András, a jegybank volt elnöke a héten az alapblognak. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelenlegi alelnöke, akit nemrég a bank pénzügyi vezérigazgatójának is kineveztek, az interjúban elmondta, szerinte csak idővel derül majd ki, hogy tartós avagy rövid távra szóló növekedés indult-e be Magyarországon a jó friss GDP-adat tükrében, vagy vajon nem a "padlóról való visszapattanás" történt-e csupán. A bank alelnöke szerint nem jó, ha az állam túlságosan beépül egy ország bankrendszerébe, ugyanis vannak arra példák, hogy így a "tűzhöz közeli" barátok boldogulását segítik.

Hernádi Zsolt még április elején felfüggesztette az OTP Bankban betöltött igazgatósági tagságát, és egy ideje a Mol napi ügyeinek irányítását is a menedzsmentre bízta, bár mindezt nem verte nagy dobra – írta a VS.hu. A portálnak névtelenül nyilatkozó források mégis úgy vélik, nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni Hernádi távolmaradásából.

A Forbes szerint London a világ legbefolyásosabb városa. Bár Nagy-Britanniát a "másodrendű hatalmak" közé sorolják, amely egy évszázada hanyatlik, fővárosa még mindig első a világ városainak ranglistáján. A lap értékelése nyolc tényezőn alapul: egyebek közt a külföldi közvetlen befektetések mértékén, a nagyvállalati székhelyek számán, a pénzügyi szolgáltatások, a technológia és a média erősségén, az ott élők sokszínűségén, és azon, hogy milyen könnyű repülővel más világvárosokba eljutni.

A hét képe: pénteken a Fővárosi Törvényszéken elindult a bankok által az állam ellen benyújtott devizahiteles perek első köre. A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet első fokon ugyanakkor már el is bukta a per, mégpedig azért, mivel a bíróság szerint a kockázatfeltáró kiegészítésbe – ezeket a devizahiteles szerződésekhez csatolta a takarékszövetkezet – foglaltaknak az általános szerződési feltéteknél kellene szerepelniük, így erre nem lehetett hivatkozni a per kapcsán. Így gyakorlatilag megfellebbezhetetlenné válnak az ilyen típusú ügyek.

Stiller Ákos

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!