2030-ra Magyarország eléri az EU fejlettségének 90 százalékát – ígérte meg Nagy Márton a múlt heti gazdasági évnyitón. Saját magához képest szerényebb is lett, hiszen tavaly még azt mondta, hogy 2030-ra az EU-átlag 100 százalékát is elérhetjük. De még így is a főnöke ígérete fölé lőtt, Orbán Viktor ugyanis 2020-ban még csak azt mondta egy nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy 2030-ra az EU-átlag 85 százalékát fogjuk elérni.

Ha hihetünk a politikusainknak, 2030-ra itt egyébként is olyan jó élet lesz, hogy Magyarország csodájára fog járni az egész világ, az újságoknak nem lesz miről szólniuk, hiszen minden szinte tökéletes lesz, és minden külföldi a siker receptjéért könyörög majd. Persze az, hogy „Már csak egy kicsit kell kibírni”, elég régóta nemzeti szlogenünk lehetne, akár a címerre is ráírhatnák díszbetűkkel, valahol amellé, hogy „Mindig más a hibás”, és hogy „Tanuljanak meg ők magyarul”. De 2030-ról még a megszokott alaptalan ígérgetésekhez képest is egészen extrém, nagyon nagyra törő mondatok hangoznak el időről időre, általában vagy bármifajta alap nélkül, vagy - mint a gazdasági növekedésnél - úgy, hogy megnézték egy-egy jó év adatait és azzal számoltak, mi lenne, ha ilyen számokat tudnánk tartani évtizedes távon. Ezekből gyűjtögettünk most, aztán hogy ki mennyire hisz az ígéreteknek, azt már mindenki döntse el maga, de túl sok pénzt azért nem érdemes feltenni a 2030-as álmokra.

Már csak azért is különleges év lesz az, ha valóra válnak az ígéretek, mert Orbán Viktor a 2022-es választások után azt mondta, addig tervez, 2030-ra nevelné ki a Fidesz következő generációját, akik 2060-ig is el tudják kormányozni az országot. Orbán 2030-ban 67 éves lesz, és ki tudja, talán még az akkori szabályok szerint is túl lesz a nyugdíjkorhatáron – bezzeg szegény Mészáros Lőrinc egészen 2061-ig, 95 éves koráig felügyelheti a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot.

Ha Orbán akkor tényleg visszavonul, és bejön az ígérete, akkor büszkén adhatja át az országot az utódjának: hiszen még 2018-ban megmondta, az a célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legjobb országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni. Eredetileg az volt a cél (még 2017-ben), hogy 2030-ra lehagyjuk Ausztriát, egy évvel később Matolcsy György ezt 2050-re tolta ki. Mi amúgy ezt már kiszámoltuk: ha a két ország GDP-je még évtizedeken át pont ugyanúgy nőne, mint 2010 óta, akkor 2091 lehetne a céldátum. De félre a kishitűséggel!

Lázár János egy kicsit optimistább is, mint Orbán, ő oda jutott el tavaly, hogy 2030-ra Magyarország lehet Európa legjobb helye, a cél az, hogy aki átlépi az osztrák–magyar határt, épp úgy ne vegye észre a különbséget, mint aki Németországból lép át Ausztriába. Nyilván kicsit elvont dolog, hogy mit jelent a legjobbnak lenni, úgyhogy fogadjuk el Orbán Viktor egy 2019-es, eggyel konkrétabb ígéretét: 2030-ra az EU 5 legélhetőbb és legversenyképesebb országa közé tartozhatunk.

Lázár János vármegyetáblát pakol

MTI / Rosta Tibor

A gazdasági növekedésünk egyben azt is jelentheti, hogy 2030-ra több pénzt fizethetünk be az EU-kasszába, mint amennyit onnan kapunk, a 2018-as választások után legalábbis Orbán Viktor erre is ígéretet tett. Már persze ha marad addigra Európai Unió. Ugyanis maga a miniszterelnök mondta négy évvel később azt is, hogy 2030-ra széteshet az eurózóna, és egyáltalán az EU is. Ami pedig a nemzetközi politikát illeti, 2030-ig is velünk maradhat a háború, és Ukrajna akár területe harmadát-felét is elveszítheti - Orbán szerint. Nálunk mindenesetre 2030-ra új honvédség épül fel, „mert az az ország, amely nem tudja garantálni a maga védelmét, az történelmi hibát követ el, és felelőtlen” (igen, ez is Orbán mondása volt). És persze 2030-ban, amikor már nettó befizetők leszünk, el kell gondolkozni az EU-tagság értelmén – tette hozzá 2022-ben a miniszterelnök, aki vélhetően akkor nem arra gondolt, hogy egy fillér támogatás nem jön az EU-ból.

