Azt is hozzátette, ezúttal az iPhone-nak és az iPad-nek sem kegyelmezne. Az Apple jórészt Kínában állítja elő az Egyesült Államokban is igen népszerű okostelefonokat, illetve tableteket. Ezeket eddig nem sújtották szankcióval mondván, mit szól majd ehhez a fogyasztó? No meg maga az Apple, amely a világ legtöbbre értékelt cége volt. Eddig. Részvényei nem állnak jól a tőzsdén, a Microsoft meg is előzte a világelső posztján egy időre.

Mihez kezdjen az Apple és a többi amerikai cég, mely Kínában állítja elő termékei javát?

Építsenek gyárat az Egyesült Államokban!- tanácsolja nekik Donald Trump. Ez üres blöffnek hangzik, hiszen jelentős a bérkülönbség a két óriás között. Ráadásul Kínában hajlandóak végtelenül túlórázni a munkások, hogyha beérkezik egy sürgős rendelés. New York-ban a Bloomberg, Tokióban a Nikkei.com mérte fel, hogy miképp reagálnak az amerikai és más külföldi cégek Trump szankcióira Kínában. Az derült ki, hogy sokan gondolnak költözködésre, mindenekelőtt Malajziát és Vietnamot kedvelik, oda viszik át a termelést, de profitálhat ebből olyan fejlett ország is, mint Japán. Ennek nem is mindig Trump szankciói a kiváltó okai, hanem az, hogy Kínában gyors ütemben nőnek a bérek a tengerparti részeken. Ha persze Trump csakugyan bekeményít, akkor január elsejétől más lehet a helyzet.

Trump szankciói az egész kínai exportot érinthetik az USA-ban

Jelenleg 200 milliárd dolláros kínai exportot érint Trump büntetővámja, melyet 10-ről 25%-ra akar emelni a jövő év elejétől. Ugyancsak január elsejétől további 267 milliárd dolláros export kerülne be a büntetőcsomagba. „Azt még nem döntöttem el, hogy erre a kínai exportra a 10 vagy a 25%-os büntetővámot vetem-e ki”- nyilatkozta Trump a Wall Street Journalnak. Miért e kemény hang a tárgyalások előtt, melyek négy nap múlva lesznek Argentínában a G20 csúcs keretében?

Trump protekcionista gazdaságpolitikáját sikerként értékelik Washingtonban 

És nemcsak ott: az Econpol Europe szakértői kiszámolták, hogy az USA-nak 18,4 milliárd dolláros haszna volt a szankciókból, melyeket Trump Kínával szemben alkalmaz. Az ok az, hogy az amerikai import sokkal nagyobb, mint a kínai. Óriási a kereskedelmi deficit, és ez csípi, nemcsak Trump szemét az USA-ban. A másik ok az, hogy Kínának létfontosságú az amerikai high-tech importja, de az USA-nak nem. 14 high tech ágazatban rendelt el ezért szigorítást Donald Trump.

Politikailag sem sikertelen Trump kampánya, hiszen a választásokon az őt támogató republikánusok megőrizték a többségüket a szenátusban. Trump feje felől elvonult a fenyegetés : az impeachment, amikor jogi úton fosztják meg tisztségétől az elnököt.

Trump csapatában sem lelkesedik mindenki a szankciókért 

Steve Mnuchin pénzügyminiszter, aki rendszeresen tárgyal a kínaiak első gazdasági emberével, arra célzott, hogy nem lesz szigorítás, mert a két fél megállapodik Argentínában. Innen nézve Trump keménykedése nem más, mint tárgyalási technika. Ő játssza a rossz rendőr szerepet, míg pénzügyminisztere a jó rendőr, aki megérti Kínát. Annál is inkább, mert Steve Mnuchin a Goldman-Sachs-tól jött, mely milliárdos piacot remél, ha megkaphatja a gyorsan szaporodó kínai dollármilliomosok vagyonkezelési lehetőségét vagy legalább a torta egy szeletét. A kínaiak sem ülnek ölbe tett kézzel.

Megszerezték a világ legnagyobb földgázmezőit Iránban 

Pontosan abban az országban, melyet Trump meg akar fojtani. Több ez, mint kihívás. Emlékeztetés a reális erőviszonyokra. Kínának rengeteg pénze van, Amerika viszont nyakig el van adósodva. A Nemzeti Bank ex elnöke el is magyarázta Kantonban a rászorulóknak, hogy nem az USA finanszírozza Kínát, hanem fordítva.

Korábban az USA úgy lett a globális gazdaság első számú szereplője, hogy Európa finanszírozta a felfutását. Kínát nem az Egyesült Államok finanszírozza- figyelmeztetett a Nemzeti Bank nemrég nyugalomba vonult elnöke. Épp ellenkezőleg, Kínának van elég pénze ahhoz, hogy az Új Selyemút program keretében bevásároljon a világban. Iráni földgázmezők vagy épp világcégek európai vagy amerikai háttérrel. Hszi Csin-ping elnöknek tehát megvannak a kártyái, és gazdasági emberei jól ismerik Amerikát. Ott végeztek ugyanis a Harvard egyetemen vagy más jó nevű oktatási intézményben.

A kínaiak sokkal jobban ismerik Amerikát, mint ahogy Washington a nagy vetélytársat, amely a maga 1,4 milliárdos belső piacával hatalmas lehetőséget kínál mindenkinek. Ezért is keltett figyelmet, hogy Sanghajban a nagy import expón az USA nem kapott díszpavilont, miközben Németország, Oroszország vagy Magyarország igen. Finom figyelmeztetés Amerikának: senki sem pótolhatatlan a globális versenyben, amelynek két főszereplője négy nap múlva tárgyal egymással Argentínában. (via WSJ, Bloomberg)