Valami lesz – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszédét.

A békemisszió, a háború és az árvíz miatt mindeddig elterelődött a figyelem a magyar soros uniós elnökségről. A versenyképességgel és a gazdasági semlegességgel is sokat fogunk foglalkozni a jövőben. Orbán szerint a versenyképességet könnyű elképzelni. A gazdasági semlegesség elképzelése sokkal nehezebb. A semlegesség szót ismerjük, de nem a gazdaság kapcsán szoktuk használni. A miniszterelnök kísérletet tesz a kifejezés bevezetésére.

Megpróbálta megíratni a beszédét a ChatGPT-vel. Legyen harcos beszéd! – utasította az algoritmust Orbán. 5-ös skálán 4-es adott neki, veszélyben a szövegírók és újságírók munkája.

A magyar elnökség középpontjában a versenyképesség áll. Rá kellene venni az európai vezetőket, hogy kössenek versenyképességi paktumot. Intellektuálisan sem egyszerű eljutni egy ilyen paktumig, össze kell hozni, miben értenek egyet a vezetők. Akadályt jelentenek a gyerekesen viselkedő miniszterek és biztosok, akik nem akarnak eljönni Budapestre.

Komoly aggodalomra ad okot két politikai probléma. Nem szokás, neveletlenség Brüsszelben a problémákról beszélni. A hanyatlásról beszélni különösen tabu téma. Aki hanyatlásról beszél, az megkapja a nyugatellenesség bélyegét. De most Mario Draghit felkérték, hogy készítsen jelentést az EU versenyképességi helyzetéről. Orbán szerint a legfontosabb megállapítások:

• A gazdasági növekedés két évtizede lassabb az USA-nál, Kína felzárkózott.
• Európa Oroszországból elégítette ki energiaigényét. Az olcsó energiaforrás mára eltűnt. Az EU egy teljes évi GDP növekedését vesztette el emiatt. És sok beruházásra volt szükség. Az USA-hoz képest többszörös energiaárak vannak az USA-hoz képest.
• Az EU lemarad az innovációban. Sok vállalkozás panaszkodik a szabályozásra, adminisztrációra.
• Vége annak a korszaknak, amikor a munkaerő bővülése hajtja a gazdasági növekedést. A migráció nem ellensúlyozza az európai népesség fogyását.
• 2030-ig akkor is a fosszilis energia ára lesz a meghatározó, ha teljesülnek a megújulós források üzembe állítására vonatkozó célkitűzések.
• Az akkuipart fejleszteni kell.
• Az éghajlatpolitika nem írhatja felül az iparpolitikát feltételek nélkül.

A miniszterelnök nem akarja tovább untatni hallgatóságát a Draghi-jelentéssel. A javaslatokat nem ismerteti, egyrészt mert egybevágnak a kormány elképzeléseivel, másrészt mert nem: föderalista EU-t sürget. Orbán szerint a lényeg, hogy a világgazdaság megváltozott. Ázsia felemelkedett.

Mi a nyugat válasza? A blokkosodás – véli Orbán. A keleti és nyugati világgazdaságot próbálják elválasztani. Ez visszatérés a hidegháború logikájához. Ezzel kettétörik a világgazdaságot. Ez a valóság, ez történik – véli Orbán. A kelet ezt egy ideig meg akarta akadályozni. De most már gőzerővel zajlik egy saját pénzügyi rendszer kialakítása. A dollár alapú elszámolási rendszer helyett egy másikat. Ha ez bekövetkezik, a kettétört világ létrejön, két pénzügyi rendszerben fogunk létezni. Ez Orbán szerint nincs messze.

Az EU-ban két irányzat létezik. A transzatlanti irányzat (az Európai Tanács fele) úgy látja, fogadjuk el, hogy két fél világgazdaság van. Európa tagozódjon be az USA mellé, alá. A másik irányzat szerint stratégiai autonómiára van szükség. Ezt a francia elnök vezette be. Orbán szerint ez sem fog működni. Mert ennek részeként föderális Európát látnak.

Orbán szerint a föderális Európa vágyálom. Három okból. Az egyik a migráció, nem lehet föderális migrációs politikát csinálni. A jóléti különbségek miatt sem működik a föderalizmus. A közös hitelfelvétel sem működik – pedig a föderális Európához közös hitelfelvétel kell.

Orbán szerint csak nemzeti alapon lehet stratégiai önállóságot megvalósítani.

Ez a gondolat kisebbségben van az EU-ban. Nem is lesz közös válasz az európai versenyképeeség problémájára. Ezért saját magyar megoldásra van szükség.

Európában mindenki tönkre megy, ha visszatérünk a blokkosodáshoz. A kis korrekciók nem lesznek elégségesek, új világ van, új gazdaságpolitikát kell hirdetni, legalábbis új fejezetet.

