Augusztusban egy hónap alatt az államháztartás központi alrendszere (ebben az önkormányzatok nincsenek benne) 414,3 milliárd forint hiánnyal zárt – erősítette meg részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium. Ez minden idők legrosszabb augusztusi egyenlege.

Eredményeképp a nyolchavi halmozott hiány 2,86 ezer milliárd forintra emelkedett. Ez az eredeti, törvényben rögzített előirányzat 113,6 százaléka. Igaz, a költségvetési törvény már csak papíron létezik, a hiánycélt a minisztérium informálisan a GDP 4,5 százalékára emelte, ez várhatóan 3,98 ezer milliárd forint pénzforgalmi hiánynak felel meg. A büdzsé ehhez viszonyítva sem áll valami fényesen, augusztus végéig összejött a 71,8 százaléka.

A Pénzügyminisztérium az alábbiakat emelte ki mint a rekord augusztusi hiány mögött álló tényezőket:

• „Az adóbevételek – ezen belül is különösen az áfabevételek – szezonalitása miatt ekkor kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe.
• Ezenfelül a dupla családi pótlék kifizetésére,
• a közutak és a közösségi közlekedés fejlesztésére is többet költött a kormány, mint a tavalyi év azonos időszakában.”
• Illetve – szokás szerint – az államadósság finanszírozásának magas kamatkiadásait.

Ezek közül különösen a családi pótlék felemlegetése meglepő. Az állam ugyanis az iskolakezdésre tekintettel hagyományosan előrehozza augusztus végére a szeptemberi folyósítást, így ez nem egyedi tényező. Ráadásul

a – 2008, vagyis a második Gyurcsány-kormány óta – változatlan összegű családi pótlék nemhogy havi vagy kéthavi, de éves szinten sem olyan összeg, aminek terhe alatt recsegne a költségvetés.

A büdzsének az első nyolc hónapban összesen 228,6 milliárd forint kiadása volt ezen a címen. Vagyis kevesebb, mint az augusztus havi hiány. A családipótlék-kifizetések egyébként trendszerűen csökkennek, adva, hogy a támogatás összege változatlan, a jogosultak száma ugyanakkor a népesség elöregedése miatt egyre kisebb.

A minisztérium szerint az áfabevételek szezonálisan alacsony szintje is hozzájárult a rekordhiányhoz. Ez megint csak meglepő, hiszen augusztus hónapban 436 milliárd forint folyt be ebből az adónemből. Miközben 2023 augusztusában csak 314 milliárd forint:

tavaly augusztushoz képest az áfa 122 milliárd forinttal több bevételt fialt.

Ez ugyanakkor nem változtat azon, hogy az év egészét tekintve a költségvetés áfabevételei hatalmas elmaradásban vannak – mármint az eredeti tervhez, a törvényi előirányzathoz viszonyítva. Ha van még bármi értelme ahhoz viszonyítani. Az egész idei évre a költségvetés 8,6 ezer milliárd forint bevételt vár az áfából – augusztus végéig csak 4,8 ezer milliárd folyt be, a tervezett összeg 56 százaléka.

Bár az áfabevételek jobban alakulnak, mint tavaly, a tervezetthez képest év végére még mindig szűk ezermilliárd forintos lyuk mutatkozik.

Ami a közutak és a közösségi közlekedés fejlesztését illeti, itt sem látszik olyan kiugrás, ami magyarázatot nyújtana a pocsék augusztusi egyenlegre. Az úthálózat rendelkezésre állási díjak mérlegsor tartalmazza az M5, M6 autópálya rendelkezésre állási díjak, valamint a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj előirányzatok kiadásait, melynek összege 2024. augusztus végéig együttesen 260,9 milliárd forint volt, ami csak 29,8 milliárd forinttal magasabban alakult a múlt év azonos időszakához képest. Ami önmagában az augusztus hónapot illeti, ezen a címen mindössze 17 milliárd forinttal több kifizetés történt, mint a tavalyi év azonos hónapjában.

A közösségi közlekedés költségtérítés és támogatás mérlegsor kiadásai augusztus végéig 547,8 milliárd forintot tettek ki, amelyből a szociálpolitikai menetdíj-támogatás 98,6 milliárd forint – írja a Pénzügyminisztérium. A részletes számokból azonban látszik, hogy augusztus hónapban önmagában kevesebb kiadás volt ezzel kapcsolatban 2 milliárd forinttal, mint a megelőző év augusztusában.

A kiadási oldalon, csak az augusztust tekintve, 2023 augusztusához képest ugyanakkor jelentősen nagyobb összegek vannak egyebek mellett a közüzemi szolgáltatások támogatása soron (ez vélhetően valóban a támogatások éven belüli eltérő kifizetéséhez kapcsolódik), az állami beruházásoknál és a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen-alapján (plusz 10 milliárd forint).

A minisztériumok alá tartozó, „szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai” augusztusban 85 milliárd forinttal magasabban alakultak, mint egy évvel korábban – nem derül ki, pontosan milyen előirányzatok felelősek a magasabb költési szintért.

Végül, de nem utolsósorban megtévesztő a minisztérium magyarázkodásában az államadósság kamatkiadásaira mutogatni. Tény, az első nyolc hónapot egyben tekintve a kiadások – elsősorban az inflációkövető állampapírok hozamfizetései miatt – 674 milliárd forinttal magasabban alakultak, mint 2023 első nyolc hónapjában. De önmagában augusztus hónapban a kamatkiadások kisebbek voltak az egy évvel korábbinál bő ötmilliárd forinttal.