Túl sok hajó közlekedik a Duna budapesti szakaszán, ez is hozzájárulhatott a Hableány és a Viking Sigyn balesetéhez – állították a téma szakértői a tragédia után. Ugyan arra még várni kell, hogy kiderüljön, pontosan mi játszódhatott le a két hajó parancsnoki hídján, az tény, hogy egyre gyakrabban közlekedett sok hajó egyszerre a folyón. Nem véletlenül: a városnéző sétahajózás és a szállodahajók üzemeltetése is jó üzletet jelent.

Egy sétahajózással foglalkozó cégnél dolgozó forrásunk annyival árnyalta a képet, hogy nem a nagy hajós forgalom az igazi probléma Budapesten, hanem az, hogy hirtelen jött a növekedés. Az évtized közepén kezdtek el a sétahajók mellett a szállodahajók is városnéző túrákat szervezni, és amekkora a verseny, egy cég sem meri megengedni magának, hogy ezt a lehetőséget kihagyja. Az is problémát jelent, hogy a hajók legnagyobb része este 7 és 10 óra között van úton, az pedig természetes, hogy ha nem lesz korlátozás, akkor magától egy cég sem fog úgy dönteni, hogy kihagyja ezt az időszakot. Tarlós István az Indexnek már arról beszélt, meg kell vizsgálni, jó helyen vannak-e a szállodahajók a belvárosban.

Fülöp Máté

A Hajóregiszter.hu adatbázisa szerint 53 jelenleg is aktív budapesti vállalkozás vagy szervezet kapott engedélyt arra, hogy hajót üzemeltethessen. Ezek egy részét ki kell venni a számításból, vagy azért, meg inaktívak, vagy azért, mert közük sincs a turistákhoz – például a Mol vagy a Belügyminisztérium hajói –, de mintegy 130 sétahajó így is járhat Budapesten és a Dunakanyarban. Ami pedig a szállodahajókat illeti: a főváros 2030-ig tartó városfejlesztési koncepciójában arról írtak, hogy évente nagyjából 250 ezer utas érkezik ilyen hajókkal, a Dunán közlekedő 250 szállodahajó közül közel kétszáz érinti Budapestet is. Emellett a BKK is közlekedtet nyolc hajót, de ezek este 8 óra után már nem járnak.

Néhány tízmillió forint nyereség évente, 2-6 hajó, és növekvő dolgozói létszám, nem túl magas fizetésekkel – így néz ki az átlagos magyar sétahajózási társaság.

A Hableány tulajdonosa, a Panoráma-Deck Hajózási Kft. például a korábbi néhány évben 600-700 millió forint árbevételből hozott nagyjából 50 millió forint nyereséget évente, ami ebben a szegmensben erős átlagosnak mondható forrásunk és a céges beszámolók szerint is. 2018 aztán már eltért az átlagtól: egy év alatt 50-ről 116 főre növelték a dolgozók számát, így a bérköltségek is megugrottak, de 1,3 millió forint profit így is összejött.

Reviczky Zsolt

Ha egy vállalat komoly szereplő akar lenni a budapesti sétahajózásban, egy ekkora bevétel mellett évi félmilliárd forintot rá kell szánnia az üzemanyagokra, a karbantartásra, a kikötői díjakra (a Mahart Ports egy 200 fősnél kisebb személyhajótól nettó 44 ezer forintot kér el egy maximum félórás kikötésért), valamint a vendégek kiszolgálására, 200 milliót pedig a dolgozók béreire. Forrásunk úgy számolt, hogy az anyagjellegű ráfordítások az összes kiadásnak nagyjából a kétharmadát, a bérek és járulékok pedig negyedét teszik ki – a Panoráma-Decknél egészen meglepő módon tizedszázalékra pontosan ugyanezek az arányok jöttek ki tavaly. Emellé évi 30-50 millió forinttal érdemes kalkulálni értékcsökkenésként.

Ami a béreket illeti, a hajós szakmában ugyanaz a probléma, mint sok más helyen: valahogy ki kell fizetni a dolgozókat, ráadásul egyre többen mennek át jobb fizetésekért Ausztriába vagy Németországba. Ennek ellenére azokat a hajósokat, akik Magyarországon maradtak, nem fizetik agyon. Forrásunk szerint az, aki csak Budapesten belül vezet hajót, nem nagyon kap havi 200 ezer nettónál többet, akik viszont a főváros mellett a Dunakanyarban vagy a Bécs–Győr–Budapest-vonalon dolgoznak, már 250-300 ezer forintot is kaphatnak havonta.

Túry Gergely

Csakhogy ha valaki idáig eljut a szakmában, akkor már inkább elmegy külföldre dolgozni. A májusi balesetben szintén érintett Viking például a Rajnán és a Duna német–osztrák szakaszán dolgozóknak 1500 euró körüli összeget kínál – és több egykori alkalmazottjuk még így is arról panaszkodott a médiában, hogy ez ott megalázóan alacsony fizetésnek számít, amit csak a kelet-európai vendégmunkások fogadnak el.

A hajózásban dolgozók most amiatt aggódnak, mennyire riasztja el a turistákat a budapesti tragédia. Dél-Koreában nagyjából négyezer turistacsoport mondta vissza a lefoglalt közép-európai, Magyarországot is érintő utazását a baleset utáni napokban, egy ott élő forrásunk pedig korábban azt mondta: legalább fél év, mire visszarendeződhet a piac. A hajózásból élők szerint is így érdemes számolni, bár azt várják, hogy a magyar, illetve nyugat-európai turisták hamarabb visszatérnek.

Ennél közelebbi becslést azonban szerintük csak akkor lehet majd mondani, ha látják, hogy milyen lesz a következő hetekben a magyarok kommunikációja. Nem véletlen, hogy a turisztikai szövetségek arról írnak, a tragédia ellenére Budapest biztonságos – de ennél fontosabb, hogy a dél-koreai médiának azt tudják mutatni, hogy az áldozatok megkeresése és a baleset körülményeinek kivizsgálása profin halad.