A szélsőséges forgatókönyvek kockázata csökkent, a Monetáris Tanács ezért döntött úgy, hogy a kamatfolyosó felső szélét 25 százalékról 20,5 százalékra csökkenti – magyarázta a döntést Virág Barnabás jegybanki alelnök sajtótájékoztatón. A kamatcsökkentés szintjének „belövésekor” a tanács technikai megközelítést alkalmazott: mielőtt a kamatfolyosó felső szélét tavaly októberben extrém magasra tolták, az 2,5 százalékponttal volt magasabb az irányadó kamat szintjénél, most ezt az állapotot állították vissza.

A kamatfolyosó tetejét az egynapos fedezett hitel kamata jelöli ki, amit a Monetáris Tanács tavaly októberben 25 százalékra emelt. Ennek a pénzpiaci szereplők és a befektetők számára különösebb jelentősége nincs, a bankok ekkora kamatra vehetnek fel hitelt a jegybanktól egy napra, ha likviditásszűkébe kerülnének. A rendszerben egyébként éppen, hogy túl sok a fölös likviditás. A kamatfolyosó teteje azért fontos, mert az irányadó kamat (jelenleg a jegybank igazgatótanácsa által meghatározott egynapos betéti kamat) nem lehet ennél magasabb.

Vagyis a Monetáris Tanács szűkítette a jegybank kamatemelési mozgásterét – a rendkívül széles mozgástérre tavaly októberben szükség volt, de fenntartása az országkockázati tényezők javulása miatt már nem indokolt.

Az irányadó kamat jelenleg az egynapos betéti eszköz 18 százalékos rátája. Virág Barnabás elmondása szerint ennek csökkentése egyelőre nem várható.

Az esetleges csökkentésről a Monetáris Tanács havi kamatdöntő ülésén fog határozni, tehát először május végén. Az alelnök többször hangsúlyozta, hogy a csökkentésnél a jegybank „óvatos, körültekintő” megközelítést fog alkalmazni.

Fontos tényező lesz, hogy az ország kockázati megítélése tartósan javul-e, figyelni fogják a piaci hatásokat, és piaci kamatvárakozásokat. Virág Barnabás szerint a piaci várakozás most az, hogy az egynapos betét kamata őszre zár össze az alapkamat szintjével (jelenleg 13 százalék), ez szerinte jelenleg reális, de a helyzetet folyamatosan fogják értékelni. A ráta csökkentése mindenképpen fokozatos lesz és előzetesen kommunikált – vagyis váratlan, jelentős csökkentésre nem érdemes számítani.

Ami az alapkamat 13 százalékos szintjét illeti, az az alelnök szerint az alapvető inflációs kockázatok kezeléséhez megfelelő, ám tartós fenntartása szükséges, csökkentése egyáltalán nincs terítéken. Az csak akkor következhet be, ha az infláció jelentősen és tartósan mérséklődik.

A Monetáris Tanács a jelenleg vártnál tovább fenntarthatja az alapkamat szintjét, ha szükségesnek látja

– figyelmeztetett az alelnök. A várakozás most az, hogy ősszel, év végére már sor kerülhet az alapkamat csökkentésére.

Ami az inflációt illeti, a jegybank előrejelzése még mindig az, hogy jelentős mérséklődés az év közepétől kezdődhet, május-júniusban már látható lesz némi lassulás – az infláció jelenleg „platózik”, a januári 25,7 és a februári 25,4 százalék után 25,2 százalékos volt a márciusi infláció.

A jegybank úgy látja a gazdaságból érkező adatokból, hogy

a technikai recesszió az év első negyedévében is folytatódott,

vagyis a gazdaság zsugorodott a megelőző negyedévhez képest (már a tavalyi második félévben ez volt a helyzet). Az infláció lassulásában szerepet játszik, hogy a belső kereslet csökken, a lakossági fogyasztás és a beruházások is visszaesnek. Emiatt az árverseny erősödik, a vállalkozások átárazási mozgástere szűkül – magyarra fordítva: lassan nincs hova árat emelni, mert nem lesz, aki képes/hajlandó azokat megfizetni.

Az országkockázati tényezőkre visszatérve, a jegybank szerint mind a külső, mind a belső tényezők javultak, ugyebár a kamatcsökkentés attól függ, ez mennyire lesz tartós. Ami a külső tényezőket illeti:

• Az energiaárak jelentősen csökkentek,
• A gáztározók töltöttségi szintje megfelelő, magasabb az ilyenkor szokásosnál,
• A feltörekvő piacokon (Magyarország ezek közé tartozik) tőkebeáramlás figyelhető meg,
• Már látszik nagy jegybankok, elsősorban az amerikai Fed és az Európai Központi Bank (EKB) kamatemelési ciklusainak vége.

Ami a belső tényezőket illeti:

• A hazai devizapiac stabilizálódott,
• Az állampapírpiac stabil, megfelelő a kereslet,
• Tavaly év végén a kormány megállapodásra jutott az Európai Bizottsággal a jogállamisági-korrupciós vitában,
• Javult a fizetési mérleg egyenlege (a folyó fizetési mérleg hiány jelentősen mérséklődött, a külkereskedelmi egyenleg pedig közel két év után először többletet mutat).

Azért jegyezzük meg: a belső tényezőkkel kapcsolatban a jegybank mutat némi optimizmust. A devizapiac stabilizálódása jelentős mértékben éppen a jegybank által bevezetett csillagászati kamatszinteknek köszönhető. A kormány pedig valóban megállapodásra jutott az EU-val, ám továbbra sem látszik, annak nyomán mikor érkezhetnek ténylegesen uniós támogatások az országba, ahhoz a kormánynak még számos feltételt kell teljesítenie. Korábban a jegybank azt kommunikálta, ezt illetően a kifizetések tényleges elindulását érdemes figyelni, ezt Virág Barnabás ezúttal már nem említette.