Egyelőre még nagyobb az árstopok előnye, mint az a hátrány, amely a gazdasági versenybe való beavatkozás következménye – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Gazdasági Versenyhivatalnál tett látogatása után. A politikust annak kapcsán kérdezték, hogy a hivatal tájékoztatást adott neki az élelmiszerárstopokkal kapcsolatos ellenőrzésekről. Gulyás azt is mondta, hogy „minden egyes árstop lejárta előtt a kormány időben dönt az intézkedésről”. (A jelenlegi tervek április 30-i kivezetésről szólnak.)

Az időben persze meglehetősen relatív fogalom: az üzemanyagárstop szigorítását például bő egy órával az intézkedés hatályba lépése előtt jelentették be, a teljes kivezetésnél még ennél is kevesebb idő, mindössze fél óra állt az érintettek rendelkezésére az átálláshoz. Amíg az élelmiszerárstop első szakaszánál még két hetet kaptak a kiskereskedők az átárazásra, tavaly ősszel, amikor a burgonyára és a tojásra terjesztették ki az ársapkát, este 11-kor jelent meg a rendelet arról, hogy másnaptól már az egy hónappal korábbi áron lehet csak eladni a termékeket.

De térjünk vissza Gulyás Gergelyre és a GVH harcára az árstopspekulátorokkal szemben! A kancelláriaminiszter a versenyhivatalnál az MTI beszámolója szerint arról beszélt: „A gazdaság szempontjából atipikus időszakot élünk, a legnagyobb leküzdendő nehézség az infláció, amely mögött elsősorban nem a magyar gazdaságban, hanem a világgazdaságban lévő okok húzódnak meg. A háború, és az arra adott szankciós válaszok miatt egekbe szöktek az energiaárak, és ez majdnem minden termék árában meglátszik.”

Így megint kénytelenek vagyunk emlékeztetni: az üzemanyagárstopot a magyar kormány 2021 novemberétől alkalmazta, az élelmiszerárstop bevezetéséről pedig 2022 januárjában született döntés – bő egy hónappal az ukrajnai háború kitörése előtt.

A miniszter azt is kiemelte, hogy a GVH munkája – többek között az árstopok miatt beindított gyorsított ágazati vizsgálatokkal – „professzionális, minden befolyásolástól mentesen zajlik”.

Ezt Rigó Csaba Balázs, a hivatal elnöke is megerősítette, mikor közölte: „a hivatal független a kormánytól, de nem független a jó kormányzástól, az Országgyűlés alá rendelt állami hatóságként foglalkozniuk kell olyan problémákkal, amelyek a magyar embereket jelentősen érintik, ezek között az inflációval. Az inflációval azért foglalkoznak, hogy a piacok jól, és a magyar emberek javára működjenek”. Az elnök szerint már a GVH határozott fellépésének is van visszatartó ereje, önmagában ezzel is képesek a lakosságra nehezedő inflációt mérsékelni. „Még csak a lándzsa hegyét hegyezzük, még oda sem döftünk” – fogalmazott.

Rigó mindjárt példát is hozott: miután a GVH január 20-án tejipari ágazati vizsgálatot indított el, majd a tartós élelmiszeripar piacát is vizsgálni kezdte, ezeken a területek árcsökkenés indult be – magyarázta. Tény, hogy az elmúlt időszakban több áruházlánc is bejelentette: csökkenti a vaj árát, ez azonban nem annyira a GVH-nak köszönhető, hanem annak, hogy csökkent a nyerstej nemzetközi piaci ára, amely a hazai árakat is nagyban befolyásolja. Az olasz árutőzsdén például az október közepén tapasztalt csúcshoz képest (forintban) nagyjából kétharmados áron jegyzik a nyerstejet. További fontos tényező lehet az, hogy az elmúlt hónapokban az élelmiszer-infláció olyan szintekre jutott el (a KSH legfrissebb, januári adatai szerint 44 százalékos volt a drágulás egy év alatt), hogy emiatt is visszafogják az emberek a bolti költéseiket, a boltok így az egymás közötti piaci verseny részeként igyekeznek egyre kedvezőbb árakon kínálni ugyanazon termékeket.

Az árstopos razziák közvetlen előzménye pedig az volt, hogy a hazai élelmiszergazdaság gyakorlatilag minden fontos szereplője, még a kormányhoz hűek is közös nyilatkozatban kérték az ársapkák kivezetését.