Tetszett a cikk?

Az EU és néhány kelet-európai állam már lehagyta Magyarországot a korrupcióérzékelési listán, úgyhogy a világ igencsak távoli részeit kell megnéznünk, ha olyan helyeket keresünk, amelyek ugyanannyi pontot szereztek, mint mi. Megtettük.

Albánia, Koszovó és Moldova ugyan megelőzte Magyarországot a Transparency International nemrég kiadott korrupcióérzékelési listáján, ahogy az Európai Unió összes tagállama is, de azért még mindig vannak bőven országok, amelyek ugyanúgy állnak, mint mi. Idén Burkina Faso, a Dél-Afrikai Köztársaság, Kuba, Tanzánia, valamint Trinidad és Tobago szerzett ugyanúgy 41 pontot a 100-as skálán, mint Magyarország – nézzük, milyen ott a korrupciós helyzet!

Fontos hozzátenni: az igazán mérvadó mindig az, hogy a társadalmilag és kulturálisan hasonló országok egymáshoz képest hogyan állnak a listán, Magyarországot tehát leginkább az EU más országaival érdemes összehasonlítani – hiszen nyilván egy trinidadi egészen mást érez korrupciónak, mint egy magyar. A listát a Transparency úgy készíti el, hogy arra kérnek szakértőket és üzletembereket, hogy értékeljék különböző témakörökben, mennyire érzik korruptnak az ország közszektorát.

Burkina Faso: az ország felén megszűnt az államiság

Olyan szempontból nyugodt éve volt Burkina Fasó-nak, hogy ezúttal egy puccs sem történt – ez jókora fejlődés ahhoz képest, hogy 2022-ben még kettő is volt. A korábbi, 2014-es hatalomváltással – amikor kivételesen nem puccs tört ki, hanem a tüntetések hatására zavarták el az országot 27 éven át vezető Blaise Compaorét – sikerült javítani a korrupcióérzékelési listán: korábban éveken át 38 ponton stagnáltak, akkor viszont felugrottak 42-re, azóta is 40-42 között ingáznak.

Blaise Compaore
AFP / Olympia de Maismont

Nem csoda, hogy javítottak, korábban Compaoré egy rendkívül korrupt rendszert épített fel, amelyben ő és közvetlen környezete az államkasszát saját pénztáraként kezelte – volt olyan becslés, amely szerint közel 300 millió dollárnyi pénzzel menekült el az országból –, ezt felszámolni önmagában nagy előrelépést jelentett. Az országnak azokon a részein, amelyeket a központi kormány képes a saját irányítása alatt tartani, a régió más államaihoz képest nem is olyan rossz a helyzet.

A fő gond az, egyben az előző két puccs fontos okai közül az egyik, hogy a kormány által kontrollált terület egyre kisebb. Hiába a próbálkozások, az egymást követő kormányok nem tudnak mit kezdeni a terjedő iszlamista terrorcsoportokkal. Pesszimistább becslések szerint az ország lakosságának 40-50 százaléka olyan helyen él, ahol az államiság gyakorlatilag megszűnt.

Tanzánia, mint pozitív példa

Teljesen véletlen egybeesés, de pont pénteken jelentette be Szijjártó Péter: a kormány a magyar-tanzániai kétoldalú együttműködésben rejlő hatalmas lehetőségekre tekintettel szeptemberben diplomáciai képviseletet nyit Dar es-Salaamban.

Kelet-Afrika egyik legnagyobb országa számára jelentős előrelépésnek számít az, hogy már 41 pontjuk van a korrupcióérzékelési skálán, a 2015-ös mélypontot jelentő 30 pont óta egy apró megingással évről évre lépdel előre a listán. Vagyis amíg 9-10 éve még a legrosszabbak közé tartozott, mostanra már feljött egy, a régiójához képest közepes állapotra.

A Transparency International a szubszaharai régió elemzésénél külön ki is tért Tanzániára, mint ami a példa arra, hogy egyetlen évtized alatt hogyan lehet ha nem is tisztává tenni egy országot, de látványos fejlődést elérni. Az elemzésben a TI azt emelte ki, hogy most már vannak következményei annak, ha egy vezetőről kiderül, hogy korrupt, az elmúlt években Kennedy Gastorn washingtoni nagykövetet korrupciógyanú, Liberata Mulamula külügyminisztert pedig a hatáskörének túllépése miatt rúgta ki az elnök.

A tanzániai önkormányzati választásokon hamis szavazólapok miatt letartóztatott fiatalok
AFP / Ericky Boniphace

Felállítottak egy korrupcióellenes testületet is, amely egyelőre komolyan veszi a munkáját, csak 2024-ben 21 nagy ügyben mutatott be bizonyítékokat. Vannak ezek között egészen primitív csalások is, például a főváros önkormányzatának bevételei közül 8,9 milliárd shilling (azaz 1,3 milliárd forint) összegről kiderült, hogy soha nem érkezett el a város számlavezető bankjába, csak egy hamis papírt mutattak helyette. De az is kiderült, hogy olyan utazásokért vettek fel pénzt tömegesen politikusok, amelyek meg sem történtek, és hogy a vidékfejlesztésre szánt milliárdok sem érkeztek meg a rendeltetési helyükre – szóval korrupció bőségesen van, csak már próbálnak kezdeni vele valamit. 2023-ban hozták létre a korrupcióra és gazdasági bűncselekményre szakosodott bíróságot is, az első ügyek már eljutottak ez elé.

