Kilőttek a magyar kiskereskedelmi árak, nagyjából kétszeres az élelmiszerek drágulása, mint az uniós tagállamokban. A tejtermékeket még a többihez mérten is kirívóan többért lehet megvásárolni, naponta, hetente is változott ez utóbbi termékcsoport árazása. A KSH decemberi adatai szerint a tejtermékek ára átlagosan 79,2 százalékkal emelkedett éves szinten, de a sajtért már 83,2 százalékkal kellett átlagosan többet fizetni, mint 2021 végén. A tej ára pedig annak ellenére emelkedett több mint másfélszeresére (51,2 százalékos a statisztikai hivatal adatai szerint a drágulás éves alapon), hogy az egyik legfontosabb termékcsoport, a 2,8 százalékos UHT-tej is bekerült abba a körbe, amelyiknél a kormány még 2022 januárjában árstopot rendelt el. Az azóta többször meghosszabbított, és a jelenlegi állás szerint április 30-ig hatályos rendszer lényege az, hogy a kiskereskedők legfeljebb a 2021. október 15-i áron értékesíthetik a terméket.

Mi kerül a trappista sajtban 4000 forintba, ha magyar termék?

Hiába készül valami magyar alapanyagokból Magyarországon, így is meredeken emelkedik az ára. Ez tehát még akkor is így van, ha az árut a szomszéd városból rendelik meg és forinttal fizetnek érte. De miért van ez így? Hogyan tudja a forint gyengülése áttételesen is drágítani a bevásárlásainkat?

Az ársapka - és az ársapkás termékek iránti megnövekedett kereslet - aztán jelentős hiányt eredményezet a boltokban, pedig a kormány arra is kötelezte a boltokat, hogy egész nap legyen meg a szükséges mennyiség a polcokon. Erre a boltok úgy reagáltak, hogy eltérő mértékben, de korlátozták a megvásárolható mennyiséget - mire a kormány azt írta elő, hogy ne csak a 2021 októberi mennyiségben tartsanak készletet, hanem annak duplája álljon rendelkezésre.

Rendelettel persze még a szocializmus legsötétebb korszakaiban sem lehetett normalizálni a piaci viszonyokat, így nem véletlen, hogy a közgazdászok, de még Matolcsy György jegybankelnök ismételt kritikái után a héten már az iparkamara, a VOSZ, de még az agrárkamara is az élelmiszer-árstop megszüntetése mellett érvelt.

De miért is drágult annyira a tej?

Az árstop legnagyobb hibája az, hogy elfedi a valódi piaci viszonyokat - ezen túl azonban meg is borítja azokat, kezdve mindjárt onnan, hogy ha a kereskedők a fogyasztói árnál jóval drágábban tudják beszerezni a terméket (márpedig az áremelkedés önmagában azért is indokolt, mivel a nagyobb kereslet miatt szűkösen áll rendelkezésre az adott áruból), akkor a veszteségüket valahol máshol igyekeznek behozni. Az elmúlt hónapokban azonban más tényezők is a piaci drágulás irányába hatottak: a forint gyengülése, az energiaárak felrobbanása, és sorolhatnánk.

A legdurvább drágulást a tej és a tejtermékek szegmensében tapasztalhatták a vevők, de ez nem minden: úgy tudjuk, hogy különös anomáliák is kialakulhattak az ágazatban. Mindenesetre a Gazdasági Versenyhivatal pénteken délután azt közölte, hogy az árstopos termékek piacán induló vizsgálatukon belül a tej- és tejtermékeket külön, gyorsított eljárásban vizsgálják. A GVH eljárása során a terméklánc minden szereplőjének, a tejtermelőtől kezdve a feldolgozókon át a kereskedőkig minden egyes adatot ki kell adni, köztük még a védett adatokat is. A hivatal a helyszíni szemléket is kilátásba helyezett. A GVH a vizsgálata során így olyan adatokat is megismerhet, amelyek egyébként üzleti titoknak minősülnek.

A GVH keresi a brutális élelmiszer-drágulás okait - Ön szerint megtalálja a kormányt?

Az önmagát immár nemzetiként aposztrofáló Gazdasági Versenyhivatal „többek között" az élelmiszerláncok körmére néz, vajon miért drágulnak Magyarországon kiemelkedő mértékben az élelmiszerek. „A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hatósági eljárásban vizsgálja az élelmiszer-kiskereskedelmi piaci szektort, valamint piaci jelzéseket értékel annak ellenőrzésére, hogy közrejátszhat-e versenyjogsértés, vagy versenytorzulás az élelmiszerárak kiugró emelkedésében" - jelentette be a hivatal.

A galibát az okozza, hogy pont januárban, amikor általában visszaesik a kereslet, kötelezte arra az üzleteket a kormány, hogy az árstopos termékekből, elkerülendő a hiányt, szükség esetén duplázzák meg készleteiket. Az árstopos 2,8 százalékos UHT-tej eladott mennyiség januárban a decemberihez képest 22,1 százalékkal esett vissza az AKI PAIR (árinformációs rendszer) adatai szerint, de ez nem kirívó, ugyanis 2021/22 ugyanezen időszakában a december-januári fordulón majdnem felével, 46 százalékkal csökkent a forgalom. Ebből is látszik, hogy az árstop miatt a tavalyihoz képest még mindig nagyobb a kereslet az UHT iránt, de valóban csökkent a forgalom a decemberihez képest. A GVH baja nem is ez lehet, hanem - ahogy írják a hirdetményben - a hazai tejes piaci szereplők pozíciói gyengülnek, miközben az árak tovább emelkednek.

