Olyan nagy a munkaerőhiány, hogy július elsejétől hatnapos munkahetet vezetnek be Görögországban, írja a Deutsche Welle.

A változtatás az ipart, a kiskereskedelmet, a mezőgazdaságot és néhány szolgáltatási ágazatot érinti. A vendéglátóipar nem tartozik a vonatkozó rendelet hatálya alá, mivel ott már 2023-ban eltörölték az ötnapos munkahetet, és a felkapottabb üdülőszigeteken a szezonális munkavállalók már most is heti hét napot dolgoznak.

A hatnapos munkahétről intézkedő rendelet kimondja, hogy ha a munkáltatók a plusz egy nap ledolgozására kötelezik a munkavállalóikat, akkor a hatodik napra az alap napi béren felül 40 százalékos pótlékot is kell még fizetni nekik.

Már most a görögök dolgoznak a legtöbbet Európában, átlagosan heti 41 órát, ami az Eurostat szerint több, mint bárhol másutt az EU-ban, és a plusz órákért az európai standardokhoz képest alacsony pénzeket kapnak. A havi minimálbér 830 euró az országban – mai árfolyamon 328 800 forint – ez az EU 15. helyére elég. Vásárlóerőt tekintve pedig Görögország az EU utolsó előttije.

Hivatalosan most még 40 órás a munkahét, de a munkaadóknak már korábban engedélyezték, hogy limitált ideig napi két plusz fizetetlen órát is dolgoztassák a munkavállalókat, ha cserébe később extra szabadságot biztosítanak nekik. Elméletben az ingyenórákat önkéntesen lehet elvállalni, valójában persze nem hagynak választást a dolgozóknak, csinálni kell ingyen is. A munkaerőhiány a görög hatóságokat is sújtja, így elég ritkán ellenőrzik, hogy sérülnek-e a dolgozók jogai.

A legtöbb európai ország pont a görögökével ellenkező irányba megy. A szakszervezetek a munkaidő csökkentéséért küzdenek a bérek csökkentése nélkül. A cél többek között a foglalkoztatás növelése. A logika emögött az, hogy a 35 órás vagy négynapos munkahét korlátozza a túlórákat, és ezzel arra kényszeríti a munkaadókat, hogy további alkalmazottakat vegyenek fel.