Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb, márciusi inflációs adatait:

ebben a hónapban 4,7 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel ezelőtt.

Egy hónap alatt nem változott az átlagos árszínvonal, februárról márciusra pontosan 0 százalékra egyenlítették ki egymást a különböző termékek árának változásai.

A 4,7 százalékos éves adat sokkal jobb, mint a februári 5,6 százalékos szám, de önmagában a csökkenés nem annyira meglepő. Az elemzők már korábban is azt várták, hogy az év elején fog tetőzni az infláció, sőt, eredetileg a legtöbben azt várták, hogy januárban jut a csúcsra, ahonnan már javulni fog a helyzet, szóval nagyon ideje volt már, hogy most lassuljon (tavaly január és április között volt egy nagy áremelkedés, úgyhogy egyre magasabb az a 12 hónappal ezelőtti árszint, amihez a mostani árakat hasonlítjuk). Az pedig árnyalja a képet, hogy a gyakran változó árú termékek nélkül számolt maginfláció kiemelkedően magas, 5,7 százalékos.

Leegyszerűsítve négy okkal lehet magyarázni a mostani látványos lassulást:

• a benzin jóval olcsóbb lett,
• a telefon- és internetdíjaknál most már a tavaly márciusi nagy emelés utáni díjakhoz hasonlítjuk a számokat,
• az élelmiszerek legalább tovább nem drágulnak,
• a rezsiárakat pedig még mindig sok vitára alapot adó módon számolják.

Részletesen a következőképp jött ki a szám:

• a szolgáltatások átlagosan 7,5 százalékkal drágábbak, mint egy éve ilyenkor;
• az élelmiszerek ára 7 százalékkal nőtt;
• az alkoholos italok és a dohány ára 5,5 százalékkal emelkedett;
• a ruhák 2,3 százalékkal drágultak;
• a tartós termékek 2,1 százalékkal;
• az egyéb termékek kategória, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 0,6 százalékkal drágább lett;
• a háztartási energia pedig a KSH számítása szerint 2,7 százalékkal olcsóbb, mint egy éve.

Egy hónapja ilyenkor az EU legnagyobb inflációja volt a magyar, egyelőre a 21 ország közül, amelynek megvan a végleges adata,

még most is a mienk a legmagasabb.

Az élelmiszerek inflációja egyetlen ezrelékponttal, 7,1-ről 7 százalékosra csökkent, havi szinten pedig stagnáltak az árak. Az élelmiszerek kapcsán a kormány nagy dobása lenne az árréssapka. Óvatosnak kell lenni persze a mostani számok értelmezésével, már csak a dátumok miatt is. A KSH adatösszeírói ugyanis minden hónap elseje és huszadika között nézik meg az árakat, márpedig az árrés új szabályait március 11-én jelentették be, és 17-étől lettek érvényesek, úgyhogy a statisztika rengeteg olyan áruból is áll, amelynek az ára még a régi szabályok időszakában került be az adatbázisba.

Vannak azért extrém példák: a liszt 42,2, az étolaj 32,7, a tojás 26,1, a kávé 18,6 százalékot drágult egy év alatt. A legjobban a kolbász és a száraztészta húzza vissza ezt a csoportot, azoknak az ára 1,4, illetve 0,8 százalékkal csökkent.

A következő fontos csoport a szolgáltatások, 2023 decembere óta minden egyes hónapban ennek az inflációja volt a legnagyobb, és ez így van most is.

A bázishatás most itt különösen fontos: tavaly épp márciusra esett a telekommunikációs cégek nagy áremelése, amellyel még a 2023-as inflációt beleépítették az áraikba. A telefon– és internetdíjak akkor egyetlen hónap alatt 10,8 százalékkal nőttek, úgyhogy mostantól már ennyivel magasabb a bázis, amihez hasonlítunk. Ennek a hatása nagyon látványos: februárban még 14,9 százalékos volt ebben a kategóriában az éves infláció, most már csak 3,9.

A telefonos cégek mellett a bankokat is díjstoppal fenyegeti újabban a kormány. A banki költségek az infláció összetevői közül más szolgáltatásokkal egybevonva teszik ki a „fel nem sorolt szolgáltatások” nevű csoportot, ez most 13,8 százalékkal drágább, mint egy éve volt – viszont 0,2 százalékkal olcsóbb, mint februárban.

Azért vannak így is nagy áremelkedések a szolgáltatások között: a posta 11,3, a járműjavítás 10,3, a lakáskarbantartás pedig 10 százalékkal drágább, mint egy éve volt.

A tartós cikkeknél a legfontosabb a forintárfolyam, hiszen ezek közül hozzák be a legtöbbet az országba külföldről. Az, hogy márciusban erősödött a forint, kicsit megtévesztő lehet, mert a tavaly márciusinál így is gyengébb, ráadásul az előtte eltelt néhány hónapban, amikor a legtöbb, márciusban eladott terméket beszerezték a magyar kereskedők, épp kétéves mélypontján volt. A csoporton belül az ékszerek 21, az új autók 6,1, a szobabútorok pedig 3,2 százalékkal drágultak egy év alatt, a használt autók 2 százalékos áresése húzta vissza az átlagot.

Nagyban befolyásolja az inflációt a benzin ára is. A járműüzemanyagok idén márciusban átlagosan 2,5 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve, és 4,1 százalékkal vannak lejjebb a februárinál.

Sokat számíthat a rezsi is. A hidegebb február után a március valamivel melegebb volt az átlagosnál, így a KSH – hazai használatra megtartott, az Eurostat felé már lecserélt – módszertana szerint többen férhettek be az alacsonyabb árat biztosító fogyasztási határ alá. Így jöhetett ki az, amit nagyon sokszor kritizáltak a módszertanban: a vezetékes gáz ára a statisztika szerint 5,5 százalékkal esett, miközben valójában ugyanannyiba kerül, csak többen tudták a rezsicsökkentési határ alatt tartani magukat.

Ami a jövőt illeti: a Magyar Nemzeti Bank egy hónapja ilyenkor, a februári inflációs adat közlése után jelezte, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerinti előrejelzéseknél is rosszabb a helyzet, azóta pedig át is írták a prognózisukat, most már úgy kalkulálnak, hogy a legjobb esetben is 4,5 százalékos lehet az éves átlagos infláció, rosszabb esetben 5,1 százalék is lehet. A kormány is lerontotta a várakozásait, ők 4,5 százalékkal számolnak.