A Magyar Államkincstár a napokban véglegesítette azokat az adatokat, hogy az agrárvállalkozások és az egyéni gazdák mennyi uniós és hazai támogatáshoz jutottak 2016-ban. Ezek alapján a következő hazai, illetve külföldi származású tulajdonosok kezében lévő cégek, valamint gazdák kerültek be a legnagyobb dotációt elnyerő tízes toplistába.

Az agrárvállalkozások abszolút toplistája

Csányi Sándor ezt a listát is vezeti, miután 2016-ban az ő tulajdonában lévő Bólyi Zrt. egymaga több mint 1,6 milliárd forint agrártámogatást kapott (az egész Bonafarm-csoport mintegy 2,8 milliárd forintot szívott fel).

Túry Gergely

Az állattenyésztéssel és növénytermesztéssel egyaránt foglalkozó vállalatnak az éves árbevétele is kiemelkedő, meghaladja a 20 milliárd forintot, viszont az elmúlt évek támogatáspolitikáját még ez a cég is megérezte. A kormány a 2014-ben kezdődött uniós fejlesztési ciklusban csökkenteni akarta a nagyvállalkozók részesedését, aminek viszont az lett a következménye, hogy ezek a cégek is visszafogták a fejlesztéseket, és néhányuk veszteséges lett.

A legnagyobb gazdaságok közül szinte mindegyiknek csökkent a támogatása, függetlenül attól, hogy melyik politikai oldalhoz sorolják a tulajdonosaikat. A pápai Agroprodukt tulajdonosa, Mádl István például Kövér László parlamenti elnök földije, de éppúgy nagyjából 400 millió forinttal apadt a dotációja, mint a szocialisták idején privatizált Hód-Mezőgazda Zrt.-nek.

Egyelőre hiába próbálták megszorongatni a kormányfővel összekülönbözött Simicska Lajos gazdaságait, a Mezort-csoport 2016-ban még mindig el tudott nyerni 2,5 milliárd forintot. Pedig Győr-Moson-Sopron megyei területeiken a Fidesz-alapító Szajkó Lóránt és érdekköre vásárolta fel az állami földeket, így a haszonbérleti díjak felemelésével kellemetlenségeket okozhatnak Simicskáéknak.

Mészáros Lőrincnek egyelőre egyik cége sem került be a legtöbb támogatást kapott tíz agrárvállalkozás közé, de összesítésben már közelíti a legnagyobbakat. Tavaly ugyanis megvásárolta a herceghalmi gazdaságot, idén pedig övé lett a becsődölt Buda-Cash Brókerházból kimazsolázott hidasháti gazdaság. Így együttesen már a 900 millió forintot is meghaladhatja az idei támogatásuk. 

Külföldi származású tulajdonosok agrárcégeinek toplistája

A kormányzati propagandával szemben az elmúlt egy évben nemhogy visszaszorultak volna, hanem éppen ellenkezőleg, tovább terjeszkedtek a külföldi származású agrárvállalkozók Magyarországon. Remekül használta ki a lehetőséget az abszolút toplistán is hetedik helyen végzett Mezőfalvai Zrt., amelynek fő tulajdonosa egy német származású üzletember, Helmut Martin Gsuk.

Összességében a legnagyobb támogatást mégis a holland Janssen család zsebelte be a külföldiek közül, a különböző cégeik együttesen több mint 1,4 milliárd forinthoz jutottak. Janssenék több mint tíz éve fogtak bele az állattartásba az újhartyáni téesz akkor még omladozó telepén, és miután Pest megyében, mezőgazdaságból élnek, az állami földárveréseken is licitálhattak. Ezzel az idén már a családfő, Joseph Henri Peter Sevrien Janssen nevére kerül újabb 269 hektár.

Még messzebbre tekint a belga Claessens família. Peter Claessens, aki hangsúlyozza is, hogy már magyar állampolgár, és beszél is magyarul, öt rokonával együtt 770 hektár földet vásárolt az állami birtokok árverésén.

Az elmúlt egy-két évben jutott Tolna megyei agrárüzletrészeihez Friedrich Helmut Bohnhorst, akinek németországi családi gazdasága évszázados múltra tekint vissza.

A britek is aktívak, a Somogy megyei Pélpusztán két angliai vállalkozás tenyészt marhákat. A tulajdonosok, Peter Willes és David Barnes néhány éve azzal sokkolták hazájuk kisebb állattartóit, hogy kijelentették: a szigetország legnagyobb tejgazdaságát építik fel.

A toplista egyetlen unión kívüli tagja az orosz Volkova Valentina. Ő férje, Góczi István révén került a magyarországi agrárvállalkozók világába. Góczi volt az ügyvezetője a rossz emlékezetű gázkereskedő cégnek, az Emfesznek, amely olcsó gázt ígért, de csődbe ment. Az Inter-Agráriumot még Góczi alapította, de utóbb átadta a céget feleségének.

A legnagyobb kisgazdák

A családi gazdaságok óriási erőfeszítéssel sem tudják jelentősen növelni pénzfelszívó képességüket. Ez derül ki, ha megnézzük, hogy az élen végzett tíz egyéni vállalkozó mennyi uniós és hazai támogatáshoz jutott 2014-ben, illetve ahhoz képest 2016-ban.

A támogatási listán élen álló hajdúnánási Nyakas András már a nyolcvanas évek eleje óta vállalkozó. Két fiával együtt több mint 1600 hektáron termel, amit a földárverésen csak minimális mértékben növeltek.

A második helyen végzett Szomor Dezső a Kiskunságon szürkemarhákat tenyésztő ökogazdálkodó. Ő az elmúlt években még területet is veszített, pedig az őt ismerők azt mondják, cseppet sem áll távol tőle a politikai jobboldal eszmevilága. A gazdasága által igénybe vehető támogatás két év alatt mégis a felére esett vissza.

Az egyéni gazdálkodók toplistájába csak egy, országosan ismert vállalkozó került be, Szemerey Zoltán, aki a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek az unokatestvére.