1345 milliárd forintot csoportosít át a kormány a gazdaságvédelmi, gazdaságújraindítási alapba - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter április 4-én. A pénzt a minisztériumoktól csoportosítják át, illetve a nemzeti foglalkoztatási alapból. “Szinte felfoghatatlan számokról beszélünk” - kommentálta Gulyás Gergely, illetve megismételte Orbán Viktor szavait: a rendszerváltás óta példátlan, “történelmi” csomagról van szó.

Azért fel lehet ezt fogni

Valójában 1345 milliárd a magyar központi költségvetés kontextusában egyáltalán nem “felfoghatatlan” szám. Az eredeti (most épp átdolgozás alatt álló) költségvetés bevételi előirányzata 21,4 ezer milliárd forint, a kiadási előirányzata 21,8 ezer milliárd forint. Vagy máshonnan megközelítve: a kormány immár hagyományosnak mondható, év végi pénzszórása is százmilliárdos összegben szokott zajlani.

Az Orbán-kormány saját válságkezelő kezét is megkötötte a sporttaóval

Lehet, hogy lenne jobb helye a sportszervezeteknek átengedett évi száz, vagy a házi pálinkafőzőknek átengedett 6-8 milliárdnak.

A bevételek természetesen nyilván alacsonyabbak lesznek, a gazdaság részleges leállítása, lassulása miatt kevesebb adóbevétel várható. A költségvetés eddig nem szakadt bele a válság kezelésébe, egyes szektorok kaptak járulék- és adóelengedéseket, ezek Gulyás szerint 100 milliárd forintot vittek el eddig. Az szinte biztos, hogy újabb szektorok fognak járulék- és adóelengedéseket kapni, ami tovább csökkenti a költségvetés bevételeit. Ehhez persze hozzátartozik, hogy a gazdaság leállása, a munkanélküliség emelkedése miatt e bevételek jelentős részétől a költségvetés amúgy is elesne.

Az államadósságot a jelek szerint nem akarják növelni. (Nő az magától)

Az 1345 milliárd forinton túl persze ott vannak még a költségvetési tartalékok, de Gulyás nem említette, hogy ezekhez hozzányúlnának a válságkezelési alap feltöltéséhez. Persze annak a pénznek van más helye - a járvány elleni (egészségügyi) védekezés kerete például felülről nyitott.

Gulyás azt sem említette, hogy a kormány elengedné az államháztartási hiányt, vagyis fokozott hitelfelvételre készülne. Ennek pedig lenne tere, az eredeti 2020-as költségvetést a GDP 1 százalékára rúgó hiánnyal tervezték, de az uniós szabályok 3 százalékot engednek - ráadásul Brüsszel a 3 százalékos célt a járványhelyzet miatt elengedte. Igaz, a magyar GDP-arányos államadósság közel 70 százalékon zárt 2019 végén - és ha a GDP zsugorodni fog 2020-ban (amire minden esély megvan), akkor az államadósság ahhoz viszonyított szintje automatikusan magasabb lesz.

A magyar államadósság régiós összehasonlításban magas (persze a déli tagállamokétól messze elmarad), holott a kormánynak az elmúlt bőséges években lett volna lehetősége egy jelentős államadósság-csökkentésre, azonban a rendelkezésre álló pénzből inkább az amúgy is jól teljesítő gazdaságot fűtötte (vagyis nem anticiklikus, hanem prociklikus költségvetési politikát folytatott). Vagyis a magyar költségvetésnek a régiós országokhoz képest kisebb a mozgástere.

Könnyen lehet, hogy Orbánéknak van igazuk, és nem kell ész nélkül szórni a pénzt

A magyar költségvetés eddig nem szakadt bele a válság kezelésébe, Orbán „történelmi" csomagja is valószínűleg más országokéhoz képest kicsi, de célzott és megfontolt lesz. Az intézkedések nagy része április közepén, május elején léphet életbe, amikor remélhetőleg már az ország újranyitása lesz terítéken. Az csak évek múlva fog kiderülni, hogy ez volt-e a hatékony megoldás.

Ugyanakkor az államadósság elengedésére már pusztán a GDP zsugorodása és a bevételek csökkenése miatt szükség lehet akkor is, ha a költségvetés nem vesz a nyakába új tartozásokat (az állam nem bocsát ki több állampapírt) kimondottan a gazdasági válság kezelésére.

A jegybank fogja állni a cech nagy részét

A “történelmi” akciócsomag részleteit Orbán Viktor miniszterelnök és Palkovics László innovációs miniszter ismerteti április 6-7-én. Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, a teljes akcióterv jóval nagyobb lesz a költségvetésben átcsoportosított 1345 milliárd forintnál, összességében a GDP 18-22 százaléka lesz a mértéke, ez számszerűsítve közel 10 ezer milliárd forintos összeget jelenthet.

Gulyás a részletekről nem akart beszélni, de utalt rá, hogy egyeztetések zajlottak és zajlanak a jegybankkal, illetve a jegybank is fog bejelentéseket tenni. Ebből valószínűleg az következik, hogy a nagy mentő- és újraindító csomag költségeinek nagy részét a jegybank fogja viselni. Ennek egyik nagy szelete lehet egy több iparkamara által is javasolt beruházási alap létrehozása, amit kötvénykibocsátással tőkésítenének fel több ezer milliárd forint összegben - a kötvényeket legalábbis nagyrészt a jegybank vásárolhatja fel, vagyis a jegybank tene pénzt az alapba.

