Az idei húsvét leggyakoribb kérdése valószínűleg nem az lesz, hogy „szabad-e locsolni?”, hanem az, hogy „mi kerül egy sonkán ötezer forintba?” Utánajártunk, miért drágult egy év alatt közel harmadával a sonka: az élősertés árának drasztikus emelkedése, az energiaszámlák és a húsos szakma béremelése épp úgy az okok között szerepel, mint a forint gyengesége.

A húsvétra készülve kiderült az is, hogy a magyar tyúkok ahhoz nem tudnak eleget tojni, hogy az ünnepi keresletet kielégítsék. Más hónapokban még meg lehet oldani csak hazai tojásból, de ilyenkor még külföldi szállítmányra is szükség van.

A legjobb esetben is 15, de akár 19,5 százalékos is lehet az éves átlagos infláció, az élelmiszerek ára 26 százalékkal nőhet egy év alatt – áll az MNB friss Inflációs jelentésében. Ez pedig azt is jelenti, hogy még ha a legoptimistább forgatókönyv is valósulna meg, akkor is vesztenének a fizetések az értékükből. A jegybank a GDP-előrejelzésében továbbra is azzal számol, hogy van esély a 1,5 százalékos növekedésre, de a legrosszabb lehetőségnek most már nem a minimális, 0,5 százalékos növekedést, hanem a 0,0 százalékot tartják.

Fazekas István

Az MNB – amely már jó előre belengette, hogy történelmi siker volna, ha az év végére sikerülne egy számjegyűre levinni az inflációt – kamatdöntő ülést is tartott. Nem nyúltak az alapkamathoz, a forint pedig ezt némi erősödéssel köszönte meg.

Mint minden hónapban, ezúttal is összeállítottuk a hvg.hu bevásárlókosarát. És valóban látszik némi változás, még ha olcsóbb nem is lesz a bevásárlás: egyre több bolt akcióz egyre több terméket, de ez csak arra elég, hogy kompenzálja a nem akciós áruk drágulását.

Egy négyfős család vasárnapi ebédjének hozzávalói most összességében 21,4 százalékkal drágábbak, mint amikor tavaly áprilisban először készült el ez a lista, ha viszont ebből az árstopos termékeket kivesszük, akkor már 41,8 százalékos a drágulás. Havi alapon viszont most nem változott az ár.

A hét videója: riportunk a franciaországi tüntetésekről

„Ez rosszabb, mint a Covid” – így jellemzik orosz kisvállalkozások a mostani helyzetet. A kis orosz cégek sorsa soha nem volt könnyű, a háború kezdete óta viszont még tovább romlott a helyzet. Az infláció és az áruhiány miatt az is nehezíti a helyzetüket, hogy a fizetőképes vásárlók közül sokan elmenekültek az országból a behívó elől, a Facebook és az Instagram betiltásával pedig kevesebb hely maradt a reklámozásra.

A kilátásaik sem jók. Arra számítanak, hogy a háború (amit persze ők nem nevezhetnek így) még jó ideig el fog tartani, a Kreml célja pedig az, hogy a nagyvállalatok maradjanak valahogyan életben.

Egyre többen teszik fel a kérdést: most már esetleg meg lehetne próbálni, hogy a Ferencváros focicsapata állami pénzek nélkül működjön? Miután a csapat 3,5 milliárd forintnál is több pénzt nyert az Európa Liga-nyolcaddöntőbe jutással, átnéztük a pénzügyeiket, hogy megkeressük erre a választ.

Hiába számít sportszakmailag sokat egy ilyen szereplés, még a felét sem érte pénzdíjban annak, amit egy BL-részvétel. A fociklub közvetlenül nem sok állami támogatást kap, annál többet közvetetten: a 99,99 százalékos tulajdonosa, a Ferencvárosi Torna Club kapja milliárdszámra az állami pénzeket, és ad abból tovább valamennyit a labdarúgóklubnak. Az elmúlt években már némi profitot összehoztak, amiből félre lehet tenni, ha jönne egy-egy rosszabb év, de az eladásokból származó pénzek és a pénzdíjak együtt még mindig nem fedezik a költségeket, csak azzal együtt vannak pluszban, ha az állam segítségét is ide számoljuk.

Miközben az EU ambiciózus célkitűzéseket fogalmazott meg a klímavédelmi megállapodásban, Ausztrália pedig olyan radikális lépésre szánta el magát, mint ha az utakról kivonnák az autók kétharmadát, a magyar kormánynak lejárt a határideje, ameddig tisztáznia kellett volna, mit akar kezdeni a szél- és napenergiával. Pedig ez elég fontos lett volna ahhoz, hogy a kormány hozzájuthasson a befagyasztott 5,8 milliárd eurós támogatásokhoz, de egyelőre nem sok minden történt. A kormány pedig nem csak ebben az ügyben, hanem az összes olyanban, amelyben saját maga vállalta a március 31-i határidőt, úgy tesz, mint ha nem értené, mi a baj.

MTI / Varga György

Addig is marad az orosz gáz, amiről kiderült, hogy továbbra is mi vásároljuk az egész EU-ban a legdrágábban. De persze van olyan magyar, aki jól jár a napenergiával: miközben mindenki más arra vár, hogy két év szünet után újra lehessen napelemes naperőművet engedélyeztetni, egy Mészáros Lőrinchez köthető cég 630 millió forint állami pénzt kapott napelempark-fejlesztésre.