Ha nem is szédelgett akkorát a forint, mint 1848-ban ugyanezekben a napokban a Habsburgok hatalma, így is majdnem egyéves mélypontjára esett. 393-394 körüli szinteken indította a hetet az euróhoz képest, kedden 394-ről 399,5-ig esett, és egy hajszálra állt csak meg a 400-as szinttől, ahol tavaly március óta nem volt. Onnan visszafordult, csütörtökön pedig szépet erősödött, nagyjából oda, ahonnan a hét elején elindult.

Sok más probléma, például a túl nagy februári alapkamat-csökkentés vagy a vártnál magasabb amerikai inflációs adat mellett az borzolhatja a biztonságot kereső befektetők idegeit, hogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank harca tovább folytatódik. A héten az utóbbi arról adott ki közleményt, hogy a tervezett jegybanktörvény korlátozná a függetlenségét, az azt benyújtó Pénzügyminisztérium pedig végül visszakozott, legalább annyira, hogy megígérte: tárgyalás jön az MNB-vel.

A kormány és a jegybank vezetői között nem csak személyes ellentétek vannak, arról is komoly vitát folytatnak, hogy az inflációt kellene-e alacsonyabbra vinni, akár kisebb GDP-növekedés árán is (ezt szeretné az MNB), vagy felpörgetni a gazdaságot, akkor is, ha emiatt az infláció nagyobb marad (ez pedig a kormány, főleg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter terve). Ő egyébként – amellett, hogy elmondta, nem szokott Matolcsy Györggyel beszélni – azt is megemlítette, hogy már nem tartja reálisnak a kormány 4 százalékos növekedési célját, és ebben igazat adnak neki az elemzők is.

Az sem segített csillapítani a befektetők idegességét, hogy az Európai Parlament jogi bizottsága azt kérte, indítson az EP pert az Európai Bizottság ellen, amiért az pénzt adott Magyarországnak, pár nappal később pedig az EP elnöke is rábólintott erre.

A képviselők többsége szerint az Európai Bizottság azzal, hogy lehetővé tette Magyarország számára, hogy hozzájusson 10,2 milliárd euróhoz, elmulasztotta megvédeni az uniós adófizetők pénzét a visszaélésekkel szemben. Ez inkább politikai, semmint jogi szempontból értelmezhető, de az biztos, hogy növeli a nyomást az Európai Bizottságon és az Európai Néppárton.

Már lehet kapni az első olyan palackokat, amelyeken ott van a „Vigyél vissza! 50 Ft” feliratú logó. Az 50 forintos palackok kötelező visszaváltási rendszerének bevezetésére január helyett júliusig kaptak haladékot a gyártók, de szép lassan egyre több bolt átjut az első rázatókon.

Az 50 forintos díjat vásárláskor ki kell fizetnünk, de visszakapjuk, ha a kiürült palackot visszavisszük, és bedobjuk az automatába. Ez egyszerűnek tűnik, de néhány dologra érdemes odafigyelni: videónkban elmagyarázzuk, mi mindenre.

A hét képe: a félméteres kilátó Örményesen. A témával hamarosan részletesebben is foglalkozunk.

Nem sok idő maradt már március 28-ig, amikor hatályba lép a kötelező postázást bevezető jogszabály, de még most sem lehet tudni, hogy pontosan melyik e-kereskedőknek és hogyan kell bevezetniük a Magyar Posta általi kiszállítást. Annyi biztos, hogy a hazai webshopok regisztrálhatnak a posta felületén, így az eseti csomagküldési díjaknál jutányosabb árakkal szembesülnek majd, de a csomagjaikért az MPL nem megy el a telephelyükre.

A Gazdasági Versenyhivatal egyelőre tanulmányozza a módosítás várható hatását a piaci versenyre. A posta ígéri, hogy bővíteni fogja az ügyfélszolgálati és logisztikai kapacitásait, a kisebb kereskedők és a webshopszolgáltatók pedig abban reménykednek, hogy az új rendszer első hónapjaiban a hatóságok kicsit lazábban fogják kezelni a szabályokat, és nem büntetik agyon őket.

Eldőlt: a 2020-as elnökválasztás visszavágóját játsszák le novemberben az Egyesült Államokban, Joe Biden és Donald Trump is megszerezte a saját pártja elnökjelöltet választó delegáltjainak többségét – bár egy ideje már csak formálisak voltak az idei előválasztások. A mostani közvélemény-kutatások Trump előnyét mutatják (persze hét és fél hónap még nagyon sok idő a választásig), és ha csak a gazdaságról van szó, Biden stábja joggal aggódhat: még nehezebb lakáshoz jutni, a 3,2 százalékos infláció ott fájdalmasan magasnak számít, és már a középkorú generáció is egyre gyakrabban rászorul arra, hogy a szülei pénzzel támogassák.

A 2008-as válságot előre megjósoló Nouriel Roubini arról írt: eddig sem az orosz–ukrán háború, sem a gázai konfliktus, sem pedig az Egyesült Államok–Kína kereskedelmi háború nem okozott nagyobb piaci felfordulást, de mindent megváltoztathat Trump visszatérése. Azért is, mert Kelet-Európát gyakorlatilag odadobná Putyinnak, amiatt is, amit egy Kínával folytatott kereskedelmi háború jelentene, nem segítene a klímaválság tagadása sem, de emellett még az USA további eladósítása is növelné a pénzügyi válság veszélyét.

Joe Biden amerikai elnök Marylandben 2024.január 30-án és Donald Trump volt elnök Claremontban 2023. március 6-án

AFP / Andrew Caballero és Joseph Prezioso

Választást tart Oroszország is, ahol persze nem a végeredmény a kérdéses, hanem az, hogy Putyin miből tudja majd kifizetni az ígéreteit. Becslések szerint 130 milliárd dollárnak megfelelő rubelre lenne szüksége, ha a teljes szociális és gazdaságélénkítő programját valóra váltaná, ezért pedig az oligarchákat adóztatná meg – nagy pénz, de most nagyon szüksége van a hazai legitimációra.

A HelloWood neve egyre többször jöhetett szembe velünk az elmúlt években: a művészeti projektből építészeti céggé vált, fával dolgozó startup standjai, építményei és épületei lassan országszerte láthatóvá válnak.

Üzleti podcastunkban Huszár Andrást, a cég társalapító-ügyvezetőjét kérdeztük egyebek mellett arról, hogy miként lett egy nyári táborból építészeti brand, mennyire lehet újat mutatni az építőiparban, de arról is szó volt, hogy jó-e, ha olyan sokat beszélünk építészetről a mindennapokban, mint most, a „rákosdubaji” projekt apropóján.

Az már most elég valószínű, hogy a félmilliós becsléstől jócskán el fog térni a lakásbiztosítási kampány szerződésváltásainak száma, de ettől még sokan nézik át a biztosításukat, szóval nem teljes kudarc az ötlet. A biztosítók legalább 100 ezer, legjobb esetben 200 ezer szerződésváltásra számítanak, most már az NGM is 200 ezerrel számol.

Panelház Békásmegyeren

Lakos Gábor

Az viszont beigazolódni látszik, hogy olcsóbbá válnak a biztosítások: a legtöbb helyen 14-24 ezer forintot spórolnak meg az ügyfelek. A biztosítók és az alkuszok nagy hangsúlyt próbálnak arra is fektetni, hogy az emberek elkerüljék az alulbiztosítottságot, ezt a hozzáállást pedig egyre inkább átveszik a lakástulajdonosok is.