szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ha 2019 szilveszterén hibernáltunk volna valakit, és most olvasztanánk ki, valószínűleg csodálkozna, hogy az első mondat, amit hallana, az volna: „Menj arrébb!” Egyszerre szürreális és tragikus év volt 2020, nem fogjuk egyhamar elfelejteni. Megnéztük, hogy önök mit tartottak a legfontosabbnak hónapról hónapra, és a gazdaság, valamint a vállalkozás rovatunk legolvasottabb cikkei alapján állítottuk össze az éves gazdasági összefoglalónkat.

Január: Olyan kommentháború van a Lidl egyik posztja alatt, hogy arról kár lemaradni

Úgy indult 2020, hogy egy normális év lesz, amikor egy kis céges kommentháborúnak hírértéke van. Amikor a Lidl kitett a Facebookra egy bejegyzést arról, hogy nem kell Svédországig menni húsgolyóért, az IKEA gyorsan reagált, és ezt annyian észrevették, hogy cégek tömegeinél gondolták úgy a közösségimédia-felelősök, ebbe érdemes lesz bekapcsolódni. Jár a piros pont azért, hogy sokan tudtak kilépni a marketing hagyományos kereteiből – még ha utólag nem is erre gondolunk vissza a január legfontosabb híreként.

Amikor 2020. január 1-jén éjfélkor – nálunk még 2019 utolsó óráiban voltunk akkor – Hszi Csing-ping kínai elnök megígérte, hogy 2020-ban Kína megszünteti a szegénységet, már néhány órája valószínűleg megkapta az információt, hogy Vuhanban egy új fajta betegséget azonosítottak, másnap pedig óvintézkedésként be is zárták a vuhani halpiacot. Nem sok hírt közöltek a helyzetről, mi is csak január 6-án tudtuk megírni a Titokzatos vírus borzolja a kedélyeket Kínában című cikket. Három nappal később már arról jött a hír, hogy „Új koronavírus, nem a rettegett SARS-é okozott megbetegedéseket Kínában” – a rettegett szó azt jelentette itt, hogy a SARS-ba 2002-ben 775 ember belehalt.

Január 31-én pedig Nagy-Britannia kilépett az EU-ból, innen maradt tizenegy hónapjuk, hogy megegyezzenek a részletekről – ez az utolsó pillanatra, december 24-re sikerült. Boris Johnson brit miniszterelnök nagyon magabiztos volt: január 2-án kiírta Twitterre, hogy „ez fantasztikus év lesz Nagy-Britanniának”. Spoiler: nem lett az.

Február: „Hát kicsoda maga, hogy engem zaklat?” – Megkérdeztük Mészáros Lőrincet a Mátrai Erőmű áráról

A koronavírus már elért Európába, sorra jöttek a hírek arról, hogy néhány síközpontban fertőzötteket találtak, páran pedig távol-keleti utakról hazatérve fertőztek. A hónap első napján 23 esetről tudtak a kontinensen, 29-én már 1466-ról. Pedig 11-e és 21-e között 45-ről 47-re nőtt csak az esetszám, ekkor úgy tűnhetett, hogy ezt a járványt is megússzuk úgy, hogy távoli országok nem túl izgalmas híreit olvashatjuk róla.

Nálunk a február legolvasottabb gazdasági cikke egy egészen csodálatos hangfelvételről szólt. Mikor ugyanis kiderült, hogy közel hatmilliárd forint veszteséggel veszi át az állami MVM a Mátrai Erőművet a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opustól, és senki nem volt hajlandó elárulni a vételárat, munkatársunk meglátogatta a Fehova vadászati kiállítást, ahol ott volt Mészáros is, és megkérdezte az árról. Azt a választ kapta: „Távolodjon már el tőlem! Hát kicsoda maga, hogy engem zaklat?” Közel fél évvel később derült ki: 44 milliárd forintot költött az állam az erőműre.

©

Március: Koronavírus: a Rossmann, a Tesco és a Posta is új szabályokat hozott

Ideért a járvány. Előbb arról szólt a propaganda, hogy külföldiek hozták be a vírust, az iskolákat értelmetlen bezárni – aztán ahogy egyre többen ijedtek meg és zárkóztak be maguktól, a kormány gyorsan az élére állt mindennek, és iskolabezárást, valamint vásárlási korlátozásokat jelentett be. A hónap legolvasottabb gazdasági cikkét a szigorítások egyik első napján írtuk meg, ebben összegyűjtöttük, az üzletekben és a postákon milyen szabályokat hoztak meg. Ekkor már túl voltunk a felvásárlási láz csúcsán – az február utolsó és március legelső napjaira jutott.

Április: Azonnali hatállyal állami felügyelet alá vonták a Kartonpackot

Miközben a járvány első hullámának egyre több áldozata volt – bár Nyugat-Európához képest olcsón megúsztuk ekkor még –, a forint pedig történelmi mélypontjára, 369,5-re zuhant az euróhoz képest, a kormánytól nem nagyon kaptunk komoly gazdaságpolitikai döntéseket. A történelminek ígért mentőcsomagot nem vitték túlzásba, a gazdaságvédelmi alap harmada kopizás volt, fedezet nélkül.

