A magyarországi nemzeti konzultáció során feltett kérdések esetenként tényszerűen tévesek vagy félrevezetőek. Ha a feltett kérdések hamis előfeltevésen alapulnak, akkor a válaszok nem segíthetik a valódi, nyilvános vitát

– ezt a választ küldte az Európai Bizottság a Népszavának.

A lap azért kereste meg a testületet, mert abban többször is „Brüsszel” állítólagos terveiről van szó.

Az Európai Bizottság a kérdésekkel ellentétben egyértelműen kijelentette, hogy soha, egyetlen EU-s intézmény sem kérte a kormánytól, hogy szüntesse meg a 13. nyugdíjat.

Mindez azért is érdekes, mert a konzultációban így vezetik fel a kérdést, hogy megmaradjon-e a pluszjuttatás: „Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat. A kormány Brüsszel követelését elutasítja. A kormány szerint a következő években állandósítani kell a tizenharmadik havi nyugdíjat.“

Az egész történetből annyi igaz, hogy az Orbán-kabinet maga vállalta az Európai Bizottság előtt a nyugdíjrendszer reformját a helyreállítási pénzekért cserébe. Az akkori ígéretek szerint a kormány „jogszabályt módosít”, törvényt alkot, amely „elősegíti a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságát, illetve megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségét”. A vállalás szerint a kormány három szakaszban készíti ezt elő, hogy aztán a nyugdíjrendszert módosító jogszabály 2025. március 31-én hatályba lépjen.

Azóta kiderült, hogy a kormány az ígérete ellenére mégsem változtat a nyugdíjrendszeren, pedig lenne min: az OECD a magyar kormánnyal együtt készített tanulmányában felhívja a figyelmet arra, hogy a nyugdíjkorhatár emelésére, járuléknövelésre és a Nők40 szigorítására is szükség lenne.

Visszatérve a kormány ígéreteire: az Európai Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy

a nyugdíjak hosszú távú fenntarthatósága azonban, semmilyen formában nem jelenti, hogy el kell törölni a tizenharmadik havi nyugdíjat „Brüsszel” miatt.

A testület ezen túl azt is cáfolta, hogy „Brüsszel kereskedelmi háborút indított a keleti országok, elsősorban Kína és Oroszország ellen“, mint írták, csak akkor tesznek lépéseket, amikor a másik fél nem tartja be a szabályokat a Kereskedelmi Világszervezet szabályait, de az a kérdést is hamisnak tartják, miszerint „Magyarországnak azért kell pénzbírságot fizetnie, mert nem nyitja meg a határait a bevándorlók előtt“.

És ne feledjük, időközben a Tisza Párt is elindította saját konzultációját, erről itt írtunk bővebben.