A G7 külügyi értekezletén vesz részt Rex Tillerson amerikai külügyminiszter, aki ezt követetően Moszkvába utazik. A Bloomberg hírügynökség ebből az alkalomból azt vizsgálta meg, hogy vajon a NATO szövetségesek mennyire veszik komolyan Trump elnök felhívását a katonai költségvetés emelésére.

Trump ugyanazt mondja, mint az elődei: a NATO szövetségeseknek teljesíteniük kell az ígéretüket, hogy a GDP 2%-át katonai célokra fordítják - hangsúlyozza Tony Lawrence, az International Centre for Defense and Security szakértője, aki a Bloombergnek nyilatkozott. A különbség csak annyi, hogy Trump hozzáteszi: a NATO tagállamok olyan védelemre számíthatnak, amilyenre befizetnek.

Trumpnak igaza van - mondja a kormány Litvániában, ahol a GDP 2,5%-ra akarják növelni a katonai kiadásokat. Aggodalmuk érthető, hiszen ott van mellettük Kalinyingrád, az egykori Königsberg, amely Oroszország fontos támaszpontja a térségben. 2014-ben, amikor Oroszország annektálta a Krímet, megszólalt a vészcsengő azokban az országokban, ahol az orosz uralomnak különösen rossz emlékei vannak. Így érthető, ha a három balti állam az élen jár a hadikiadások emelésében. Ugyanez a helyzet Lengyelországban és Romániában. Ennek a két országnak kulcsszerepet szánnak a stratégiai tervezők Washingtonban. Romániában már felépült egy NATO támaszpont és Lengyelországban is hozzákezdtek egynek az építéséhez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amerikai katonai erők állandóan ebben a két államban állomásozhatnak.

Miközben ezek az államok komolyan veszik az orosz fenyegetést, mások kevésbé aggódnak emiatt. Magyarország javítja a kapcsolatait Putyin Oroszországával, és ezért a hadikiadások növelése terén csak kisebb lendülettel teljesít - állapítja meg a Bloomberg hírügynökség.  A kép teljességéhez az is hozzátartozik, hogy Simicskó István honvédelmi miniszter Münchenben, a februári nagy biztonságpolitikai konferencián arról nyilatkozott a hvg.hu-nak, hogy Magyarország az eredetileg tervezetthez képest felgyorsíthatja a védelmi kiadások növelését. A kormány eredeti szándéka szerint a katonai költségvetés 2026-ban érné el a GDP 2%-át.

 Persze nagyobb hatalmak is vonakodnak növelni a hadi kiadásokat. Spanyolország vagy Olaszország egyáltalán nem aggódik az orosz fenyegetés miatt, annál inkább a belső gazdasági gondok emésztik. Merkel kancellár, amikor nemrég Washingtonban járt meg is mondta Donald Trumpnak: ne számítson arra, hogy Németország hamarosan eléri a katonai kiadások terén a GDP 2%-át. A vetélytárs (most éppen nagykoalíciós partner) szociáldemokraták kerek-perec megüzenték Trumpnak, nincs olyan német politikus, aki erre a célra akarna euró milliárdokat költeni. Jelenleg Németország 1,22%-on áll, és nem szándékozik a GDP növekedést jelentősen meghaladó mértékben növelni katonai kiadásait.

A németek arra hivatkoznak: Európában rosszak a történelmi tapasztalatok ezen a téren. Berlinben különben sem tartanak annyira az orosz fenyegetéstől, mint Washingtonban. Rex Tillerson külügyminiszter moszkvai látogatása során talán kiderül majd: mit is akar valójában Trump, akit otthon az ellenzék azzal vádol, hogy az oroszok segítségének köszönheti választási győzelmét.