A forintot aligha lehet most megmenteni, de nem is kell

A forintot aligha lehet most megmenteni, de nem is kell

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nemcsak a forint gyengül, hanem az összes régiós deviza, és amíg ez így van, nincs nagy baj. A befektetők pánikolnak, mindenki dollárba menekül, az MNB pedig valószínűleg akkor sem tudná megmenteni a forintot, ha akarná.

Zuhanórepülésben volt a forint árfolyama, a magyar deviza az euróval szemben március 19-én, csütörtökön hajszál híján áttörte a 360-as határt. Onnan végül visszapattant, de így is történelmi mélypontot ért el – ahogy hetek óta folyamatosan egyre feljebb tolódik a rekord. Pénteken aztán az árfolyam a sokkal barátságosabb 350 körüli szinten mozgott. Hétfőn reggel közel 355 forintot ért egy euró, az árfolyam aztán visszaerősödött 350 közelébe, majd nap végén ismét 355 környékére gyengült. Összehasonlításképpen: februárban még az volt a nagy hír, hogy az euróárfolyam áttörte a 340 forintos határt.

Kedden tart kamatdöntő ülést a jegybank Monetáris Tanácsa, amely hagyományosan nemcsak konkrét intézkedéseivel (vagy azok hiányával), de már kommunikációjával jelentősen képes befolyásolni az árfolyamot. Igaz, a jegybank régóta hangoztatja, hogy nincs árfolyamcélja (magyarán azzal nem foglalkozik, hogy áll a forint), inflációs célja van, az is középtávon: a Monetáris Tanács döntéseit annak szem előtt tartásával hozza meg, hogy az infláció 3 százalék körül alakuljon.

©

Nem kipécézték a forintot

Fontos hangsúlyozni, hogy nem csak a forint árfolyama zuhan, ugyanez történik az összes régiós devizával, nincs szó arról, hogy a befektetők kipécézték volna a forintot és büntetnék – mondja a hvg.hu-nak Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. A magyar deviza ráadásul nem is áll rosszul a régiós pénzekhez képest, a lengyel zlotyhoz képest például valamelyest erősödött. A háttérben egyértelműen a koronavírus okozta pánik áll, és különösen az európai pénzpiaci központként működő London karantén alá helyezésének kockázata, ami a pénzpiac befagyásával járna. Ebben a helyzetben

a befektetők eladnak minden mozdítható eszközt, és dollárba menekülnek.

Ezt nem csak a forint érzi meg, a 10 éves futamidejű magyar állampapírok kamata is felment, mivel már csak magasabb kamat mellett tudnak vonzóak maradni.

©

Lehet széllel szembe, csak nem érdemes

Amíg a pánik megmarad a piacokon, addig megmarad a forintra nehezedő nyomás – véli Virovácz Péter, jóslásokba egyáltalán nem szeretne bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy meddig gyengülhet még a magyar deviza. Mindenesetre az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed több központi bankkal kötött megállapodást arról, hogy dollárlikviditást nyújt számukra, ez enyhíthet valamelyest a helyzeten. A járvány, illetve az az által okozott pánik és válság kifutásával mindenesetre

a forint nagy valószínűséggel visszajön majd az év elején tapasztalt, 340 euró körüli szintre,

ez év végére történhet meg.

A Magyar Nemzeti Banknak korlátozottak a lehetőségei a forint megtámogatására,

nehéz ugyanis egy komplett piaccal szembemenni.

Egy szóbeli intervenció után a jegybank végrehajthat konkrét devizapiaci intervenciót: a devizatartalékából elkezdhet forintot vásárolni. Az a kérdés, lenne-e ennek értelme, és nem csak pár napra sikerülne így stabilizálni a forint árfolyamát. Amíg a forint együtt mozog a régiós devizákkal, addig nincs baj – viszont mind Csehországnak, mind Lengyelországnak nagyobb devizatartaléka van. Ha ők belevágnak az intervencióba, akkor a magyar jegybank is kénytelen lehet lépni, de ha egyszer belekezd, akkor lehet, hogy hosszú ideig rengeteg pénzt kell a forint támogatásába öntenie.

