480 forintban maximalizálják a 95-ös benzin és gázolaj árát november 15-e és február 15-e között – jelentette be Gulyás Gergely, miután kiderült, hogy egy év alatt 30 százalékkal drágultak az üzemanyagok. A kormány a kereskedőkre terheli át az árplafon okozta veszteséget, őket kompenzálni sem fogja az állam. Hasonló intézkedésről nem sokkal korábban Horvátországban is döntöttek, ott most egy hónappal meghosszabbították az ár felső szintjének rögzítését.

Az állam nagyjából 7 milliárd forint áfabevételről mond le, ami azért a költségvetés számára egy elviselhető tétel – a jövedéki adót az EU-s szabályok miatt nem tudnák jelentősen csökkenteni -, ahogy a nagykereskedőket sem fogja padlóra küldeni a korlátozás. Erről azért a befektetőket még meg kell győzni, a Mol részvényei nagyot estek a bejelentés után. A benzinkutak tulajdonosai, főleg a nagyobb kutaké, valószínűleg szintén kibírnak három hónapot, de ők már joggal izgulhatnak, hogy tényleg csak februárig tartson az árrögzítés. Igazán izgalmas akkor lesz a helyzet, ha február közepén – vagy egy esetleges hosszabbítás után valamikor máskor jövőre – azzal szembesülne a kormány, hogy a szabadpiaci ár elszaladna és 550-600 forint környékére kellene hirtelen megemelni az árat. Ezt Orbán Viktor is tudta két hete, amikor a parlamentben arról beszélt, kockázatos lenne az ár maximalizálása, azóta úgy döntött, vállalja a kockázatot.

Fazekas István

Arra lehetett számítani, hogy tovább fog nőni az infláció, de az a leginkább pesszimista elemzőket is meglepte, hogy 6,5 százalékos adatot közölt a KSH. Ennél nagyobb drágulást utoljára 2012-ben mértek. Ez pedig igencsak rosszul jöhet a magát rezsiharcosnak mutató kormánynak, nem csoda, hogy bejelentették a benzinár rögzítését.

A legjobban az üzemanyagok ára szállt el, de az étolaj és a krumpli drágulása is 30 százalék körüli. Kétszámjegyű növekedést mértek a lakásfelújításhoz és otthoni barkácsoláshoz szükséges termékeknél is. Az pedig, hogy a szolgáltatások csak 3,7 százalékkal drágultak, első ránézésre kevésnek tűnhet, de valójában sokkal nagyobb áremelkedést jelent el, mint ami ilyenkor szokásos, úgy tűnik, sokan most próbálják visszahozni a lezárások alatt kiesett bevételt.

Reviczky Zsolt

Az ország által megtermelt jövedelem harmadát a Mészáros-birodalom kebelezheti be – így számolt Király Júlia. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a HVG360-nak beszélt arról: súlyos terhet jelentenek az országnak a kormányközeli válallkozások, mert nem versenyképesek, viszont élősködnek a forrásokon.

Király Júlia

Azt is felidézte, hogy lemondott a KBC Bankban betöltött igazgatósági posztjáról, miután kiállt Márki-Zay Péter mellett az előválasztáson, és a pénzintézet jelzést kapott, a kormány nem nézi jó szemmel, hogy politikailag aktív tagja is van az igazgatóságnak. A közgazdász most Bárdos Andrásnak azt mondta: lemondása előtt a KBC-t nem megfenyegették, hanem csak figyelmeztették a kormányoldalról, a bank pedig nem „beszari” volt, de könnyebb így nekik.

A hét képe: az új zuglói városközpont tervei 

Amióta a Fidesz kormányra került, egyetlen évben sem költöttek annyit lakhatási célra, mint amennyit 2022-ben fognak – állapította meg a Habitat for Humanity elemzése. De ez a nagy növekedés is csupán arra elég, hogy elérjük azt a szintet, ahol 2008-ban jártak a lakhatási támogatások, a 2004-2007 közöttinek pedig a közelébe sem ér így sem.

Zaha Hadid Architects

A jelentés arra is kitér: hiába szánt az állam mostani árfolyamon 8700 milliárd forintot a rendszerváltás óta a lakásproblémák kezelésére, a lakhatási válságot azért sem sikerült megoldani az elmúlt évtizedekben, mert az állam lakhatási támogatásainak nagy része azt célozza, hogy a jómódúbb családok jussanak saját ingatlanhoz, vagy tudják jobbra cserélni a meglévő lakásukat, házukat. A magánbérleti piac díjai pedig egyre kevésbé megfizethetőek azoknak, akiknek saját lakást venni nincs esélyük a mostani árak mellett. Azért van, amiben sikerült eredményt elérni: ma már minden korábbinál kisebb, 2 százalék azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol van lakáshitel- vagy lakbérhátralék.

Fazekas István

Újra nagyotmondással hívta fel magára a figyelmet Demeter Szilárd. „Az a bajom Parti Nagy Lajossal, hogy az utóbbi években az ő tehetségéhez, irodalmi nagyságához képest szarokat ad ki, mint szépirodalmi mű” – mondta a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója a Telexnek, majd ezt az Origóban aztán azzal igyekezett kontextusba helyezni, hogy az író „a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagja. Életműve okán kap jelentős havi apanázst”. A probléma ezzel ott kezdődik, hogy DIA nem apanázst ad, és nem puszta jótéteményként gondoskodik a tagok műveinek digitális közzétételéről, hanem szerződést köt a szerzői életműre, vagyis jogdíj-ügyletről van szó.

Kevesen, talán tucatnyian tudják fenntartani magukat kizárólag szépirodalmi művek írásából Magyarországon – nyilatkozta a hvg.hu-nak több író. Egyébként még az angolul író írók közt is kevés ilyen akad, J. K. Rowling a kivétel, nem pedig a szabály. Magyarországon főleg olyanok tudnak írásból megélni, akik még a Kádár-rendszerben kezdték a pályát, ott lettek sikeresek, műveik eljutnak a külföldi piacra, és Magyarországon is van egy stabil olvasótáboruk. A magyar irodalom állami támogatásának kasszakulcsa pedig Demeternél van, a fiatal és a középgeneráció írói, kritikusai és zenészei szinte kizárólag rajta keresztül juthatnak állami pénzekhez.

Demeter Szilárd

AFP / Kisbenedek Attila

Ahelyett, hogy elégetnénk vagy komposztálnánk az avart, sokszor érdemesebb egyszerűen otthagyni, mert így is táplálja a fát, illetve számos élőlénynek nyújt téli menedéket. Összegyűjtöttük, mire érdemes figyelnie annak, aki segítené a kertjében vagy akár az erkélyén megforduló állatokat a tél beköszöntével.

A fővárosi főkertész, Bardóczi Sándor is azt kérte: hagyjuk csak elbomlani a fák, bokrok tövén az avart, így a tápanyag is helyben marad, a zöldfelület is ellenállóbb lesz, energiát is spórolunk, kibocsátást is csökkentünk. Arra is kitért, hogy a fővárosi zöldfelületek leginkább a kertvárosok magánkertjeiben csökkennek a kertek beépítése és leburkolása, a károkozók által tönkretett növények pótlás nélküli kivágása miatt.

AFP / DANNY GOHLKE