Itt van a járvány második hulláma: annyi koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak a héten minden egyes napon, amennyit a tavasz legrosszabb napjain egyszer sem. A kormány azonban, úgy tűnik, nem akar a tavaszihoz hasonló korlátozásokat, egyelőre megelégszik a határ részleges lezárásával.

Hogy ennek milyen hatása lehet, azt szektoronként néztük át. A jegybank eközben elkezdte felkészíteni a bankokat, mi lenne a dolguk, ha a kormány újabb nyitvatartási korlátozásokat vezetne be.

A kormány a járvány elleni védekezéssel indokolja azt, hogy az államháztartás éves hiánya már 2261 milliárd forint - ez az indoklásuk részben igaz. Az MNB pedig azt tette közzé: kevésbé pénzeli a lakosság az államot, pedig most nagy szükség lenne rá. A KSH arról is beszámolt, hogy az ipari termelést az autóipar húzza le - egyelőre oda sikerült visszatérni, ahol a járvány első néhány hete után álltunk -, a külföldi turisták még júliusban sem nagyon akartak ide jönni, amikor pedig lehetett, de a magyarok sem annyira szívesen nyaraltak, a külkereskedelmünk talpra állása pedig megtört.

3,9 százalékosra nőtt az infláció, ez az elmúlt fél év legnagyobb drágulását jelzi, bár majdnem ugyanennyire magas volt az egy hónappal korábbi adat is. A mutató annak ellenére magas, hogy az üzemanyagok ára esik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nyugdíjasok 1,5 százalékos visszamenőleges nyugdíjemelést fognak kapni, ennyi ugyanis a különbség az év eleji emelés és az első nyolc havi nyugdíjas infláció között.

Az inflációt egyértelműen az élelmiszerek drágulása húzta föl, ezeknek az ára 7,9 százalékkal nőtt éves alapon. De az áremelkedéshez a dohány jövedéki adójának emelése is hozzájárult, az MNB szerint ez a maginflációt 0,5 százalékkal emelte meg. Ugyan az Eurostathoz még nem érkezett be az összes tagállamtól az augusztusi inflációs adat, a már rendelkezésre álló számok és a júliusi eredmények alapján biztosra vehető, hogy a magyar infláció legalább dobogós helyet ér, de az első helyre is van esélyünk.

Kiadta az EU Csalás Elleni Hivatala a 2019-ről szóló éves jelentését. Az OLAF 2015 és 2019 között a strukturális és beruházási alapokból Magyarországra kifizetett EU-támogatások összegének 3,93 százalékánál tett ajánlást büntetésre, azaz nálunk csalják el az EU-pénzek toronymagasan legnagyobb hányadát. Összehasonlításképp: a listán második Szlovákia esetében is csak 0,53 százalékos az arány.

2019-ben öt eljárást zártak le, amely magyar ügyet vizsgált, ezek közül kettőben találták úgy, hogy nem megfelelően használták fel az uniós pénzt. Ezt a listát Románia vezeti, ahol 11 ügyből 9-nél tártak fel visszaélést.

A hét képe: a kaliforniai-oregoni erdőtüzek.

A járvány sok cég üzleti terveit írta át - azokét is, amelyek nem legálisan működnek. Első körben használhatatlan kézfertőtlenítők vagy maszkok eladásával próbálkoztak többen, de az adathalászat is felvirágzott, ahogy sokan egyik pillanatról a másikra álltak át az otthoni munkára. De a feketepiac hagyományos területein is éreztette magát a járvány hatása.

A kábítószer-fogyasztási szokások például teljesen átalakultak a karantén ideje alatt, erre reagálnia kellett a piacnak. Az embercsempészet megdrágult, és a kiszolgáltatottság is nagyobb lett. Dél-Európában és Latin-Amerikában pedig az élelmiszer-kereskedelemben, a logisztikában, a takarítási szolgáltatásoknál, és a temetkezési cégek között is megjelentek a szervezett bűnözéshez kapcsolható cégek.

Születési helyet és időt, lakcímet, telefonszámot, mailcímet és az anyja nevét is kötelező feltölteni egy online regisztrációs felületre, majd az ember összes adata nyilvános lesz - így néz ki a regisztrációs folyamat ahhoz, hogy valaki szabályszerűen magántanár legyen. Azoknak, akik mindent szabályosan akarnak csinálni, olyan érzékeny személyes adatokat kell megadniuk és kezelniük, amihez se kellő ismeretük, se megfelelő informatikai hátterük nincs. Egyelőre megbecsülni sem lehet, mennyien dolgoznak ezentúl inkább feketén, vagy hagynak fel végleg a tanítással.

Nem csak az oktatóknak, de a tanítványoknak nyilván kell tartani az adatait ilyen részletességgel  – igaz, ezt legalább nem nyilvánosan. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium mindössze egy nappal a követelmények hatályba lépése előtt, augusztus 31-én tette közzé állásfoglalását, illetve egy példatárat, amelyből kiderült, képzés az, ami szervezetten és célirányosan kompetenciát fejleszt, mindegy, milyet.

“A rozsdaövezet jó elképzelés, de súlyos kérdés, hogy ebben milyen szerepük lesz önkormányzatoknak, akik csak véleményezési jogot kaptak, a főváros pedig még ennyit sem” - mondta Karácsony Gergely a Portfolio konferenciáján. A főpolgármester arról is beszélt: az elmúlt évtizedekben minden kormány az új lakások építését szorgalmazta, a meglévő lakásállomány felújítása nem szerepelt a célok között. Most nem a pénz lesz a probléma, annyi jöhet az EU-tól, az a fő kérdés, lesz-e partnerség a kormány, a főváros, a kerületek és a fejlesztők között.

Karácsony Gergely szerint Budapesten és az agglomerációban monofunkcionális városrészek alakultak ki, a város szövete nem egységesen fejlődött, hiányzik sok szolgáltatás, intézmény és munkalehetőség. "A peremkerületben élők azt utálják, hogy be kell jönni dolgozni és vásárolni a központba, a belvárosiak azt, hogy tényleg be is jönnek, és mindenki utálja a forgalmat" - fogalmazott.

A kilépési megállapodás újranyitása sem kizárt a Brexit-tárgyalások következő fordulójában - közölte a brit kormány. Boris Johnson miniszterelnök egy olyan törvénytervezettel készül, amely az Észak-Írországról szóló megállapodás három pontját egyoldalúan felülírná. Azon kívül, hogy ez a nemzetközi jog megsértése lenne, az elmúlt évek tárgyalásainak eredményeit is megsemmisíthetné.

Az Európai Bizottság úgy reagált: egy minden fél által ratifikált, a nemzetközi jogba bekerült megállapodásról van szó, amelynek a megsértése lehetetlenné teszi a további tárgyalásokat. A brit kormány erre közölte, hogy ha nincs egyezség, az ország kész január elsején megállapodás nélkül is elválni az EU belső piacától.