Parragh Lászlóék 4 pontban szedték össze, hogy mi legyen a gazdasággal

A javaslatokat már el is küldték a kormánynak.

Gulyás ugyan nem beszélt az államháztartási hiány növeléséről, de szóba jöhet az is, hogy a jegybank állampapírokat vásárol - ezt (legalábbis közvetlenül) békeidőben nem tehetné meg. Az akciócsomagnak szinte biztosan részét fogják képezni kedvezményes, sőt nulla százalékos hitelkonstrukciók a vállalkozások számára. Ezek terhét szintén a jegybank viselheti majd legalábbis részben.

250 milliárd forintot tol az MNB a költségvetésbe

Parlamenti kontroll nélkül állhat majd fel az a válságkezelő szuperszervezet, amely a következő egy-két évben meghatározza, ki milyen feltételekkel élheti tovább az életét. Ám a kormány még gondolkodik, és a jelek szerint az ostor a legkiszolgáltatottabb munkavállalókon csattanhat.

Tehermegosztás vagy pénzbehajtás?

Egyszóval a kormány tervei szerint nem a központi költségvetés fogja viselni a gazdaságvédelem és -újraindítás terheinek nagy részét. A “tehermegosztás” filozófiája nem csak ezen a területen érvényesül. A járvánnyal kapcsolatos (egészségügyi) kiadások fedezetére egy 663 milliárd forintos alap fog szolgálni. Ide kerül majd a politikai pártok állami támogatásának fele, az újra bevezetendő kiskereskedelmi különadóból várt 36 milliárd, a bankoktól beszedendő plusz 55 milliárd, illetve az önkormányzatoktól elvett 34 milliárd forint gépjárműadó-bevétel.

A BKK-nál tízmilliárdos kieséssel számolnak a járvány miatt

Leállított egy közbeszerzést a BKK a járvány miatt. Arra számítanak, az új kormányzati költségvetésből kevesebb pénz fog befolyni.

A pártok támogatásának megfelezése elég nyilvánvalóan politikai célzatú lépés, itt tíz, esetleg százmilliókról beszélünk. Politikai lépésnek tekinthető az önkormányzatoktól elvett pénz is. Gulyás a közös teherviselésre hivatkozott, de az önkormányzatok kiveszik részüket a járványhelyzet kezelésében - ehhez azonban pénzre van szükségük. Arról nem beszélve, hogy a gazdaság lassulása miatt legfőbb bevételi forrásuk, az iparűzési adó el fog apadni, jelen állás szerint biztosra vehető, hogy az önkormányzatok idei költségvetése nem lesz tartható. Ráadásul komolyabb hiteleket sem vehetnek fel a kormány engedélye nélkül.

A különadóztatás kibontakozó válságban minimum érdekes húzás. A kiskereskedelmi különadó a nagy láncokra fog vonatkozni, és jelen állás szerint vélhetően nem küldené padlóra őket. Nem tudni azonban, mit hoznak a következő hónapok, mekkora forgalomcsökkenéssel (és így bevételkieséssel) kell akár a nagy élelmiszermultiknak számolniuk.

Fülöp Máté

A bankok (további) különadóztatásának a 2019-es eredményüket elnézve van tere, de a válság a pénzintézeteket is meg fogja viselni. Ráadásul rövid távon a bankokat terheli a hitelmoratórium. Hitelezési tevékenységükre pedig szükség lesz a gazdasági szereplők talpon tartásához, később pedig a gazdaság talpra állításához. Igaz, a jegybank gyakorlatilag korlátlan mennyiségű likviditást (hitelt) biztosít a bankrendszernek.

A szociális háló marad olyan, amilyen

Gulyás az akcióterv részleteinek ismertetését Orbán Viktorra és Palkovics Lászlóra hagyta, szavai alapján azonban továbbra is úgy tűnik, hogy a kormány nem készül a szociális védőháló megerősítésére. A cél a munkahelyek megőrzése, illetve annak biztosítása, hogy aki elveszíti a munkahelyét, az mihamarabb újat találjon - vagyis az enyhén szólva szűkmarkú munkanélküli segély (álláskeresési járadék)akár időbeli akár pénzbeli növelése nem várható.

MTI / Bugány Jnáos

Egyelőre nagy kérdés, működőképes lesz-e ez a stratégia. A Gulyás által ismertetett adatok szerint naponta nagyjából 4 ezer ember veszíti el a munkahelyét, március eleje óta 30 ezer új munkanélküli lett úgy, hogy sokan elég gyorsan újra el tudtak helyezkedni, mert a betöltetlen álláshelyek száma drasztikusan csökkent.

A helyzet azonban minden, a gazdaság kényszerű leállításával töltött nappal romlik, ahogy egyre több vállalkozás kényszerül elbocsátásokra. Egyelőre nem látszik, a korlátozó intézkedéseket mikor lehet akár részlegesen feloldani, ahogy az sem, a gazdaság gyorsan vissza fog-e pattanni a válságból (vagyis relatíve gyorsan visszaépülnek-e a megszűnt munkahelyek), vagy a kilábalás elhúzódó lesz. Ha utóbbi, akkor emberek tíz-, esetleg százezreinek csak a közmunka marad.

Itt jegyezzük meg, hogy a kormány a vállalkozásokat képviselő szervezetekkel egyeztet - arról nem érkeztek hírek, hogy a munkavállalók érdekképviseleteit és szervezeteit bevonták volna a válságkezelésbe.