Hosszú idő óta az első komoly negatív meglepetés a 13,3 százalékos éves bázisú júniusi bérnövekedés, írja Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn közölt kereseti adatait kommentálva. Virovácz megjegyzi,

egy ekkora emelkedésre furcsa ezt mondani, ugyanakkor az adat minden elemzői várakozást alulmúlt.

“Ezzel az is bizonyossá vált, hogy a májusi – meglehetősen jelentős – pozitív meglepetés csupán egy egyedi eset volt, és a júniusi adat már belesimult az elmúlt hónapokban látott lassú lemorzsolódást mutató bérnövekedési trendbe. Az átlagbér növekedésének legutóbbi mértéke 2024 eddigi legalacsonyabb üteme. Ugyanakkor azért még így is dinamikus növekedésről és az év eleji várakozásokat messze felülmúló ütemről beszélhetünk,” írja Virovácz.

Az elemző szerint már aligha beszélhetünk arról, hogy a hazai munkaerőpiac feszessége enyhülne, és ezt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszámának változása is visszaigazolja. Mint rámutat, bár éves bázison továbbra is alacsonyabb az egy évvel korábbinál a létszám, az egyhavi változásokat figyelve megállapítható, hogy 2024 januárjához képest fokozatosan emelkedik az alkalmazottak száma. A vállalatok munkaerőpiaci kereslete továbbra is jó alkupozíciót biztosít a munkavállalóknak, és az új belépők és a munkahelyet váltók így képesek az év eleji várakozásokhoz képest magasabb béreket kiharcolni.

Virovácz szerint a lassuló átlagbér-növekedést és a negatív meglepetést elsősorban a versenyszféra béralakulása okozta. A vállalkozások körében ugyanis „csupán” 11,4 százalék volt júniusban a bérnövekedési ütem, ami 2021 vége óta most a legalacsonyabb, akkor pedig még magas, egyszámjegyű tartományban volt a növekedés üteme. Ezzel szemben továbbra is gyors a bérnövekedési ütem az állami és a non-profit szférában egyaránt. Előbbi szektorban 18,8 százalékra gyorsult a béremelkedés éves üteme, a non-profit szférában pedig 17,3 százalékra lassult, bár ez utóbbi szegmens csak csekély szeletét jelenti az alkalmazásban állók körének.

A versenyszféra adatait vizsgálva Virovácz szerint az rajzolódik ki előttünk, hogy a májusi pozitív meglepetés elsősorban inkább az egyszeri kifizetések vezérelte növekedés lehetett, ugyanis az ipar esetében szokatlanul markáns lassulást tapasztalni, ám trendjében a növekedés visszatért a május előtt felrajzolható lassuló vonalra. Gyorsult ugyanakkor a bérnövekedés a szezonális munkákkal jellemezhető ágazatokban, így a mezőgazdaságban és a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén is.

Az átlagbér és a mediánbér közötti bérolló tovább szűkült, ami az ING elemzője szerint részben a minimálbér emelésének és a gazdaság fehéredésének lehet az eredménye. Emellett a rendszeres keresetekben most is dinamikusabb volt a növekedés, mint a bónuszokkal számolt adat esetében, vagyis vélhetően (legalább részben) az egyszeri juttatások alakulása állhat a komoly versenyszféra bérdinamika lassulás mögött. A reálkeresetek növekedési üteme is komolyan fékeződött, és ismét egyszámjegyű szinten áll (9,3 százalék). Mindez továbbra is rendkívül magas bővülési ütem, jegyzi meg Virovácz.

Kockázatos időszak jöhet

Amennyire pozitív változásokat indukálhat a magas bérdinamika a reálgazdaságban, ugyanannyira jelez kockázatokat is. Az adatok alapján az ING úgy véli, hogy az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában a 10 százalék feletti bérnövekedés, ami az állami és non-profit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében is akár 12-13 százalék körül ragadhat. Ez párosulva a háztartások óvatossági motívumának előbb-utóbb bekövetkező oldódásával és a kereslet erősödésével megnövelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is. Virováczék meglátása szerint a szolgáltatások inflációja mellett a jegybanknak a bérek alakulását is figyelnie kell a jövőbeni kamatdöntések során, még a mai negatív meglepetés ellenére is.

Az ING Bank idén átlagosan 12-13 százalék körüli bérnövekedést vár, és 4 százalékos átlagos inflációval számol 2024-ben. Tehát az év egészében így akár 8 százalék felett is lehet a reálbér-növekedés üteme. Bár ez rendkívül erősnek látszik, mindez a tavalyi reálbércsökkenés mellett csupán azt jelentené, hogy a 2022-es reálbérszinthez képest nagyjából 5 százalékkal lenne magasabb az átlagbér vásárlóereje. Vagyis az ING inkább még mindig bérfelzárkózásnak bélyegezné az idei folyamatokat a 2023-ban látott markáns visszaesés fényében.