Az online kasszát használó kereskedők 2021 januárjától kötelesek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 16-ai kormányinfón. Indoklása szerint a készpénzhasználat visszaszorítása alapból cél, a járványhelyzet pedig megmutatta, hogy lakossági igény is van rá.

Jelen állás szerint az országban az MNB adatai szerint 215 ezer online (az adóhatóságnak adatokat küldő) kassza működik, ugyanakkor csak kevesebb mint 150 ezer bankkártya-terminál. Ehhez persze hozzá tartozik, hogy még mindig akadnak kisebb-közepes üzletek, amelyekben több kassza van, de nincs mindegyikhez terminál.

AFP

Aligha lesz termináltelepítési program

A miniszter a „következő napokra” ígérte a Kormányinfón bejelentett intézkedésekről szóló jogszabályok megjelenését, az mindenesetre árulkodó, hogy nem kártyás, hanem elektronikus fizetési lehetőségekről beszélt.

Ha ez nem véletlen volt (és jó eséllyel nem az volt) akkor nem arról van szó, hogy januártól minden onlinekasszás boltban, üzletben lennie kell majd kártyaterminálnak.

A fent említett számokból látszik, hogy ez jelentős eszközbeszerzési beruházásokat igényelne, amit a kereskedőknek és/vagy az államnak kellene finanszírozni, miközben a járványhelyzet miatt a boltok jelentős része lehúzni kényszerült a rolót, és már csak az a kérdés, hány cég fog csődbe menni, illetve akik át tudják vészelni a járványt, mennyire rossz anyagi állapotban kerülnek ki belőle.

A kormány pedig szemmel láthatóan spórol, épp most hajt be például 36 milliárd forintot a kiskereskedelemből különadó formájában. Még ha a gazdaság többé-kevésbé újra is indul a következő hónapokban, az eredetileg tervezett állami adóbevételek egészen biztosan nem fognak teljesülni, a kiadások ugyanakkor szaporodnak. Nem tűnik valószínűnek, hogy a kormány ebben a helyzetben vágna bele egy államilag támogatott kártyaterminál-telepítési programba.

Nem mind kártya, ami elektronikus

Az elektronikus fizetés azonban nem egyenlő a bankkártyás fizetéssel. Február végén indult el az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) amelyben a 10 millió forint alatti, elektronikus csatornán (netbankból, appból) indított utalások másodperceken belül teljesülnek. A tranzakciók azonnali teljesülése számos fejlesztésre ad lehetőséget, amikkel a bankok a hvg.hu-nak adott tájékoztatásuk szerint fokozatosan készülnek is.

hvg.hu

Ilyen lenne például a QR-kódos fizetés (amire a CIB biztosan készül, de vélhetően a többiek is). Ez úgy működne, hogy a számla tulajdonosa kér egy QR-kódot a bankjától, amit akár egy darab papíron kirakhat a vásárlók elé, ők pedig azt mobiltelefonnal beolvasva azonnal tudnak fizetni a számlájára. A (kis)kereskedelemben így gyakorlatilag bankkártya és kártyaolvasó terminál nélkül lehetne pillanatok alatt kiegyenlíteni a megvásárolt termékek árát.

A fizetési kérelem pedig már most működik több banknál, ez azt jelenti, hogy a banki ügyfelek küldhetnek egymásnak fizetési kérelmeket, a kérelmezettnek az ilyet csak jóvá kell hagynia, és már megy is a pénz. Ez alapvetően elsősorban a közüzemi számlák fizetésénél tűnik hasznosnak, de ha más módon nem megy, egy kereskedő majd mondhatja januárban, hogy tud a vevőinek fizetési kérelmet küldeni, szóval technikailag nála biztosítva van az elektronikus fizetés lehetősége.

A Mastercard épp szaporítja a terminálokat

Az AFR-től amúgy az MNB a fizetési rendszer és a fizetési szokások forradalmi átalakulását várja, nem alaptalanul. Ha a kormány megköveteli, hogy januártól minden onlinekasszás kereskedőnél lehessen elektronikusan fizetni, de a kártyaterminál meglétét nem teszi kötelezővé, azzal lökést adhat ennek a forradalomnak.

Az MNB 2019-es Fizetési Rendszer-jelentése

Egyébként a kártyaterminálok szaporodására is lehet számítani, a Mastercard 2019 decemberében indította el 2022 végéig tartó Infrastruktúra Fejlesztési Programját, amelynek keretében a kártyatársaság megduplázná a kártyaelfogadó eszközök számát Magyarországon. A program végére minden online pénztárgép mellett lehet majd újfajta okosterminál – ígérte a cég a Fintechzone.hu beszámolója szerint.

A Bankszövetség már ősszel kérte

A sok készpénz rossz a gazdaságnak, egyfelől pusztán a bankók és érmék előállítása, mozgatása stb. hatalmas költségekkel jár, másrészt a készpénz útját sok esetben lehetetlen követni, így kiválóan olajozza a szürke- és feketegazdaságot. A csökkentés (sőt idővel a készpénzmentesség) szükségességével mind a kormány, mind az MNB, mind a bankok egyetértenek – csak épp előrelépés nem igazán történik, a forgalomban lévő készpénz mennyisége rendre rekordot dönt.

A Bankszövetség még 2019 őszén javaslatcsomagot tett közzé a készpénzhasználat visszaszorítására, javaslataik a digitális tranzakciók felé terelik a cégeket és a magánszemélyeket. A szervezet szerint a tranzakciós illeték megdrágítja a banki szolgáltatásokat, ki kellene vezetni. A díjmentes, havi kétszeri készpénzfelvétel lehetőségét meg kellene szüntetni, vagy legalábbis csökkenteni kellene az értékhatárt. Félmillió forintos összeg fölött semmilyen tranzakciót ne lehessen készpénzzel teljesíteni. A Bankszövetéség már ekkor javasolta, hogy az online pénztárgépet használó kereskedőknek legyen kötelező elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani. Az állam és a lakosság közti pénzmozgásokat elektronikus csatornák felé kellene terelni, például a friss nyugdíjasok már csak utalásban kaphatnák meg a járandóságukat – jelenleg ugyanis az állampolgárok negyede még mindig legalább részben készpénzben kapja jövedelmét.