“Az új fizetési mechanizmus mindkét fél számára előnyös. Itt volt ennek az ideje, ez megbízható és praktikus eljárás” – jelentette ki Alekszej Miller, a Gazprom főnöke. Putyin embere nem is titkolta, hogy “reméli más vállalatok is követik majd ezt a megoldást”.

Amióta Oroszország megindította háborúját Ukrajnában a nyugati világ rohamtempóban igyekszik csökkenteni függőségét az orosz gáztól. Válaszul az oroszok megpróbálják átirányítani a földgázt keleti irányban. Csakhogy ez megfelelő kapacitású vezetékek nélkül nem épp könnyű feladat. Épp ezért az oroszok gőzerővel fejlesztik cseppfolyósító kapacitásaikat. A Vedomosztyi című moszkvai újság szerint Oroszország az első félév során 10,4 milliárd köbméter földgázt szállított Kínának.

A Moscow Times emlékeztet arra, hogy az ukrajnai háború kitörése után a Gazprom felszólította európai vásárlóit, hogy fizessenek rubelben a földgázért. Aki erre nem volt hajlandó, az nem kapott orosz földgázt. A magyar kormány elfogadta az orosz ultimátumot, és rubelben fizet.

70 milliárd dollár

Ilyen hatalmas összeget szándékozik Oroszország kínai jüan és más baráti valuták vásárlására fordítani a Bloomberg értesülései szerint. Putyin utasítására a kormány és a nemzeti bank emberei titkos tanácskozást tartottak, melyen részt vett a nemzeti bank elnöke, Elvira Nabiullina is. Az újság arról is írt, hogy Putyint megdöbbentette, hogy az első nyugati szankciók befagyasztották Oroszország devizatartalékának (640 milliárd dollár) több mint felét. Az orosz nemzeti bank ezt a hatalmas összeget dollárban, euróban és más külföldi valutában tartotta.

A Bloomberg megszerezte a tanácskozás jegyzőkönyvét, és érdeklődött, hogy a megnevezett kínai jüanon kívül melyek a baráti valuták? Értelemszerűen nem kapott választ. Az oroszok problémája az, hogy miképp juthatnak a pénzükhöz válságos időkben. Ez a kínai jüannal is gond. A tanácskozáson megjegyezték, hogy válság idején nehéz lenne azonnal megszerezni a jüanban őrzött milliárdokat. Szóba jöhet az Egyesült Arab Emirátusok, de ott igen változékony a politika, ráadásul Moszkva attól tart, hogy Washington kérésére az Emírségek is befagyaszthatja az orosz pénzeket. Törökország líráját is megvitatták, de ott az infláció olyan magas (hivatalosan 80, nem hivatalosan több mint 100 százalék), hogy ez komoly gondot jelent. Mindennek ellenére azt javasolják Putyinnak, hogy vásároljanak külföldi valutát a hatalmas energiabevételből 70 milliárd dollár értékben. Így akarják megakadályozni, hogy a rubel túlságosan is megerősödjön. Elsősorban a kínai jüant ajánlják vásárlásra. A tanácskozás jegyzőkönyve szerint a vásárlás után Oroszország valutatartalékának legfontosabb tétele a 180 milliárdos jüanbefektetés lenne.

Január elsején körülbelül 100 milliárd dollár értékű jüan volt az orosz tartalék, az egész 17 százaléka. A háború miatt a nemzeti bank nem közöl új adatokat, így nem lehet pontos képet alkotni Oroszország pénzügyi helyzetéről. A 180 milliárd dollár értékű jüant az oroszok nem akarják parlagon hagyni, hanem részben be akarják fektetni.

Mire költenék ezt a hatalmas összeget? Elsősorban arra, hogy a szankciók miatt problémákkal küzdő ágazatokat megtámogassák, és a Nyugattól független korszerű technológiát fejlesszenek ki például a chipgyártásban. A moszkvai titkos tanácskozás nem tesz említést arról, hogy a jüan árfolyama a mélyponton van a dollárhoz képest. Mint ahogy arról sem, hogy Kína első számú diplomatája Jang Csiecsi, a politikai bizottság tagja megígérte Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak, hogy nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listákon szerepelnek. A jüan árfolyama mindenesetre emelkedett arra a hírre, hogy az oroszok 70 milliárd dollárnak megfelelő külföldi valutát akarnak vásárolni mindenekelőtt kínai jüant – írja a Bloomberg.