©

De a járványügyi védekezés ürügyén több olyan lépést is megtett a kormány, aminek sok köze nem volt a vírushoz. Már ekkor elkezdték az önkormányzatok bevételeit megnyirbálni, és a Kartonpack állami felügyelet alá vétele, majd a vezetőségének leváltása is ilyen húzás volt.

Május: Drágulnak az üzemanyagok, a benzin nem is kicsit

Ritkán lehetett ilyen hírről beszámolni. Az üzemanyagárak gyakorlatilag az egész évben zuhantak, egy-egy olyan alkalom volt, amikor épp drágulás volt, de azt agyonkattintották. Csak májusban 22 százalékkal estek az üzemanyagárak, az év egészéről pedig még nincsenek végleges adatok, de a január és október közötti időszakban, amelynek a számait már kiadta a KSH, azért csak elviselhető, 2,7 százalékos az infláció, mert az üzemanyagárak 7,6 százalékkal estek. Az élelmiszerek ára eközben csúnyán elszállt, 6,2 százalékkal nőtt átlagosan.

©

Június: Nagyot ugrik az üzemanyagok ára szerdától, de jövő héten jön az igazi feketeleves

Igen, a benzinár nagyon érdekelte önöket. A június egyébként is a jó híreké volt, a járvány első hulláma lecsengett, március 26-a után június 18-a volt az első olyan nap, amikor egyetlen áldozata sem volt a koronavírusnak az országban – júniusban 5, júliusban 23, augusztusban 17 ilyen nap volt, és még az őszre is jutott egy, szeptember 5-e. Véget ért a veszélyhelyzet, az viszont látszott, hogy a sikeres egészségügyi válságkezelésnek nagy ára volt, minden várakozásnál durvábban, 13,6 százalékkal zuhant a GDP a második negyedévben. Nem baj, az MNB megmondta, szó sincs recesszióról, az év végére minden rendbejön.

Július: „Iszonyatos árak, bóvli, megvezetés” – szinte megfizethetetlenek idén a balatoni apartmanok

A járványgörbe a hónap középső napján ért el a mélypontjára: július 16-án 478 volt az aktív esetszám. Ha már lecsengett a járvány első hulláma, mindenki gyorsan be akarta hozni a tavaszi bevételkiesést – nem igazán sikerült. Az állam is kampányt indított, hogy minél többen nyaraljanak idén a Balatonon, bár valószínűleg Szijjártó Péternek elfelejtettek erről szólni. Miután a tavasszal a földbe állt a turizmus, a nyáron még egy kicsit bátortalanul, de elkezdtünk nyaralni: a magyarok vendégéjszakáinak száma júliusra visszatért az egy évvel korábbi szint 82 százalékára, augusztusra pedig 98 százalékra.

©

Augusztus: Megjöttek a határzár részletes szabályai, a napi ingázók 30 kilométeres sávban közlekedhetnek

Ekkor kellett volna megtartani az olimpiát – olyan még nem volt, ami most történt, hogy elhalasszák egy évvel a játékokat. Rettenetes ütemezéssel erről már csak akkor döntöttek, amikor az olimpiai láng a tavasszal megérkezett Japánba Görögországból, és tízezrek követték az útját – hogy még inkább egy katasztrófafilm nyitójelenetére hasonlítson az egész, épp Fukusimában járt ekkor a láng.

A hónap nagy sztorija a Szíjj László jachtján nyaraló Szijjártó Péter nevetséges magyarázkodása volt, de ahogy közeledett a nyár vége, újra a koronavírusra figyelhettünk. Az aktív esetszám 500-600 körülről augusztus utolsó hat napjára 1000 fölé nőtt, és egyre többen mondták, hogy nagyon nagy baj lehet, ha nem vigyázunk. A kormány be is jelentette, hogy lezárják a határokat, pedig akkor már világos volt, hogy az országon belül terjed a vírus.

©

Szeptember: Letöltendőt kért az ügyész Gáspár Győzőre

Minden évben van egy pár perc munkájával összerakott, legfeljebb minimálisan fontos hír, ami kenterbe ver minden mást az olvasottságban – 2020-ban ez volt az. (2019-ben az Akkora ajándékot kaptak a céges bulin a dolgozók, hogy azóta se tértek magukhoz című remekmű volt ez a szétkattintott anyag, 2018-ban pedig egy arról szóló hír, hogy határérték feletti DON-mikotoxin-tartalom miatt azonnali hatállyal elrendelte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bizonyos gluténmentes zab alapanyagok és termékek forgalomból kivonását – ilyenkor mi sóhajtunk egyet, és dolgozunk tovább a mélyebb anyagainkon.)