2030-ra egészen egyedülálló módon feljavul a demográfiai helyzet, Orbán Viktor 2017-ben legalábbis úgy számolt, hogy addigra két felnőttre 2,1 gyerek juthat. Elképesztő bravúr volna, tavaly például 1,52 volt ez az arány. Lázár János pedig azt ígérte ugyanekkor, hogy 2030-ra 90 ezer körüliről 120 ezerre nőhet az éves születésszám. Szerencsére Matolcsy György segített, és részletekkel is szolgált arról, miként lehet elérni az ennél eggyel kevésbé nagyratörő, de még így is bátor célt, hogy 2030-ra 110 ezerre növeljék az évente születő gyerekek számát. Egészen parádés technikával tette meg ezt: egy grafikon bal oldalára felrajzolta az aktuális számot, a jobb oldalára a 2030-as célt, majd a kettőt összekötötte egy egyenes vonallal. Mondjuk ez a 2022-ben bemutatott terv már az első évében elbukott, de mint Matolcsy minapi parlamenti beszédéből megtudtuk, Orbán Viktor úgy gondolja, hogy „ha mérek, veszítek”.

A következő évek egyik legfontosabb kihívása az energiaügy lesz. Még jó, hogy Orbán Viktor tavaly azt is megmondta, 2030-ra eljutunk oda, hogy Magyarországon csak 10 százalékban lesz fosszilis kibocsátó. Ezzel elsők lehetünk Európában. Szijjártó Péter 2022 januárjában mindenesetre úgy gondolta: 2030-ra Magyarország önellátó lesz a villamos energia tekintetében.

A természettudományokban is nagyot léphetünk előre. Nem mintha bármi baj volna a bölcsészekkel, de azért mégis komoly változás lenne, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium pár napja ismertetett terve szerint 2030-ra minden második felsőoktatásban résztvevő hallgató matematika, természettudomány, mérnök, informatika területen tanulhat. György László kormánybiztos még államtitkárként ezt egyszerűbben foglalta össze tavaly ősszel: az a cél, hogy 2030-ra Magyarországot Közép-Európa tudásközpontjává tegyék.

De a cégek is használják majd a technika újdonságait. Például a 2020-ban elfogadott Mesterséges Intelligencia Stratégia szerint 2030-ra a mesterséges intelligencia felhasználásában a magyar tulajdonú hazai vállalkozásoknál 26 százalékos növekedést érnek el.

Nyilván nem csak a tudomány és a technika lesz fontos. A mindennapi életünk is sokat fog javulni: Fürjes Balázs például megmondta, hogy 2030-ra Budapest lehet az EU legélhetőbb városa – persze ezzel még a 2019-es önkormányzati választás előtt állt elő, aztán kiderült, hogy a budapestiek többsége egy kicsit mást gondol az élhetőségről, mint a Fidesz. Még jó, hogy itt van nekünk a magyar vidék, így például Navracsics Tibor idén januárban, az Európa kulturális fővárosa program nyitányakor arról beszélt: 2030-ra Veszprém Európa húsz legélhetőbb városának egyike kíván lenni.

Az is biztos, hogy utaznunk lesz mivel. Ahogy a MÁV stratégiájáról Homolya Róbert, a cég akkori elnök-vezérigazgatója még 2020-ben elmondta, a cél az, hogy 2030-ra sok fontos magyar vasútvonalon 160-as sebességgel menjenek a vonatok. Nemcsak a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc-Budapest körvasúton, hanem Budapest és Pécs, Békéscsaba és Lőkösháza, vagy épp Kiskunfélegyháza és Szeged között is, a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi része is ilyen lenne, és ahogy Homolya külön kiemelte, Kisvárdára is 160-nal lehet eljutni.

Fazekas István

Szóval csodálatos országunk lesz itt hét év múlva, igazi reménysugár egy összeomlóban lévő Európa közepén, ha minden, amit mondtak, valóra válik. És persze el ne felejtsük a legfontosabbat, Orbán Viktornak a tavalyi foci-vb döntője után tett ígéretét: 2030-ra a régi fényében ragyoghat a magyar futball.