Négyes kategóriájú hurrikánként érkezett meg Florida partjai elé a Milton, amely a múlt hét második felében a Mexikói-öböl délnyugati részéből még trópusi viharként indult. Az alig másfél héttel a Helene hurrikán pusztítása után érkező újabb vihar az előrejelzések szerint a legpusztítóbb viharok egyike lehet, amit valaha is észleltek Floridában, sőt, az amerikai National Weather Service kedden már azt közölte, hogy ha jelenlegi pályáján marad, ez lesz az elmúlt több mint száz éve legsúlyosabb vihara, ami eléri Tampát.

A floridai Brandon utcája

AFP/Miguel J. Rodriguez Carrillo

A meteorológusok nem fukarkodnak a jelzőkkel: “potenciálisan katasztrofális fenyegetés”, “akár a valaha regisztrált legpusztítóbb vihar Florida közép-nyugati részén”, ami “életveszélyes és katasztrofális” villámáradásokkal járhat a nagy mennyiségű csapadék miatt. A helyi hatóságok sem finomkodnak:

Ha nem hagyod el azt a területet, aminek kiürítését elrendelték, meg fogsz halni, 

– idézte a CNN Jane Castort, Tampa polgármesterét, aki nem túlzott. Összesen 11,4 millió embert lakóhelyére terjed ki a trópusi viharról szóló figyelmeztetés, és 11 floridai megye, összesen 5,9 millió lakosának kitelepítését rendelték el, akiknek egyre fogy az ideje a távozásra. A vihar veszélyességére maga Joe Biden amerikai elnök is figyelmeztetett:

A vihar – amelynek pozíciója a Google térképén is nyomon követhető – szeleinek ereje hétfőn elérte a 290 kilométer per órát. Ezzel eddig csak öt korábbi hurrikán vetekedhetett: az 1980-as Allen (305), a 2019-es Dorian, a 2005-ös Wilma, az 1988-as Gilbert és az 1935-ös Labour Day hurrikán (egyenként 298-298 kilométer per órás szélerősséggel). 

A Miltonban emellett rekordközeli alacsony légnyomást mértek (minél alacsonyabb ez az érték, annál pusztítóbb a vihar ereje). A normál légnyomás tengerszinten körülbelül 100 millibar, de a Miltonban hétfő este 897 millibarra esett, aminél csak három hurrikánnál volt alacsonyabb: a Wilma 883, a Gilbert 888, a 2005-ös Rita pedig 895 millibart tudott. 

Csúcspontján lepipálta a Csendes-óceán nyugati részének legerősebb tájfunjait, és a bolygó idei legerősebb viharává érett – legalábbis egy időre. 

Szerdára ugyanis 5-ösről 4-es kategóriájúra mérséklődött, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene továbbra is nagyon komolyan venni. A National Hurricane Center (NHC) rendszeresen frisített tájékoztatójából kiderül, hogy szerdán, miközben 260-ról 230-ra csökkent benne fúj szelek ereje, 22 kilométer per óráról 28-ra nőtt az a sebesség, amivel a félszigetet megközelítette, azt szerdáról csütörtök virradóra elérve pedig 25 kilométer per órás sebességgel haladt tovább az Atlanti-óceán irányába.

Miközben ereje kissé csökken, kiterjedése nő: az NHC szerint a középpontjától akár 55 kilométeres távolságban is lehet számolni a 230 kilométer per órás szelekkel, és ennél erőteljesebb széllökésekkel is, egyes, mélyebben fekvő parti területeken pedig akár 3 méter magasságú árhullámmal és akár 450 milliméteres csapadékkal (a térségünket közelmúltban sújtó Boris ciklon is csak helyenként okozott 400 milliméteres, extrém mennyiségű csapadékot) ostromolja majd a földnyelvet. Még a középpontjától 280 kilométerre is trópusi vihar erejű szelekre számíthatnak azok, akik nem pucolnak el időben az útjából. 