A kiskereskedelem, bár a szektort tüntetik fel többnyire mumusnak, jó ideje zsákban táncol. Az UHT 2,8 százalékos tejnél például pont akkor tettek ársapkát  termékre, amikor az ágazat elérte, hogy 15 százalékkal emeljék az üzletek a fogyasztói árat. Erre akkor azért volt égetően szükség, mert már 2021 második felében jelentősen megnőttek az input árak az egész termékpályán, és a tejesek már-már ott tartottak, ahol a sertéságazat, vagyis hogy ők finanszírozták a vásárlókat.

Az árstop bevezetésekor a nyerstej ára a nemzetközi piacon 175-180 forint körül volt, majd 2022-ban hónapról-hónapra emelkedett, tavaly ősszel már elérte a 290 forintot is. Ez idő alatt a boltokban az ársapka miatt változatlanul kellett árulniuk az üzleteknek a 2021. október 15-i árszinten, ahol nem volt erre adat, ott a KSH átlagárát, 268 forintot kérhettek a vevőktől ezért a termékért.

Az árinformációs rendszer adatai szerint az áruházláncok a saját márkás tejjel jobban tudták tartani az árstopos fogyasztói árat, hiszen ezek átlagosan 228 forintba kerültek 2021 októberében, és az idén januárban is csak 232 forint. Ezzel azonos időszakban az átadási ár majdnem megduplázódott, 2021 októberében 195 forint körül, az árstop bevezetésekor 220 forint körül alakult, tavaly év végén már 358 forint volt, és egy nagyon minimális mértékben még januárban is emelkedett, az utolsó január közepi adat szerint ekkor 360 forint volt. A gyártói márkás termékek ára 7, a saját márkásé 4 százalékkal nőtt a polcokon, míg az értékesítési ár átlagosan 85 százalékkal emelkedett.

Tehát a bevezetéskor még éppen pár forinttal magasabb volt a fogyasztói ár, mint amennyiért beszerezhették, aztán elfogyott a levegő, elég nyilvánvalóan más termékek áraiban próbálták betömködni a lyukakat. Nem véletlen, hogy a 1,5 százalékos (vagyis alacsonyabb zsírtartalmú) UHT-tej ára ma már nemhogy - a piaci logika alapján - olcsóbb lenne a 2,8-asnál, de néhol kétszer annyiba kerül.

Reviczky Zsolt

Máshol már csökken az ár

És miközben az uniós országokban már csillapodott a drágulás, Magyarországon még távol a vége. Most a legnagyobb feszültséget az okozhatja, hogy a nyerstej tőzsdei ára meredek zuhanásba kezdett, a veronai és a milánói árak az őszi csúcs 290 forintos árról decemberben 270 forintra mérséklődtek, mostanra 220 forintos árszintre zuhantak. A hazai termelői árakat hosszabb távon ez nyilván befolyásolhatja, bár általában viszonylag lassan igazodnak a nemzetközi piachoz.

Igaz, közben olyan információk is eljutottak hozzánk termelői körökből, hogy felvásárlóik külföldre viszik a tejet, mert ott most jobb áron lehet eladni. Ezt megerősítik a KSH adatai, amelyek azt mutatják, decemberben felpörgött a nyerstej kivitele. Innen már csak egy kis ugrás, hogy a magyar nyerstej feldolgozott formában kerül vissza a hazai polcokra.

A GVH hirdetménye két aspektust emel ki a vizsgálat indoklásában: folyamatosan emelkednek e termékek árai a boltokban, ezzel párhuzamosan viszont gyengül a hazai ágazat piaci pozíciója. Magyarul, a kereskedelemnek nem kell a magyar termék a vevők árérzékenységére hivatkozva, ugyanakkor mégsem mérséklődnek az árak.

Az utóbbi időszakban agráripari szakemberek a tejágazat megerősödéséről beszéltek, és forrásaink szerint az utóbbi másfél évben import sem került a boltok polcaira, legalábbis a szóban forgó árstopos termék esetében nem. Jelenleg ez utóbbi már megkérdőjelezhető, hiszen a tejtermelésben azért jócskán vannak zavarok az aszály miatti takarmányhiány okán is csökkenő termelés miatt. Ráadásul nem csak kevesebb termett a takarmánynövényekből, de aflatoxin jelenléte miatt is csökken a felhasználható mennyiség. A hivatalos adatok szerint a termelői nyerstej mennyisége kilenc százalékkal volt kevesebb decemberben, mint tavalyelőtt.

A kormány akarata nyilván az, hogy legyen kellő mennyiségű árstopos tej, az ágazat viszont attól tart, hogy bejön a polcokra az import, amit az elmúlt években kemény lobbizások árán sikerült kiszorítaniuk a magyarországi üzletláncok polcairól. A legnagyobb feldolgozók a Csányi Sándor féle Sole Mizo, a termelői tulajdonban levő Alföldi Tej, de jelentős a Naszálytej is. A beszállítói oldalon talán a legnagyobb a Mészáros Lőrinc Talentis Agro Csoportja, az ágazatban alapanyag termelőként van jelen, több tízmillió liter tejet termelnek, de az ágazatban több ezernyi termelő is dolgozik. A GVH-nak minden eszköze megvan a vizsgálathoz, hiszen a szigorúan titkos adatokat is megismerheti, a hatósági eljárásban minden szereplőnek kötelezettsége felfedni minden részletet. A tejtermelőktől, a feldolgozókán át, a kerekedőkig bezárólag átnézhetnek minden számlát, szerződést, jó sok időbe, és jó sok pénzbe fog kerülni.