Jogos vagy eltúlzott a félelem az Európába irányuló fekete-afrikai migrációtól?

Jogos vagy eltúlzott a félelem az Európába irányuló fekete-afrikai migrációtól?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Lengyel Miklós

Fekete-Afrika népessége 970 millióról 2,2 milliárdra növekszik 2050-re az ENSZ becslése szerint. Ennek alapján sokan azt a következtetést vonják le, hogy az onnan induló migránsok elárasztják Európát. Mások nem osztják ezt a véleményt.

Egész Franciaországot felkavarta a könyv, melyet a liberális Le Monde egykori munkatársa írt: La ruée vers l'Europe (Beáramlás Európába). Stephen Smith könyvéről elismeréssel beszélt Emmanuel Macron köztársasági elnök is, aki szerint nagyszerűen leírta a helyzetet a szerző, aki azt állítja: a túlnépesedő Fekete-Afrika elárasztja a gyerekek hiányában szenvedő, elöregedő Európát.

 De valóban fenyeget-e ilyen veszély?

Franciaország egyik legismertebb demográfusa szerint ötször kevesebb migráns várható Fekete-Afrikából, mint amennyivel riogatnak. Francois Héran, aki tanszékvezető egyetemi tanár, nagyobb tanulmányban fejtette ki a véleményét, amelyről a Le Monde-nak is beszámolt. Kétségkívül jelentős bevándorlás várható Európába a közeli jövőben, de nem Fekete-Afrikából. A statisztika azt bizonyítja, hogy a migránsok 70%-a megmarad a régióban, Fekete-Afrikában, miközben Észak-Afrika arab lakossága körében ez csak 1%! Vagyis nem azok a legnagyobb kibocsátó térségek, ahol a legtöbb gyerek születik, hanem azok, amelyek átmeneti helyzetben vannak, mint Észak-Afrika, a Közel-Kelet vagy a Balkán – hangsúlyozza Francois Héran professzor. Ez az egyik érv a „fekete invázió” ellen. A másik az, hogy a kivándorlás fő iránya nem Európa, hanem az Öböl-menti gazdag arab államok, illetve Észak-Amerika.

Jelenleg az Európai Unió lakosságának 1%-a fekete afrikai, ez az arány 3-4%-ra emelkedhet 2050-re. Franciaország nyilvánvalóan az elsők között van e téren, hiszen korábban hatalmas gyarmatbirodalmat épített ki Fekete-Afrikában. Ezért a régió lakóinak jelentős része ma is franciául beszél. A francia professzor adataihoz gyorsan hozzá kell tennünk, hogy Franciaországban állampolgárság alapján tartják számon az embereket, nem pedig származási alapon. Nagyon sok fekete-afrikai bevándorló szerezte meg az állampolgárságot korábban, és az ő leszármazottaik franciának számítanak. Az INED, Franciaország vezető demográfiai kutatóintézete azért közölte ezt a tanulmányt, hogy hozzászóljon – a tudomány nyelvén – ahhoz a vitához, amely az európai parlamenti választások legfőbb témájává tették a bevándorlás kérdését.

A szélsőjobboldali szervezetek elsősorban a muzulmán bevándorlók és mindenekelőtt az arabok ellen irányítják a propagandát, melyet a gyakori kisebb vagy nagyobb terrorakciók felerősítenek. Ráadásul a demográfia professzora is megerősítette: Észak-Afrika lakói azok, akik a legkönnyebben hagyják el hazájukat. Franciaországban nagyon jelentős észak-afrikai muzulmán közösség él, amely gyorsan gyarapszik, és sokakban félelmet kelt.

A Ros Hasana, a zsidó újév alkalmából Emmanuel Macron köztársasági elnök látogatást tett Párizs legnagyobb zsinagógájában a Place de La Victoire-on. Európa legnagyobb zsidó közösségének vezetői nem titkolták az aggodalmukat: félelmet keltenek bennük az iszlamista terrorakciók, amelyek igen gyakran zsidó célpontokra irányulnak.

Tudjuk, hogy Ön olyan, mint a Siratófal Jeruzsálemben: minden panaszunkat elmondhatjuk. Bár hallgat, de tudjuk, hogy megért bennünket

– fogalmazta meg Franciaország főrabbija. Macron, aki az első elnök volt, aki a Ros Hasana alkalmából ellátogatott egy zsinagógába, sietett megnyugtatni a zsidó közösséget. Ennek ellenére a kivándorlás Izrael irányába érezhetően növekszik, mert sok zsidó tart a jövőtől Franciaországban.

A bevándorlás tehát kivándorláshoz is vezethet – ezt a francia állam vezetői mindenképp igyekeznek elkerülni. De Macron elnök nem véletlenül figyelt fel arra a könyvre, mely az afrikai migráció perspektíváit taglalta. A gondot ugyanis nemcsak a mennyiség, de a minőség is jelenti. Míg korábban a bevándorlók minőségi többletet jelentettek a francia társadalomnak, erre Marie Curie, Franciaország kétszeres Nobel-díjasa a legjobb példa, aki Lengyelországban született, addig manapság az érkező migránsok többsége csak nehezen integrálódik a francia társadalomba, mert szaktudás és megfelelő nyelvtudás nélkül mind nehezebb boldogulni a huszonegyedik században. Macron elnök mindenesetre szereti a látványos szimbólumokat: alig mondott le tisztéről a fekete sportminiszter, Laura Flessel olimpiai bajnok vívó, máris kinevezte helyére Roxana Maracineanu egykori úszó világbajnoknőt, aki még a Ceausescu féle Romániában látta meg a napvilágot.