Egyre nagyobb méretét úgy lehet könnyen elképzelni, ha Budapestre vetítjük: ha a magyar fővárost közelítené délnyugat felől a középpontja, akkor nagyjából a Ceglédtől és Nyergesújfaluig terjedő szélességben érkeznének a hurrikán erősségű szelek és extrém csapadék, és a csehországi Brnótól a romániai Aradig kellene kiadni figyelmeztetést trópusi vihar miatt.

De mitől lett ilyen erős ez a vihar?

Számos olyan tényezőt fel lehet sorolni az elmúlt napoktól kezdve egészen az elmúlt évtizedekig, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy Miltonban egy igazi trópusi viharszörny testesüljön meg.

A hurrikánt egyfajta légköri motorhoz szokták hasonlítani az amerikai sajtóban, és a Milton is ilyen: saját tengelye körül pörög, az óramutató járásával ellentétes irányba – legalábbis az északi féltekén – üzemanyaga az óceán hője és a levegő páratartalma, kipufogógázai pedig esők, viharárhullámok és szél. 

Üzemanyagból pedig bőven akad a Mexikói-öböl felmelegedett vize formájában: a hurrikán megmaradásához legalább 26 Celsius-fokos felszíni vízhőmérsékletre van szükség, a Milton pályája mentén pedig a mexikói Cancunnál 30 – pont ezen a szakaszon pörgött fel 5-ös erősségűre –, Tampa térségében pedig közel 29 Celsius-fokos a víz. 

Számít a szélnyírás is, vagyis a különböző magasságban elhelyezkedő légrétegekben fújó szelek sebessége és iránya közötti különbség. Ha a szélnyírás erős a felső légkörben, akkor könnyen szétszaggathatja a hurrikánt, mivel a középpontja feletti meleg levegőt szétszórja, és hideg, kisebb energiájú levegőt juttat a vihar belsejébe, csillapítva erejét. A Mexikói-öböl északi részén vannak is ilyenek, de egyelőre messze a Miltontól: mire hatással lennének rá, már Floridát fogja ostromolni a vihar. 

Műholdfelvétel a Milton hurrikánról a Mexikói-öböl felett

AFP/Handout/NOAA

Ellenkező, erősítő hatással van a hurrikánra a levegő magas páratartalma, ami a Time magazin hasonlata szerint felturbózza a hurrikán-motort. Ebből is bőven akad utánpótlás: kedden 62, szerdán 68 százalékos relatív páratartalommal számoltak, amivel még több vizet tud magába rántani, majd az útjába eső területekre zúdítani a Milton. 

És ezek csak a rövid távú tényezők, a hosszabbak a klímaváltozással függenek össze: a most véget ért nyár például az eddigi legmelegebb volt az északi féltekén (itthon is kétszer annyi hőségnap volt, mint az átlag), amióta nyilvántartják az adatokat. Csak augusztus az utóbbi 175 év legmelegebb hónapja volt a Time magazin szerint. Ez pedig nem csak azt jelenti, hogy több hurrikánra elegendő hő gyűlhet össze az óceán felett, de azt is, hogy klímaváltozás és a parti vizek egyre nagyobb mértékű felmelegedése nyomán gyakoribbá váltak a gyorsan felépülő heves viharok. 

Egy tavalyi tanulmány arról számolt be, hogy 1980 és 2020 között évtizedenként néggyel nőtt ezek száma. A Milton is ilyen: hétfőn 12 óra alatt erősödött 1-esről 5-ös kategóriájú hurrikánná: a benne fújó szelek ereje ennyi idő alatt duplázódott 144 kilométer per óráról 290 kilométer per órára. Az NBC emlékeztet, azokat a viharokat tekintik gyorsan erősödőnek, amelyekben a szélsebesség legalább 56 kilométer per órával növekszik 24 óra alatt. A Milton szeleinek ereje ennek bő duplájával nőtt feleannyi idő alatt.

Nyitóképünkön egy család a háza előtt miután egy tornádó pusztított a floridai Fort Myersben 2024. október 9-én. Fotó: AFP/Chandan Khanna