“Úgy döntöttünk, hogy a 120 pesos árfolyamot választjuk, mert ennek van perspektívája” - mondta el a televízióban a kissé meghökkent kubai lakosságnak a nemzeti bank elnöke. Marta Sabina Wilson bejelentésének hatására a dollár árfolyama a feketepiacon 124 pesóra emelkedett majd visszaesett 115 pesóra. Erről az El Toque című félig-meddig legális lap számol be, amely rendszeresen közli a feketepiaci árfolyamokat. Ezen a piacon az amerikai dollár a meghatározó - ezt a nemzeti bank elnöke is elismerte a televízióban.

Kuba amerikai gazdasági embargó alatt áll Fidel Castro több mint hatvan évvel ezelőtti forradalma óta, amióta kisajátították az USA tulajdonában levő cégeket. A demokrata elnökök - Obama és Biden - enyhítettek az embargón, a republikánus Trump viszont szigorított.

A kubai gazdaságot kívülről támogatta kezdetben a Szovjetunió, majd Kína és Venezuela. Ez elmúlt, a gazdasági válság nőtt, az emigráció fokozódott. Ezért is vezették be a gazdasági reformot tavaly.

A nemzeti bank csak vesz, de nem ad el dollárt

A francia közszolgálati RFI tudósítója figyelt fel arra az érdekes részletre, hogy a 120 pesós árfolyam továbbra sem hivatalos. A nemzeti bank és a többi bank csak vásárol ennyiért dollárt, de eladni nem hajlandó. Alejandro Gil gazdasági miniszter ezt azzal magyarázta, hogy “a 120 pesós árfolyam nem egyensúlyi árfolyam. Ha majd ilyen kialakul, akkor nemcsak veszünk, de el is adunk dollárt.”

Ebből Kuba népe arra a következtetésre juthatott, hogy akkora az állam deviza hiánya, hogy hajlandó megfizetni a feketepiaci árat is a dollárért. Kubában évtizedek óta párhuzamos gazdaság működik: a peso gazdaság hiánygazdaság. Aki meg akar szerezni valamilyen hiánycikket, annak dollárral kell fizetnie, és továbbra sem reménykedhet abban, hogy azt legális áron 24 pesóért megkaphatja a bankban, hanem meg kell fizetnie a feketepiaci árat - éppúgy mint a kubai államnak - mert a dollár a legfőbb hiánycikk Kubában.