©

Most majdnem mindegy, hány forint egy euró

Kérdés persze, egyáltalán szükség van-e a forint erősítésére. Az infláció jelenleg nem korlátozó tényező, ilyen szempontból a forint árfolyamának most nincs jelentősége. Az olajárak ugyanis zuhannak, azokkal együtt a magyarországi üzemanyagárak drasztikusan csökkennek, ami lefelé nyomja az inflációt. A gazdaság a járvány miatt kezd akadozni, a lakosság bezárkózik, középtávon csökken a kereslet, a még nyitva tartó boltok akciókkal próbálják eladni az árujukat – mindez szintén lefelé hajtja az inflációt. A pénzügyi stabilitás szempontjából sem aggasztó a forint árfolyama,

a lakosságnak nincs devizahitele, és az államnak is alacsony a devizaadóssága.

Virovácz Péter ezért nem lát érdemi okot a beavatkozásra.

A gyenge forint megdrágítja az importot, ugyanakkor jó az exportáló vállalkozásoknak. A két folyamat eredője még mindig inkább pozitív, a gyenge árfolyam segítheti a válságból való kilábalást. Nagyon nagy jelentősége azért ebből a szempontból sincs, a magyar export jelentős részét multinacionális vállalatok bonyolítják, amelyek egyrészt amúgy is euróban számolnak el, másrészt leginkább cégcsoporton belül kereskednek országok között, nem szabadpiaci, hanem megállapított transzferárakon.

229-től 359-ig: így változott a forint árfolyama 1999 és 2020 között

Már annál is nagyobb a forint zuhanása, mint amekkora 2008-ban volt.

A jegybank megpróbálkozhat egy kamatemeléssel

Lehet érvelni amellett, hogy a magas bérnövekedés miatt a forintnak gyengülnie kell némileg, hogy a hazai termelés versenyképessége fennmaradjon. Ez néhány forintot jelenthet éves szinten, de ami most zajlik, az talán már sok – véli Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgató-helyettese. Azért is, mert a deviza gyengülése a lakosság hangulatát, várakozásait befolyásolja, és tartósan emelheti az inflációt. Bár az olajárak példátlan esése miatt az infláció bizonyára mérséklődni fog, a jegybank által kiemelten figyelemmel kísért maginfláció még a legutolsó adatok alapján is gyorsult, érdemes lehet óvatosnak lenni.

Samu szerint a jegybank egy kamatemeléssel ha nem is tudná megfordítani a forint gyengülését, de a további gyengülő trendnek véget vethet. A kamatemelésnek egy fontos kockázata van: mégpedig az, hogy megemeli az adósok törlesztési terheit, és akkor sújtja a gazdaságot, amikor éppen a koronavírus miatt világgazdasági recesszió hatásait nyögi. Ez a veszély ugyanakkor a hitelmoratórium elrendelésével lényegében megszűnt.

©

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a hitelmoratórium nem ingyenhitelt jelent: mind a már futó, mind a moratórium alatt felvett hiteleket kamatostul vissza kell fizetni, épp csak szünetel a törlesztés a moratórium alatt. A jegybank március 23-ai közleménye szerint azt szeretnék, ha a moratórium végével ennek ellenére ne emelkedjenek a törlesztőrészletek, hanem a futamidő nőjön a moratórium hosszát meghaladó mértékben. A kormány egyelőre adós a hitelmoratórium feltételeit meghatározó részletszabályokkal.

Indul a pénzpumpa

Alig akad olyan elemző, aki szerint a jegybank ezúttal akár az alapkamathoz, akár az egynapos betéti rátához (azon a kamaton, amit a bankok akkor kapnak, ha az MNB-nél parkoltatják a pénzüket – illetve most fizetnek ezért, mert a ráta mínusz 0,05 százalék) hozzányúlna – derül ki a Portfolio körkérdéséből.

A jegybank esetleg növelheti a bankközi likviditást, nagyobb mozgásteret biztosítva a pénzintézeteknek. Ez igazából már elkezdődött, március 23-ával életbe lépett több szabálylazítás.

Valószínűsíthető, hogy az MNB eszközvásárlási programot hirdet, így próbál meg pénzt pumpálni a gazdaságba. Első lépésként felemelheti a növekedési kötvényprogram (amelyben a jegybank vállalati kötvényeket vásárol) keretét, illetve egyéb eszközök vásárlását jelentheti be, akár állampapírokét a másodlagos piacon (a jegybank közvetlenül nem vehet állampapírokat, az tiltott államadósság-finanszírozás lenne). A pénzpumpa beindítása nemcsak logikus lépés lenne, de beleillik a nemzetközi trendbe. Eszközvásárlási programot jelentett be a lengyel központi bank, az Európai Központi Bank 750 milliárd eurós programot hirdetett, amire az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ráemelt, és bejelentette, hogy „a szükséges” összegben kész eszközöket vásárolni.

Hozzászólások