Közel háromszáz-milliárd forintot csoportosított át a kormány a sportra a válság kezdete óta, és még egyszer ugyanennyi pénz sportcélú elköltéséről rendelkeztek előre a következő évek költségvetéseiből. Az nem meglepetés, hogy a sport kiemelt jelentőségű a kormány számára – de érdemes megnézni, azon belül pontosan mi is a pénz célja. A számokat egymás mellé téve azt látjuk: az összeg majdnem kétharmada stadionok és sportcsarnokok építésére megy el. Néhány nagy sporteseményt is milliárdokkal löknek meg, miközben a gyerekek sportolására szánt pénz a legnagyobb jóindulattal is csak az összeg nyolcada.

Kezdjük a végösszeggel! A kormány tavaly március 11-én rendelt el veszélyhelyzetet, azóta az összes pénz, amelyet a költségvetés rendeleti módosításaiban sportra csoportosítottak át, valamint amelynek a későbbi elköltéséről rendelkeztek:

582 472 993 513 forint.

Amikor márciusban az Mfor a sporttal kapcsolatos kiadásokat vizsgálta, egy 289 milliárd forintos összegről írtak. Az ő cikkük és a mi számításunk közötti különbség fő oka az, hogy ők azt számolták ki, mennyi pénzt helyeztek át a 2020-as, illetve a 2021-es költségvetésben máshonnan sporthoz kapcsolódó célra, mi pedig azt is számításba vettük, amikor a miniszterelnök arról adott ki rendeletet, hogy akár az idei, akár a 2022-es vagy még későbbi év költségvetéséből bizonyos összeget valamilyen előre megadott sportcélra kell szánni. Márpedig, mint azt látni fogjuk, még a 2027-es költségvetésből is osztottak pénzt előre. És persze néhány tízmilliárd forint eltérést magyaráz a két cikk között eltelt egy hónap is.

Ha lebontjuk mindezt a fő felhasználási célok szerint, akkor a következőt látjuk:

Nézzük a legfontosabb tételenként mindezt!

Stadionok, sportcsarnokok – 362 milliárd forint

Első ránézésre is egyértelmű, hogy a pénz jelentős része építkezésekre megy el. Ennek a hatalmas összegnek a jelentős része egyetlen tétel: a Nemzeti Atlétikai Központ, vagyis a 2023-as atlétikai világbajnokság stadionjának 190 milliárd forintja.

Ennek a jelentős részét 2022-2023-ban kell majd elkölteni, és fontos hozzátenni, hogy ez egy keretösszeg, elképzelhető tehát, hogy ennél kevesebb lesz majd a végső érték. Persze nagyon nagy meglepetés lenne, ha egy ilyen rendezvény stadionjának költsége kisebb lenne végül a tervezéskor megadottnál, de a lehetőség elvileg adott. Hasonló a helyzet a harmadik legnagyobb tétellel, a nyíregyházi stadionnal is. (A táblázatunk lapozható, érdemes az első oldalnál tovább is lépni.)

A második legnagyobb tétel, az „egyedi sportlétesítmény-fejlesztések támogatása” mutatja a sportra szánt pénzek elköltésének egyik legnagyobb problémáját: nyomonkövethetetlen, mire rakták félre ezt a pénzt. Ráadásul ez csak egy egyszeri 43 milliárdos tétel, ami a második helyre került, rögtön az első oldalon van még ugyanilyen elnevezéssel egy 4 milliárdos összeg, majd a következő oldalon még kettő, összesen 6,2 milliárd forint értékben. De ugyanígy többször megjelenik néhány százmillió forint a sportparkok építése címen, csak egy ponton derül ki, hogy ennek legalább egy része a Magyar Falu Program keretében valósul meg.

Az sem egyedi, hogy egy munka többször is drágul. Csak a tíz legdrágább egyszeri döntés között szerepel két olyan is, amikor a szegedi kézilabdacsarnokra adtak még pluszpénzt, de a tatabányai kézilabdacsarnok építése ugyanígy drágult menet közben. Jól látszik az is, hogy a nagy klubokkal is bőkezű az állam: a kispesti Bozsik Stadion építésére jutott 10 milliárd forint, a Ferencváros néhány éve átadott stadionjának korszerűsítésére 3 milliárd forintot szántak, az MTK létesítményfejlesztésére pedig 2,6 milliárd forintot szántak – utóbbi kettő azért kisebb tétel, mint a kisvárdai sportcsarnokra jutó 3,3 milliárd.

Utánpótlás-nevelés – 63,9 milliárd forint

Mielőtt ránézünk a táblázatra, azt hihetnénk, ezt a célt a legkönnyebb elfogadtatni a közvélemény kritikusabb részével, legalábbis nagyon szőrös szívűnek kell lenni ahhoz, hogy azt mondjuk, fölösleges a gyerekek sportolására költeni. Ám ha megnézzük tételesen, mire ment el ez a pénz, máris látjuk, mi a komoly baj itt: az összegek jelentős részének felcímkézéséből semmi nem derül ki a célokról, a költségvetés módosításában vagy az egyéb kormányhatározatban gyakran csak annyi áll, hogy megkapja az illetékes minisztérium (általában az Emmi) a pénzt utánpótlás-nevelésre.

Rendezvények – 35 milliárd forint

Hosszasan lehet lapozgatni a táblázatot, milyen sporteseményekre szánt pénzt a kormány. Fontos kiemelni, hogy ez nem az építkezés, az egy külön tételként jelenik meg, hanem az összes többi, a rendezéshez kapcsolódó költség. (Egy módszertani megjegyzéssel tartozunk itt: sok esetben egy esemény megrendezésének jogáért dollárban vagy euróban kell fizetni, ezeket a mostani árfolyamon számoltuk át, természetesen ez időközben változhat.)

