Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő hétfőn reggel saját blogján osztott meg három dokumentumot, amely az új paksi atomerőművel kapcsolatos. A belőlük levonható konzekvencia: létezhetnek kormányzati célú hatástanulmányok az új nukleáris erőmű építésének megalapozásához, de azok olyan alacsony színvonalúak, illetve annyi problémát tartalmazhatnak, hogy nem véletlen, hogy nem hozták azokat nyilvánosságra. (Hasonlóan problémás, szakmailag alig minősíthető előkészítő dokumentumok a paksi projekt előkészítése során szép számmal keletkeztek, ezeknek a létezését is évekbe telett nyilvánosságra perelnie az Energiaklubnak, mely a Teller- és a Lévai-projektek iratainak megismerhetőségéért ment a bíróságra.)

Mint a Párbeszéd Magyarország képviselője írja: "jártam már Pakson, a Paks II. projektcég székhelyén, ahol szigorúan zárt adatszobában mutogattak nekem az interneten nyilvánossá tett, illetve teljesen érdektelen dokumentumokat. Bíróságon is ellenálltak azonban a valódi megalapozó tanulmányok nyilvánosságra hozatalának, illetve részben a létezésüket is eltagadták. A napokban a hozzám eljutott néhány dokumentum alapján viszont biztosan állíthatjuk: léteznek megvalósíthatósági tanulmányok, ezeket azonban nem véletlenül tartják titokban."

MTI / Krizsán Csaba

Véletlen vagy sem, a dokumentumok alig egy héttel azután kerültek ki az internetre, hogy kiderült: Paks II. építésével kapcsolatos titkos dokumentumokat lophattak el egy MVM-fejes parkoló autójából. Jávor Benedeket ezért megkérdeztük az általa publikált dokumentumok forrásáról is. A politikus a hvg.hu-nak azt mondta: nincs közük ezeknek a dokumentumoknak azokhoz a titkos (vagy nem titkos) iratokhoz, amit az MVM egyik magasrangú tisztviselőjének parkoló autójából loptak el nemrégen.

Nyolc pontban – csak szarvashibák

A három dokumentum közül az egyik egy MVM-es belső feljegyzés. (A Magyar Villamos Műveken belül működött a Paks2 projektcég, az MVM-nél jobban a nukleáris energetika gyakorlati részéhez nemigen ért más szervezet idehaza.) A kétoldalas részlet az "aktualizált megvalósíthatósági tanulmányt" véleményezi. Az anyag nyolc pontban javasolja a "tanulmány" helyett a "munkaközi tájékoztatás"  kategóriát alkalmazni rá, mert az iromány 2014-ben már elavult, 2008-as adatokkal dolgozott, az alapul vett energetikai és piaci környezet teljesen másképp néz ki, és legfőképpen: a projekt rendszerbe illeszthetőségének problémái (a nem alátámasztott beruházási költségektől a termelési struktúra átszabásának komplex következményéig) lényegében szétfeszítik a meglévő kereteket.

Az MVM-es jelentés szerint a 2014. májusi (tehát már jóval az Orbán–Putyin-paktum 2014. januári megkötése után) keltezésű "tanulmány" alapvető tévedéseket, hibákat és hiányosságokat tartalmaz. Ha pedig a következtetései is tévesek, akkor az egész projekt jövedelmezősége súlyosan megkérdőjeleződik. Pluszban pedig nem foglalkoznak az uniós jogszabályoknak való megfelelőséggel.

A jelzett hiányosságokra tavaly május óta persze történhettek bizonyos korrigáló lépések – ismerte el az EP képviselő, de hozzátette, hogy mivel ezeket az adatokat is védi a 30 éves kormányzati titkosítás, nem tudható, hogy azok a) valóban léteznek-e b) ha igen, akkor a megfelelő, kellően megnyugtató válaszokat adnak-e a felvetett problémákra. Jávor Benedek úgy látja, ezért is volna érdemes nyilvánosságra hozni a megvalósíthatósági tanulmányt.

MTA – nem hivatalosan ekézik

A másik két dokumentumtöredékből azonban kiderül, hogy ennél is nagyobb a baj a Paks II. projekttel. Az akadémiai körökben készült hatáselemzésekből ugyanis olyan kérdések vethetők fel, amelyekre bármilyen tökéletesre javított tanulmány sem tud orvosságot adni. Az egyik, a Magyar Tudományos Akadémián készült dokumentum ugyanis a hűtővízellátással foglalkozva azt állítja, hogy az új erőmű tervezésekor megismételhetik majd a korábbi hibákat, a Paks I. és Paks II. együttes hőterhelése miatt "komoly élővilág-védelmi problémákat" vethet fel az egész projekt. Ennek elkerülése érdekében az erőművi reaktorok közel sem termelhetnének a maximum értékig, hanem vissza kellene azokat fogni, ami viszont kihasználatlanságot eredményezne, ez pedig a Paks II. beruházás megtérülési mutatóit, illetve az "olcsó áram" mítoszát rombolná.

Az ábrákkal, diagrammokkal zsúfolt harmadik dokumentum is az MTA-ból származik. Az újonnan építendő atomerőmű rendszerbe illeszthetőségével kapcsolatban az olvasható ki belőle, hogy ha a Paks II. erőmű az előzetes tervek szerint készül el, akkor valójában a még működő Paks I.-et kényszeríti majd arra, hogy az a 4x500 MW-os reaktorjai közül idő előtt 1-2, vagy akár 3 reaktorját is visszafogja, adott esetben leállítsa. "Mindezt csak azért kellene, hogy az igen drágán termelő Paks II. minél jobb kihasználtsággal működhessen" – tette hozzá Jávor Benedek.

Túry Gergely

A szakpolitikus a látottak alapján kizártnak tartja, hogy a két erőmű miatt ne kelljen visszaterhelni a rendszert, márpedig akkor Paks II. eleve irreálisan magasnak tartott 95 százalékos kihasználtsági mutatója nem lesz tartható.

Jávor számításai szerint a kormány által hivatalosan Brüsszelnek kommunikált kihasználtsági mutató mellett is évi 250-300 milliárd forint hiányt termelhet Paks II. a magyar költségvetésbe. "Ha a hatásfok rosszabb, a hiány nagyobb lesz. És ez csak úgy volna tompítható, ha a két paksi atomerőmű egyensúlyban tartása érdekében Magyarországon épülne egy a szivattyús-energiatározós erőmű is" – tette hozzá. Utóbbinak viszont csak az építési költsége úgy 350-400 milliárd forintba kerülne, arról nem is szólva, hogy ezzel véglegesen "egy teljesen képtelen atomerőművi projekthez szabnák át az egész ország energetikai rendszerét" – magyarázta Jávor Benedek.