A megosztottság nem segít, elengedhetetlen ambíciózusnak lenni, az Európai Unió tagországai ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek és ugyanazok a kötelességeik, még úgy is, ha eltérő sebességgel haladnak előre – Emmanuel Macron mintha az elmúlt napok-hetek magyar kormányzati megnyilvánulásaira reagált volna, amikor köszöntötte hivatalában Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. A francia államfő kiemelte: bár több kétoldalú találkozón vannak túl, most először találkoznak az Elysée-palotában, méghozzá egy igen fontos pillanatban.

Macron utalt a szíriai-török helyzetre, az európai vezetőváltásra, a klímapolitikára és a Brexitre is – látszólag kevés a közös pont a magyar és a francia kormányzati hozzáállásban. Csak hogy az elmúlt napokat említsük: Szijjártó Péter csütörtökön épp a hvg.hu-nak ismerte el, hogy a magyar kormány azért nem értett egyet azzal, hogy a törökországi katonai akciót közösen ítélje el az EU, mert, mint fogalmazott: „az Európai Unió a globális politikai hitelességét nagyon sokszor amortizálja azzal, hogy azt gondolják Brüsszelben egyesek, hogy nekünk mindenben véleményt kell nyilvánítani”.

Ez némileg magyarázatot nyújt arra, hogy a magyar kormány miért blokkol rendre külpolitikai határozatokat.

A globális politikában csak az erős együttműködésben van az erő, a mai Európa nagyobb egységre szorul

- kontrázott Macron, aki azt is hozzátette nyomatékként: „tudom, hogy ezzel kapcsolatban Orbán Viktor is egyetért velem". A francia államfő kifejtette: sok kérdésben van vita a két ország között, Orbán ehhez képest arról beszélt, reméli, hogy a párizsi államfővel elköltendő ebéden arról esne szó, „amiben egyetértünk”.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

De még ez előtt – és Ady Endre Párisban járt az Ősz című versének kezdősorának kicsit félresikerült felidézése után – Orbán szokatlanul ritka dicséretet fogalmazott meg Macronról. Arról a politikusról, akiről első találkozásuk idején, 2016-ban még azt mondta: „Új fiú a francia elnök, most jön először csúcsra. […] A belépője nem túl biztató, mert tegnap azt gondolta, hogy az a barátságnak az a legjobb formája, hogy mindjárt belerúg a kelet-közép-európai országokba. Ez itt nem szokás, de szerintem majd ő is kiismeri magát.”

Nos, ehhez képest most arról beszélt, „elsősorban az intellektuális érdeklődés” hozta Párizsba. Macron szerinte „visszahozta a víziókról szóló gondolkodást” Európába, és „az a reményünk, hogy ismét lehet képzelőereje Európának”.

A miniszterelnök kiemelte, ha lesz ideje, megpróbálja megértetni Macronnal, miért eltérőek a nézeteik a migrációs politikáról. Az ő magyarázata:

Magyarországnak mások a civilizációs tradíciói, más a nyelve

mint a franciáknak, így „az európai biztonsághoz másfajta módon tudunk hozzájárulni a szolidaritás eszközével”.

De készek vagyunk a szolidaritásra

- reagált Macronnak arra a szolidaritást számon kérő mondataira, amelyet talán a leggyakrabban fogalmazott meg az uniós közös migrációs politikát elutasító magyar kormánnyal szemben.

A miniszterelnök beszélt arról is, miért tartja fontosnak azt, hogy az uniós bővítésről beszéljenek – ez leginkább annak lehetett jele (nem csak Macron felé), hogy Magyarország aligha akar lemondani a bővítési portfólióról, amelyet Orbán után Ursula von der Leyen is kiszemelt a Budapestről érkező biztosjelölt számára.

Magyarország az EU kapuja déli irányból, és az érdekünk az, hogy ezt még délebbre toljuk

fejtette ki az európai biztonság erősítésének „magyar” módszerét a politikus. Macron azonban kapott még egy erős mondatot Orbántól az Elysée udvarán:

Magyarország egy klímabajnok

- fejtegette Orbán, és ezt azzal indokolta hogy karbonkibocsátásban hazánk a három legjobb között van Európában.

A klímasemlegességről szóló – a francia államfő számára kiemelten fontos – vállalást elutasító magyar állaspontot pedig azzal magyarázta, hogy „meg kell találni az összhangot a versenyképesség és a klímaharc között”. Értsd: ez túl nagy anyagi teher lenne a magyar gazdaság számára, kérünk pénzt.