A komolyabb témákhoz visszatérve: szeptemberhez kötődik az év egyik legrosszabbul öregedő mondata, Orbán Viktor 12-én jelentette ki a járvány elleni védekezésről, hogy „a sikerességet a megmentett életek számában lehet majd lemérni”. Azt is elmondta, hogy a gazdaság nem állhat le – valóban látszott, hogy a harmadik negyedévben gyorsan visszapattant a gazdaságunk a korábbi zuhanás után.

©

Október: Változik az elszámolás, a jövőben az is fizethet villanyszámlát, akinek napelem van a háztetőjén

Jól mutatja az október legolvasottabb cikke, hogy nem csak az év legfontosabb témáira kell figyelni, nagyon fontos lehet egy olyan téma is, amely sokakat érint, hiába nem erről fogunk visszaemlékezni 2020-ra. Egész pontosan arról volt itt szó, hogy 2024. január 1-jétől nem lehet szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni, tehát ha valakinek most van napelemes rendszere vagy 2023 végéig köt szerződést, akkor nincs miért izgulnia.

November: A Lidl és az Aldi már közölte, hogyan változik a nyitvatartása

Több hónap semmittevés után, amikor már naponta száznál is több ember halt bele a koronavírusba, a kormány belátta, hogy nem működik a korábbi stratégiája, nem lehet a gazdaság működésének alárendelni az életek mentését. Újra szigorúbb járványügyi szabályokat vezettek be, ezek közül a boltok nyitva tartásáról szóló érdekelte önöket a legjobban.

Normális körülmények között egy boldog hónap csúcsa lehetne az, amikor a magyar válogatott kijut az Eb-re, de ez most legfeljebb pár napra feledtette el azt, hogy hatalmas baj van. A november az elmúlt húsz év legsötétebb hónapja volt, 15 366 magyar halt meg ekkor. Októberben 1038, novemberben 3158 halálos áldozata volt a koronavírusnak, legalábbis a hivatalos adatok szerint. Amikor azonban a KSH közzétette a demográfiai adatait, azt láthattuk, hogy októberben 1549-cel, novemberben 5279-cel többen haltak meg az országban, mint egy évvel korábban. Márpedig mivel a járványon kívül semmi nem történt, ami tömeges halálozást indokolna, úgy tűnik, hogy sokan úgy halnak meg covidosként, hogy nem jutottak el a diagnózisig, és sokan lehetnek, akik más betegségükre nem kaptak megfelelő kezelést.

©

De voltak a világpolitikában is fontos események novemberben: Joe Biden nyerte az amerikai elnökválasztást, bár az még mindig kérdés, hogy Donald Trump elismeri-e az utóda január 20-i beiktatásáig, hogy vesztett. Hogy Bidennek mennyi kompromisszumot kell majd hoznia, az nagyrészt január 5-én dől el, amikor Georgiában az állam két szenátori posztjáról tartják meg a választás második fordulóját. Ha legalább az egyiket a republikánus jelölt nyeri, akkor konzervatív többségű marad a Szenátus, miközben a Képviselőházban kényelmes a demokrata pártiak többsége.

December: És akkor megtudtuk, nem az EU fogja megbuktatni a magyar kormányt

Nem csak a december, hanem az egész év egyik fontos története a 2021–2027-es EU-költségvetésé, az ezzel együtt járó válságkezelő kereté és a jogállamisági mechanizmusé. A 27 tagállam vezetői még júliusban egyeztek meg arról, hogy pénzügyi következményekkel csak az EU pénzügyi érdekeinek sérelme járhat, a jogállamiság kérdéseit nem kapcsolhatják össze az uniós pénzek folyósításával. Csakhogy az Európai Parlament közölte: szó sem lehet ilyen engedményről. Novemberben meg is született a megegyezés a jogállami feltételekről, ezt nem tudta blokkolni a magyar és a lengyel kormány, mivel ehhez nem kell minden tagállam egyetértése. Belengették viszont az uniós költségvetés megvétózását – így fordultunk rá a decemberi EU-csúcsra.

©

Csak az csodálkozhatott az eredményen, aki még soha nem látott EU-csúcsot: mint szinte minden ilyen tárgyalás után, minden tárgyalófél győztesnek hirdette magát otthon. A magyar és a lengyel miniszterelnök visszavonta a vétófenyegetését, kész költségvetéssel fordul rá az EU 2021-re, az uniós pénzeket pedig összekapcsolják a jogállamisági feltételekkel. Csakhogy amíg az Európai Bíróság nem mondja ki, hogy a szabályozás összefér az uniós joggal, addig nem lesz semmilyen büntetés – ettől azt reméli a magyar kormány, hogy a 2022-es választásig nem vonnak el uniós pénzeket.

Néhány nappal később azonban az Európai Parlament elfogadott egy rendeletet: az uniós kifizetések visszatarthatóak, ha ezek kezelésével kapcsolatban bebizonyosodik a jogállamiság megsértése. Arra is emlékeztették az Európai Bizottságot: ha az eljárások megindítását halogatná a testület, akkor erre törvényes kereteken belül rá tudják kényszeríteni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!