A végtelen elkeseredés is benne lehet abban, hogy az aszály leginkább sújtotta keleti országrészben sok gazdálkodó azt gyanítja, hogy a néhány éve működő, milliárdokból felállított, és az agrárenyhítési alapból működtetett rendszer tehet a szélsőséges időjárásról. Olyan indulatokat gerjesztett a szájról szájra terjedő híresztelés, hogy Békésben már kénytelen volt az megyei agrárkamara fórumokat szervezni, hogy csitítsák az indulatokat, erről írtunk a múlt héten. A híreszteléseken az agrárkamarai elnök, Győrffy Balázs is kiakadt.

Hétfőn majdnem óránként tartott fórumokat a békés megyei kamarai elnök és a rendszert működtető szakember, próbálták nyugtatni a kedélyeket Orosházán, Tarhoson, Bélmegyeren és Mezőberényben is. Végül a mezőberényi polgármester, Siklósi István a háromórás fórum után se a híresztelés megalapozottsága mellett, se ellene nem talált meggyőző érveket, bizonyítékokat, ezért azt javasolta, hogy kérjék hivatalosan a rendszer leállítását, így az is kiderülhet, vajon van-e köze a berendezésekből a felhőkbe lőtt ezüst-jodidoknak a szárazsághoz vagy sem.

Közben Nagy István kedden a békési helyzetet szemlézte, hogy áll az aratás, milyen károkra lehet számítani a térségben. A szerdai kormányülést megelőző miniszteri látogatást a kamarai elnök, Kozsuch Kornél posztolta Facebook-oldalán, de arról nem írt, hogy szóba jött e köztük a gazdák gyanúja, hogy az eső elmaradásának egyik oka szerintük a drága berendezés működtetése. Nagy István szerdai posztjában sem említette a gazdák teóriáját a felhőkbe lőtt ezüst-jodid feltételezett hatásáról, viszont azt bejelentette, hogy annyi aszálykár bejelentés érkezett, hogy az alap nem lesz elég az igények kielégítésére, azt a kormány nagy valószínűséggel ki fogja pótolni.

Egyre többen vannak meggyőződve arról, hogy amikor a viharfelhők közeledtével beindítják a talajgenerátorokat országszerte, majd 2–3 kilométer magasra lövik a felhőkbe az ezüst-jodidot, akkor ennek hatására a Dunántúlon esik az eső, de a felhők csapadék nélkül érkeznek az Alföldre. A faék egyszerűségű logika finomított változatával is találkoztunk: kezeljék a berendezéseket szakképzettek, akiknek el is kell később számolniuk a talajgenerátorok működtetésével. Jelenleg vagy automata rendszer indítja be a berendezéseket, vagy egy szakképzetlen munkás, aki a meteorológiai szolgálattól kapott vészjelző SMS után, a feltételezések szerint azonnal, a vihar megérkezése előtt órákkal bekapcsolja a szerkezetet. Szakértők már többször is cáfolták az előbbi elméleteket, de többeknek a meggyőződése, hogy pont a berendezések négy évvel ezelőtti telepítése óta vált élesen ketté az ország dunántúli és keleti része a csapadék vonatkozásában.

A jégkármérséklő talajgenerátorokat 2 milliárd forintból telepítette az országban 986 helyre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a működési átlagosan, függően attól, hogy milyen intenzitással használják, másfél milliárd forintba kerül. A működtetés forrása a gazdák befizette agrár-kárenyhítési alap, ebből kell kifizetni a benyújtott károk utáni enyhítést is. Most június végéig az aszály miatt már 230 ezer hektárra nyújtottak be igényt. Tehát az alapot a gazdák fizetik be a területük nagysága, a termesztett növények fajtája szerint, így sem az aszálykárok utáni kártérítésnek, sem a jégkármérséklő berendezés működtetésének nem a költségvetés a forrása. Így akár alappal is kérhetik a rendszer leállítását, függetlenül attól, hogy a rendszer működtetése miatt, vagy sem, éri a keleti megyék gazdálkodóit kár a csapadék hiánya miatt.