Külön említésre méltó a legnagyobb tétel. Olyanra sok példa volt, hogy 2022-es, 2023-as, vagy akár 2024-es kiadásokról is előre rendelkeztek, a 2027-es vizes vb kapcsán azonban még azt is határozatba írták, hogy a 2025-2027-es költségvetésekből 3,6, 9,1, illetve 7,05 millió dollárt kell majd kifizetni erre a célra.

Vagyis még a kettővel ez utáni kormány pénzügyminiszterének kezét is megkötik.

Persze egy határozattal majd az akkori kormánytagok átírhatják ezt, de mivel a nemzetközi szövetség, a FINA számára fizetendő díjról van szó, ez nem menne következmények nélkül.

Tornatermek, tanuszodák – 25,8 milliárd forint

Ez az az összeg, amelyből egész biztosan profitálhatnak az egyesületeken kívüli gyerekek is – és persze az építőipar. Ötvennél is több, nagyrészt néhány százmillió forintot tételről van itt szó. Gyakori kritika a kormánnyal szemben, hogy a legnagyobb, amúgy is gazdag egyesületeket támogatja pluszban, ez a rész jelenti a kivételt.

Egész más a helyzet, ha a kiadások listáján ez után következő, 10-21 milliárd forint közötti összegeket nézzük. Itt ugyanis azt látjuk:

• 21 milliárd forintot szántak az autó-motor sportra, ebből 20 milliárdot az autó-motor sporttal foglalkozó HUMDA Zrt.-re, a többi a Hungaroring Sport Zrt.-re.
• 14,3 milliárd forintot adtak a sportszövetségeknek. Ez a nem olimpiai sportágak támogatására szánt 40 millió forinton kívül négy nagy tételből áll össze: 6,64 milliárd a Magyar Kézilabda-szövetségé (amelynek Kocsis Máté az elnöke), 2,5 milliárd a teniszszövetségé (ahol Lázár János az elnök), 500 millió forint a korcsolyaszövetségé (ott pedig Kósa Lajos az elnök), a maradék 4,7 milliárd pedig a nem részletezett „sportágfejlesztési koncepciók megvalósítása” célra megy el.
• 10,8 milliárd forintot adott az állam a Nemzeti Sportközpontoknak, összesen 11 tételben, olyan nem körülhatárolt célokra, mint „Nemzeti Sportközpontok beruházásai” vagy „Nemzeti Sportközpontok dologi kiadásai”.
• Összesen 10,5 milliárd forint ment el „kiemelt sportegyesületek működésének támogatása”, „kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fenntartásának és -üzemeltetésének támogatása”, valamint „kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatása” címen.

A kisebb tételek

Összesen 6,4 milliárd forintot csoportosítottak át a természetjárással kapcsolatos célokra. Ebből 6 milliárd forint a nem részletezett „aktív turisztikai fejlesztések” sor, 450 milliót pedig megkapott a Magyar Természetjáró Szövetség. A támogatott sportszövetségek közül ez az egyetlen, ahol nem egy fideszes politikus az elnök, de azért Garancsi Istvánt, a Market Zrt. és a Mol Fehérvár FC elnökét sem lehet azzal vádolni, hogy túlságosan távol állna a NER-től.

Az átláthatatlanság egyik csúcsa a fejlesztés sor. Az itt elköltött 6,1 milliárd forint olyan feladatokra ment el, mint „sportágfejlesztési koncepciók megvalósítása”, vagy épp „versenysport szakmai feladatok támogatása”.

Külön tétel az atlétika népszerűsítésére szánt 2,7 milliárd forint, 449 milliót pedig az olimpiai felkészülésre adtak oda.

És ez után következik végül 18 milliárd forint, amit nem lehetett egyik fenti kategóriába sem besorolni.

Az Országos Sportegészségügyi Intézet fejlesztése még világos tétel, ahogy az is, hogy milliárdokat adnak a Diósgyőrnek, százmilliókat az egri vízilabdacsapatnak, de itt jelenik meg az óvodai sport is. Hosszan sorakoznak viszont a „versenysport támogatása” célra átutalt, komoly magyarázat nélküli kiadások is.

De volt néhány olyan alkalom is, amikor nem pénzbeni támogatást kapott a sport a kormánytól.

Tavaly decemberben például Orbán Viktor a saját maga által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt kinevezte módszertani központtá, amely az ország fociakadémiáinak ad szakmai segítséget, ugyanez lett a kézilabdában a Nemzeti Kézilabda Akadémia, kosárlabdában pedig a Rátgéber Akadémia. Még 2020 áprilisában, a válságkezelés egyik első lépéseként pedig arról is döntött a kormány, hogy a járvány elleni védekezésre hivatkozva bármire önerő nélkül költhetnek a sportegyesületek tao-támogatást.

Nem közvetlen kifizetés, de közpénzt érint az a rendelet is, amely szentestén jelent meg: 100 milliárd forintban határozták meg a sportcélra 2021-ben elszámolható társaságiadó-támogatást, és további 35 milliárdban az építési célra fordítható tao-pénzek keretét. Nem karácsonyra, de bőkezű ajándékot kapott az FTC is az államtól: a Népligetben 78 milliárd forintból épülő kézilabdacsarnokot, ha túl leszünk a 2022-es Európa-bajnokságon, átadja majd a Ferencváros tulajdonába.