Ma már extrémen ízléstelen volna ez, de március 11-én Párizsban a szurkolók még azzal viccelődtek, hogy "a PSG a mi egyetlen vírusunk". Aznap ők már nem mehettek be a Bajnokok Ligája-meccsre, csak tévéből figyelhették, ahogy a Paris Saint-Germain bejut a legjobb nyolcba a Borussia Dortmund elleni győzelemmel, ugyanaznap pedig az Atletico Madrid kiejtette a címvédő Liverpoolt. Egy nappal korábban az RB Leipzig a Tottenhamet, az Atalanta pedig a Valenciát ejtette ki zárt kapuk mögött. Azóta arra jutottak a járványügyi szakemberek, hogy az odavágók nézők előtt tartott meccsei február közepén jelentősen felgyorsították a koronavírus európai terjedését.

AFP / Bernd Thissen

Március 12-én már be is jelentette az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA), hogy két, a következő hétre tervezett visszavágót elhalasztanak, mert karanténba kerültek a Real Madrid és a Juventus játékosai is. Végül egyáltalán nem folytatódhatott a BL, és csak most indul újra a játék.

Azért, hogy minél gyorsabban lerendezzék a BL-t és sokat utazni se kelljen, egy olyan lebonyolítási rendszert választott az UEFA, amelyre korábban bármikor azt mondtuk volna, hogy egészen extrém, de idén már nem csodálkozunk semmin.

Ezen a héten megtartják a nyolcba jutásért a tavaszról még hátramaradt négy meccset - péntek este 9-től Juventus-Lyon és Machester City-Real Madrid, szombat 21 órától pedig Barcelona-Napoli és Bayern München-Chelsea), mindenütt zárt kapukkal, majd Portugáliába költöznek a továbbjutók. Augusztus 12-e és 15-e között Lisszabon két stadionjában lejátsszák a negyeddöntőket, 18-19-én az elődöntőket, 23-án pedig az Estádio de Luzban a döntőt is. Mivel senki nem játszik hazai pályán, a továbbjutás mindenütt egy meccsen dől el, arról pedig a korábbi ígéretekkel ellentétben szó sem lehet, hogy nézőket beengednének. Már ahhoz is, hogy a hátramaradt nyolcaddöntőket meg lehessen rendezni, arra volt szükség, hogy a rendező országok a focistákkal kivételt tegyenek a külföldről érkezők karanténszabályainál.

AFP / Miguel Medina

A tét pedig most már nem csak a sport, hanem az üzlet szempontjából is hatalmas. Persze máskor is sokat számít a klubkassza szempontjából, hogy melyik csapat meddig jut el a BL-ben, most viszont válságos idők köszöntöttek a focira is. Josep Maria Bartomeu, az FC Barcelona elnöke úgy számolt, hogy a klub március óta nagyjából 200 millió eurót, azaz közel 70 milliárd forintot vesztett, és szerinte Európa többi nagy klubjánál is hasonló mínusszal érdemes számolni. Ráadásul akár 3-4 évbe is telhet, amíg egyenesbe kerülhetnek - nyilatkozta a Sport című újságnak. Egy ilyen helyzetben pedig különösen fontos minél tovább jutni a sorozatban.

Josep Maria Bartomeu

AFP / Lluis Gene

Mint azt a HVG bemutatta, a Deloitte úgy számol, hogy a mostani szezonban a járvány miatt 17 milliárd euróról 15,1 milliárdra csökkenhet az öt európai topliga, az angol, a spanyol, a német, az olasz és a francia bajnokság csapatainak összbevétele. Mindezt úgy, hogy amikor megkötötték a szerződéseket, még jóval a járvány előtt, nem számoltak válsággal, így az előző szezonbelinél egymilliárd euróval többet költöttek a fizetésekre. A spanyol bajnokság játékosai elfogadták a fizetéscsökkentést, az angol csapatok közül néhány focistái nem.

Pontos pénzügyi adatok még csak a legutóbbi lezárt szezonból, a 2018/19-esből ismertek. Ennek a részleteit a KPMG éves elemzése gyűjtötte össze, amelyben Európa nyolc legértékesebb bajnokságának győzteseit hasonlították össze. Első ránézésre az tűnhet igazán érdekesnek, hogy az FC Barcelona összehozta minden idők legnagyobb, fociból származó bevételét, egy szezon alatt 839 millió eurót, ami a listán második PSG 636 milliójánál is sokkal több. (Rajtuk kívül a Bayern München és a Manchester City lépte még át kevéssel a 600 millió eurós határt, de fontos kiemelni, hogy az elemzésbe az akkori bajnokok kerültek be, vagyis sok gazdagabb angol csapat vagy épp a Real Madrid is kimaradt.)

AFP / Ina Fassbender

A rekordnál azonban sokkal fontosabb részletek derülnek ki, ha egy kicsit megkapargatjuk a számokat. A Juventust leszámítva ugyanis (ott Cristiano Ronaldo leigazolása után 30 százalékkal megugrottak a hirdetési bevételek) az UEFA új pénzosztási rendszere miatt gazdagodtak még tovább a gazdagok. A 2018/19-es szezonban bevezetett új szisztémában 1,98 milliárd eurót osztanak szét teljesítmény alapján a BL-ben, ebből jött ki az, hogy a Bayern azzal, hogy a legjobb 16 között kiesett akkor, több pénzt kapott, mint egy szezonnal korábban, amikor elődöntős volt.

Magyarországról nézve furcsa arról beszélni, hogy egy futballklubnak piaci alapon kell megélnie, de érdemes megnézni a legnagyobb klubok bevételeinek összetételét is. A reklámok és más, szponzoroktól érkező pénzek teszik ki az összbevétel minimum 40 százalékát, de van, ahol a felét is (sőt, a PSG-nél 57 százalékot jelent ez). A tévés közvetítési díjak 35-45 százalékot jelentenek - ez most a franciák számára jelent kárt, mert ott nem folytatták a bajnokságot zárt kapuk mögött sem. Kisebb, de így is fontos tétel az a 10-20 százalék, ami a meccsnapi bevétel, vagyis a jegyárbevétel, és mindaz, amit a szurkolók a stadionban elköltenek, akár a büfében, akár ajándéktárgyakra. Ez a rész most a nullára esik vissza - és ugyan kevésnek tűnik arányában a másik két tételhez képest, de több száz millió eurónak a 10-20 százaléka is sok pénz. Vagyis összeomlani ugyan nem fognak Európa élcsapatai a következő időkben, de szűkösebb időkre kell felkészülniük, amikor nagyon nem mindegy, mennyi pénzt kapnak a sikeres szereplésért.

Ami pedig a gazdasági kérdéseken túl magát a focit illeti: a politikai és sportvilág adatelemzésével foglalkozó FiveThirtyEight statisztikai modellje úgy számol, hogy a BL első számú esélyese a Manchester City, 33 százalék esélyt adnak az ő végső győzelmükre. Annak, hogy a Bayern nyeri a BL-t, 21, annak pedig, hogy a PSG győz, 14 százalék az esélye. A Barcelona 9, a Lipcse 8, az Atlético Madrid 7, az Atalanta 5, a Real Madrid 2 százalék esélyt kap tőlük, a Juventus, a Lyon, a Napoli és a Chelsea esélye az 1 százalékot sem éri el szerintük.