Dél-Afrika, mint elrettentő példa

Szintén 41 ponton áll a Dél-Afrikai Köztársaság, de ezt az országot a Transparency International elrettentő példaként emelte ki, hogyan lehet ide süllyedni: a mostani a leggyengébb pontszáma Dél-Afrikának.

Egy nagyon nagy országról van szó, amely ráadásul a globális gazdaság szempontjából is fontos. Nagyon erős a dél-afrikaiak által vezetett lobbi, és tényleg jogos a célkitűzésük: a világ gazdag államai adjanak anyagi támogatást azoknak az országoknak, amelyek a legjobban megszenvedik a klímakatasztrófát, és amelyeknek komoly áldozatokat kell hozniuk a zöld átálláshoz. Csakhogy nem biztosítják azt, hogy az ilyen pénzek nem folynak el változatos korrupciós csatornákon – emelte ki a TI.

Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök beszédet mond a G20-ak találkozóján Johannesburgban
AFP / Yomiuri / Minako Sasako

Az állam félrenéz vagy egyenesen segédkezik a hétköznapi korrupciónál is, például abban, hogy a rendőrök megvesztegetésével szinte bármit meg lehet úszni. Az is gyakori, hogy a nemzeti parkok vezetőit és dolgozóit megkenik a gazdag turisták védett állatokra kiadott vadászengedélyért, ahogy az illegális bányászatban is alaposan benne van a szervezett bűnözés, gyakran a politikusok és a közalkalmazottak támogatásával.

Kuba: ahol bár letartóztatják Fidel Castro barátját, a rendszer megmaradt

A geopolitikai jelentősége miatt sokat szokott foglalkozni a média a közép-amerikai szigetországgal, amely szintén most süllyedt a mélypontjára a TI listáján, ráadásul az után, hogy 2019-ben még a csúcsot jelentő 48 ponton állt.

Ahogy sok más szigorúan központosított autoriter államban, úgy Kubában is időről időre hangzatos bejelentéseket tesznek az ország vezetői, hogy most már tényleg nem tűrik tovább a korrupciót, aztán néhány látványos ügy kezelésén túl gyorsan kiderül, hogy ugyanúgy korrupt maradt a rendszer.

AFP / Yamil Lage

Pedig már pár kiemelt intézkedéssel is nagyot lehet javítani a korrupcióérzékelésen, ahogy azt a kubaiak is megtapasztalták: korábban azért eljutottak oda is, hogy letartóztattak olyan üzletembert, akit Fidel Castro barátjaként emlegettek. Azóta ez a lelkesedés csökkent, az állam továbbra is korrupt maradt, a nagy büntetések elmaradtak. Nem csak Kuba, hanem az egész régió kapcsán azt emelte ki a TI idén: mivel nincsenek hatékony korrupcióellenes intézkedések, az elitek és a szervezett bűnözés veszi a kezébe az irányítást, még erősebben, mint eddig.

Trinidad és Tobago, ahol van komolyan vehető állami számvevőszék

A karibi térségben maradva: Trinidad és Tobago egy pontot rontott a teljesítményén, akárcsak Magyarország, de a nagy kép az, hogy a 2010-es évek első feléhez képest javítva 2017 óta gyakorlatilag stagnál, a 40 és 42 pont közti sávból azóta nem lépett ki.

A kormány 2024 utolsó napjaiban vészhelyzetet hirdetett a bűnözés miatt, később ezt idén április közepéig meghosszabbították. Tényleg van is baj, egy év alatt például rekordszámú, 624 gyilkosság történt, és a bűnözői csoportokkal nem nagyon tud mit kezdeni a rendőrség. Csakhogy eközben az emberek a korrupció miatt is elégedetlenek, úgyhogy amikor vészhelyzetet hirdettek, sokan azt is felhozták: az utcai bűnözés mellett az elit bűnözésére is figyelni kellene.

Keith Rowley, Trinidad és Tobagó miniszterelnöke
AFP / Trinidad and Tobago Parlament

A maffia ott is rárepül a közpénzre, a környezetvédelmi és a munkanélküliséget csökkentő programok kapcsán emlegetik, hogy a szervezett bűnözéshez jut sok pénz. Az elmúlt pár évben pedig a korrupcióellenes harcnak egy magyar szemmel nézve elég furcsa frontja alakult ki: a számvevőszék csap össze rendszeresen a kormánnyal. A szervezetet vezető Jaiwantie Ramdass már rágalmazási perig is eljutott Colm Imbert pénzügyminiszter és Reginald Armour főügyész ellen, tavaly ősszel pedig a kormány megpróbálta megtiltani, hogy egy több milliárdos tétel ügyében vizsgálódhasson – akkor is bíróságnak kellett közbeavatkoznia, hogy folytatódhasson a vizsgálat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!