A feladat, hogy Magyarország megfogalmazza, mi az a gazdasági semlegesség.

Magyarország régóta ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat, nem tudtuk, hogy mi az a gazdasági semlegesség, de az életünk részévé vált – véli Orbán. Példaként azt említi, hogy a pandémia idején orosz és kínai vakcinát is vettünk.

A gazdasági semlegesség lényege, hogy lesznek átfedési felületek, áteresztési pontok, ahol a két világgazdaság érintkezik. Mi pont azon a helyen vagyunk, ahol a világgazdasági rendszerek, pénzfolyamok találkoznak, találkoznak majd.

mti 24.09.25. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című konferenciáján az NKE Ludovika főépületében, a Széchenyi-díszteremben 2024. szeptember 25-én.

MTI/Koszticsák Szilárd

Mik az alapelvek?

• Mi döntjük el, kivel üzletelünk. Közvetlenül.
• Azzal üzletelünk, akivel leginkább megéri.
• Csak a saját értékeink alapján tárgyalunk. (Az EU-ban, az USA-ban “árukapcsolások” vannak. Orbán szerint az EU-forrásokat a gyermekvédelmi törvény miatt függesztették föl.)
• Minden égtáj felé tájékozódni kell. (A modernitás, a modernizáció nem kizárólag nyugati kategória. Keleten is van rá példa bőven.)

Mi a tartalma a gazdasági semlegességnek?

• Finanszírozás. Nem lehet csak egy irányból forrásokat bevonni.
• Beruházás. Nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások között.
• Piaci semlegesség. Annak adunk el, aki megveszi.
• Technológiai semlegesség. (Például ott van a Paks II. Az egy interkontinentális beruházás, az oroszok mellett amerikaiak is dolgoznak rajta stb.)
• Energia.

Orbán szerint az EU beleragad a 3 százalék alatti gazdasági növekedés sávjába. Ez nekünk kevés – mondja Orbán. Nekünk 3-6 százalék között kell lennünk hosszabb távon. Jövőre ebben a sávban már benne lehetünk Orbán szerint.

• Nem csúszhatunk vissza az adósrabszolgaságba. Orbán szerint a GDP 90 százalékára rúgó államadósság az, ahonnan nem lehet visszakapaszkodni. És ha túl sok a hitel, az ország kiszolgáltatott a hitelezőknek.
• Szükség van külföldi tőkére.
• Folyamatos adócsökkentésre van szükség. Tőkejuttatási program kell a kkv-knak. Ez benne lesz a 2025-ös költségvetésben, Nagy Márton dolgozik rajta.
• Kell családpolitika – 2025-ben a kormány megduplázza a családi adókedvezményt.
• Ha van diákhitel, kell munkáshitel. Mi van azokkal a fiatalokkal, akik nem tanulnak tovább? Nekik is el kell kezdeniük az életüket.
• Nem lehet kimaradni a technológiai fősodorból. Modern technológiákra van szükség. Elektromos autózás, digitális ügyintézés – említ példákat Orbán.

Az a kihívás, hogy Magyarország képes-e megcsinálni a gazdasági semlegességet. Erről Orbán megint megkérdezte a ChatGPT-t. Az algoritmus képes volt olyan propagandaszöveget írni, ami szerint igen.

„Nekem van egy nagy tervem. Holnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen be fogom mutatni egy előadás keretében” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a TV2-nek adott interjújában.

A rendezvény Az európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség címet kapta, ebből, illetve a miniszterelnök nem sokkal korábban, a kötcsei pikniken tartott meglepetés sajtótájékoztatójából nagyjából előre lehetett következtetni arra, miről akar beszélni Orbán.

Kötcsén a miniszterelnök azt mondta: az elmúlt időszakban egy új világgazdasági realitás jött létre, amelyben „a gazdasági semlegesség hoz gazdasági sikert”. A beszédéből később egy videórészletet is megosztott, e szerint azt mondta: az új gazdaságpolitikával ellen kell állni mindenféle blokkosodásnak és ki kell maradni azokból a konfliktusokból, amelyek arra kényszerítenek, hogy válasszunk kelet és nyugat között. A miniszterelnök az elköteleződés helyett mindenkivel jó kapcsolatot szeretne fenntartani minél hosszabb ideig.

Öt területet nevesített, ahol különösen fontos a „semlegesség”: finanszírozás, beruházás, piac, technológia, energia.

Mindez egyébként nem sokban különbözik attól, amit a Fidesz lényegében 2010 óta hangoztat és képviselni igyekszik – ld. például keleti nyitás. A „semlegesség”, „középen állás”, „kelet és nyugat közötti híd” szerepe korábban is feszültségekhez és elszigetelődéshez vezetett Magyarország szövetségeseivel (EU, NATO). 2022, Moszkva Ukrajna elleni teljes agressziójának megindulása óta ez különösen markánssá vált.