45 állam és több nagy nemzetközi szervezet képviselteti magát, mert arról van szó, hogy mind több ország esik adósságcsapdába Afrikában, Ázsiában vagy éppen Latin-Amerikában. A veszély fennáll Európában is, ahol Görögország példája mutatta meg: a kínaiak kölcsönei a Mennyei Birodalom előrenyomulását szolgálják. Pireusz kikötője ma már a kínaiak európai hídfőállása, miután a nagy pénzügyi válságba belerokkant Görögország eladta a létesítmény nagy részét Kínának. Lehet, hogy Trieszt lesz a következő állomása a kínaiak előrenyomulásának, hiszen Hszi Csin-ping elnök nagy szerződéseket kötött nemrég Rómában.

Christine Lagarde megköszönte Hszi Csin-ping elnök ígéretét

Az IMF főnökasszonya arra célzott, hogy a kínaiak a G20 keretében már ígéretet tettek arra, hogy betartanak bizonyos normákat a nemzetközi hitelezésben. Vagyis nem adnak hitelt olyan államoknak, melyek a  fizetésképtelenség határán állnak. Amikor pedig kiderül, hogy az illető ország nem tudja visszafizetni a kínaiak kölcsönét, akkor cserébe Peking megszerzi a létfontosságú infrastruktúra egy részét, vagy épp a nyersanyagvagyon tekintélyes hányadát. Az előbbire jó példa Srí Lanka, az utóbbira Venezuela. A kínaiak támogatják Nicolas Maduro elnök bukdácsoló rendszerét, amely cserébe kiárusítja olajkészletét. A részletek homályosak, ugyanis a szerződések titkosak. Ezért a nyugati világ egyik követelése éppen az, hogy legyenek áttekinthetőek a kínaiak kölcsönügyletei.

A Világbank új főnöke is átkelt az óceánon, hogy erre felhívja az érintettek figyelmét. Kína is képviselteti magát a párizsi tanácskozáson. Hszi Csin-ping elnök nemrég Európában járva szövetséget ajánlott az Európai Uniónak az Egyesült Államokkal szemben. Párizsban az Élysée-palotában találkozott a kínaiak első számú embere Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Jean-Claude Junckerrel, a brüsszeli bizottság elnökével. Hszi Csin-ping elnök – egyáltalán nem mellesleg – hatalmas Airbus-vásárlást is bejelentett Párizsban, finoman jelezve, hogy a világ potenciálisan legnagyobb légi piacán az európaiak előnybe kerülhetnek a gyengélkedő amerikai Boeinggel szemben.

Pekinget magát is nyugtalanítják a hitelpiramisok

Nem véletlenül titkolóznak a kínaiak a külföldi kölcsönök terén. Saját pénzügyi helyzetüket sem látják tisztán. Erről meglehetősen nyíltan beszélt Hszi Csin-ping elnök a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt kongresszusán. Meg is bízta a Politikai Bizottságba frissen bekerült Liu Ho miniszterelnök-helyettest, hogy tegye rendbe az 1,4 milliárd lakosú Kína pénzügyeit. A Harvard egyetemen diplomázott politikus neki is látott a rendrakásnak, de jött Trump, aki megindította a kereskedelmi háborút. A pénzügyi reformot azóta jegelik a Mennyei Birodalomban. Liu Ho miniszterelnök-helyettes a főtárgyaló az amerikai kereskedelmi háborúban, ahol nem állnak jól a dolgok, hiszen Trump újabb szankciókat jelentett be. Ilyen körülmények között a Párizsi klub tanácskozása aligha produkálhat csodákat, holott a helyzet sürgető  az IMF szerint a szegény országok 40%-a adósságcsapdában van vagy oda kerül hamarosan – írja a párizsi Le Monde.