szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az MNB március 26. és április 2. között ötezer cég, nagyrészt kis- és közepes vállalkozások körében végzett online felmérést a járvány hatásairól. A cégek harmada már április elején kirúgásokra készült.

A felmérés eredményei alapján a vállalatok a koronavírus-járvány hatására jelentős keresletcsökkenésre számítanak, amit jellemzően nem terveznek áremeléssel ellensúlyozni. A felmérés idején a kitöltők közel fele az árbevétel 30 százalék feletti csökkenését tapasztalta és további jelentős csökkenésre számítanak a következő 1-3 hónapban. A válaszadók 44 százaléka szerint legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy a bevételek újra elérjék a válság előtti szintet.

A személyes jelenlétet igénylő szolgáltatással (például vendéglátás, szórakoztatás) foglalkozó válaszadók kiemelkedően magas (80-100 százalék) arányban számítanak arra, hogy tevékenységüket egy hónapnál hosszabb ideig fel kell függeszteni a járvány miatt. Más területeken (például mezőgazdaság, feldolgozóipar) ez az arány jóval alacsonyabb (40-50 százalék). A felmérésben részt vevők körülbelül 80 százaléka a járvány miatt nem emelt árakat.

A kormány sörétes puskával különadóztatja a kiskereskedelmet

Minden, de minden kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozik a kormány által április 14-én elrendelt, májustól a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet végéig élő kiskereskedelmi különadó. Vagyis nemcsak a nagy multinacionális élelmiszer-hipermarketekre, hanem például a benzinkutakra, elektronikai üzletekre, a könyvesboltokra, de még a gyógyszertárakra is.

Akadoztak a beszállítások

A nagyarányú beszállítói fennakadások és a nehezen megoldható helyettesíthetőség a termelési láncokban jelentős kihívást okoznak. A kitöltők 63 százaléka tapasztalt fennakadásokat termelési, szolgáltatási folyamatában beszállítói problémák miatt. A szállítókra visszavezethető fennakadások kapcsán a válaszadók legtöbbször a járvány által leginkább sújtott országokból (Olaszország, Spanyolország, Németország, Kína) érkező, illetve a belföldi szállításokkal kapcsolatos nehézségeket emelték ki. A termeléshez szükséges anyagot, szolgáltatást nyújtó szállító 1 hónapig tartó kiesését a válaszadók 41 százaléka nem tudná helyettesíteni.

Kirúgási hullám lesz

A kitöltők 55 százaléka a foglalkoztatotti létszám megtartásában gondolkodik, de a válság előtti létszámot csak legfeljebb 2 hónapig tartják fenntarthatónak. A probléma enyhítése érdekében a válaszadók a munkaszervezésben terveznek változtatásokat: 46 százalékuk távmunkában, 44 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatásban gondolkodik, de a tervek közt magas arányban jelenik meg a létszámcsökkentés (37 százalék) és a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldése (35 százalék) is.

A távmunka a válaszadók 73 százaléka számára a tevékenység jellege miatt nem jelenthet megoldást. A vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás (38 százalék), a szállítás, raktározás (42 százalék), illetve a feldolgozóipar (45 százalék) tevékenységi köreiben volt a legkisebb azok aránya, akik a válság előtti létszám fenntartását tervezik.

Százezres munkanélküliséggel számol a kormány, „az a kérdés, hány százezres lesz"

A Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter azt mondta, a kereskedelmi bezárások után a kormány úgy számol, heti szinten ez 140-160 milliárd forintos kiesést jelent. „És akkor még az autógyárak bezárását nem számolom." A koronavírusos megbetegedettek száma pedig 10-15-ször nagyobb lehet, ugyanis a kormány is úgy számol, hogy „nagy a látencia."

A cégek felének csak egyhavi tartaléka van

A járvány miatt a válaszadók felénél likviditási problémák is felmerültek, leginkább a közterhek és a bérek fizetése okoz problémát. A kérdést megválaszoló vállalatok fele legfeljebb 1 hónapig képes fenntartani a fizetőképességét, ha nincs árbevétele. A kérdésre válaszolók 40 százaléka tervez hitelt felvenni a következő negyedévben a bérek finanszírozására, jellemzően 3 havi bérköltség fedezésére.

A járvány miatt a válaszadók egyharmada hitelből tervezett beruházást kényszerül elhalasztani. A felmérésben részt vevők 11 százaléka a korábban tervezett összegben venne fel beruházási hitelt, 8 százalék azonban lényegesen kisebb összegben. A vállalatok hitelfelvételkor a kedvező kamatozást, a gyors ügyintézést és a törlesztések felfüggesztését tartják a legfontosabbnak a jelenlegi helyzetben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Sztojcsev Iván Gazdaság

Kiürült irodaházak és plázák maradhatnak a járvány után

Irodaházak tömegeit adták volna át 2020-2021-ben, de most, hogy tömegesen állunk át home office-ra, rohamtempóban át kell írni a terveket. Sorra kérnek szerződésmódosítást a plázák üzlethelyiségeinek bérlői is, de a szállodaszobák építését is újra kell gondolni.

Kovács Gábor Gazdaság

Könnyen lehet, hogy Orbánéknak van igazuk, és nem kell ész nélkül szórni a pénzt

A magyar költségvetés eddig nem szakadt bele a válság kezelésébe, Orbán „történelmi” csomagja is valószínűleg más országokéhoz képest kicsi, de célzott és megfontolt lesz. Az intézkedések nagy része április közepén, május elején léphet életbe, amikor remélhetőleg már az ország újranyitása lesz terítéken. Az csak évek múlva fog kiderülni, hogy ez volt-e a hatékony megoldás.