„A Corvinustól eltérően a szegedi egyetemet nem fogja alapítvány működtetni” – idézte egy évvel ezelőtt a szeged.hu a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában a felsőoktatásról előadást tartó Horváth Zitát, az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárát. Tavaly májusban pedig Fendler Judit, a SZTE kancellárja hárította a kérdést az ATV műsorában azzal, hogy ő egyelőre nem tud arról, hogy a SZTE rajta lenne azon a listán, amelyen az alapítványi átvételre várók sorakoznak.

Most hirtelen mégis előálltak az ötlettel Szegeden. A hvg.hu információi szerint Gyenge Zoltán, a bölcsészkar dékánja csütörtökön tájékoztatta a Kari Tanácsot arról, amivel a Dékáni Kollégium év elején összerántott rendkívüli ülésén az egyetemi vezetés állt elő: kilátásban van egy esetleges fenntartói átszervezés, tehát rövidesen mégis alapítványi fenntartásba kerülhet  a Szegedi Tudományegyetem is, vélhetően a többi vidéki nagy egyetemmel együtt. Úgy tudjuk, hogy Pécsett, Debrecenben is felvetődött a fenntartóváltás lehetősége, utóbbiról a Magyar Narancs jelentetett meg cikket, miközben a mi anyagunk készült.

Az egyetemek közül elsőként a Corvinus Egyetem működését választották le az állami költségvetésről 2019 nyarán, a gazdasági oktatási intézmény viszont nemcsak a kuratóriumot kapta a nyakába, hanem Mol és Richter részvényekből álló több százmilliárd forint értékű pakettet is, amely a működés bázisát adja: az alapítványba az állam a Molban és a Richterben meglévő tulajdonrészének egy részét tette be, a két tőzsdén jegyzett cég részvényeinek 10-10 százaléka került az alapítvány kezelésébe, az ezekből származó osztalékot is az egyetem használhatja fel - induláskor ez mintegy 380 milliárd forintot ért. A tavaly alapítványi egyetemmé váló többi felsőoktatási intézmény működését lényegében továbbra is főként az állami költségvetésből finanszírozzák. A Színház- és Filmművészeti Egyetem „átvételénél” kiderült, hogy az egyetemi autonómia nyomtalanul eltűnt, az alapítvány kuratóriuma az intézménytől teljesen függetlenül rendelkezik a SZFE működéséről.

Az agrár - felsőoktatási intézmények összevonása, átalakítása már egy ideje folyik, meglehetősen nagy nyilvánosság mellett boronálták össze a korábban önállóan működő főiskolákat, karokat. Éppen a napokban mutatkozott be az új, szintén alapítványi gigaegyetem alapítványának kuratóriuma, amelyben ott ül Csányi Sándor és Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ráadásul sajtóhírek szerint az sem kizárt, hogy a Corvinushoz hasonlóan a működéshez is szerezhet stabil hátteret a kuratóriumban ülő Lázár, amennyiben sikerül a Szerencsejáték Zrt.-vel megállapodniuk. A vidéki tudományegyetemek alapítványi átvételének terve viszont váratlanul került elő, s úgy tudjuk, hogy a fővárosi ELTE nem is került be a „csomagba”.

Szegeden a bölcsészkar dékánjának a tájékoztatóján annyi derült ki, hogy elviekben nem kapott ultimátumot a SZTE az alapítványi átalakításra, látszólag nem kényszerítik bele az intézményt a váltásba. A tájékoztatón közel hatvanan vettek részt, néhánnyal közülük sikerült beszélnünk. Ezek a kari dolgozók úgy értelmezték a fórumon elhangzottakat, hogy az alapítványi fenntartás több pénzzel járnak, de a dolgozók elveszítenék vele a közalkalmazotti státuszukat, és ez nem mindenki számára megnyugtató. Ezzel együtt az hangzott el, hogy harminc százalékkal emelkedhetnek a fizetések.

Tavaly júliusban a SZTE dékánjai a rektorral és kancellárral egyetértésben, kiadtak egy közleményt, amelyben az egyetemük integritása és az autonómiája mellett álltak ki. Úgy tudjuk, hogy ez az egység még most is fennáll abban az értelemben, hogy a rektor és a kancellár is azon dolgoznak, hogy a vélemények összegyűjtésével, a feltételrendszer kidolgozásával egy olyan javaslatcsomagot tegyenek le Palkovics László elé, amely garanciákat jelent arra, hogy a majdani alapítvány kuratóriuma nem avatkozik bele sem a szakmai munkába, sem pedig az egyetemi vezetők kinevezésébe, megválasztásába.

Az ITM minisztere csütörtökön egyeztetett a szegedi egyetemi vezetőkkel Szegeden, ez az esemény nem volt sajtónyilvános, így azt sem tudjuk, hogy végül született-e döntés az alapítványi fenntartói kérdésben, vagy csak a részletekről tartottak megbeszélést. A hvg.hu megkereste az ITM sajtóosztálát, hogy erősítse meg, hogy valóban egyeztetett-e csütörtökön Szegeden az egyetemi fenntartóváltásról, illetve azt is megkérdeztük, hogy miért ilyen váratlanul álltak elő az alapítványi tervekkel, valamint azt, hogy vajon elfogadják-e a egyetemi vezetők javaslatait, amelyek az intézmény autonómiáját garantálnák. A minisztériumtól egyelőre nem kaptunk választ.

Arra a tájékoztatón résztvevők sem tudtak válaszolni, hogy miért került elő ennyire váratlanul a szegedi egyetem fenntartói ügye. Többen is úgy tippeltek, hogy az egészségügyi szektor átalakítása miatt merült fel a vidéki egyetemeknél korábban nem tervezett alapítványi működtetés, így a korábban tervezett önálló és egységes orvosegyetemeket is létrehozhatnák egy lendülettel. A tudományegyetemek, illetve az orvoskarok oktatási szegmense az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá tartozik, míg a klinikai egészségügyi ellátás az Emmihez, illetve annak megalakulása óta, az Országos Kórházi Főigazgatósághoz. Ezek persze csak találgatások, de a hvg.hu cikkével szinte egyidejűleg megjelent Magyar Narancs-írásban is hasonlóval kötik össze az alapítványi átalakítást, ebben szerepel. Megkerestük a Szegedi Tudományegyetemet a részletekről, egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre.